
Illusztráció
Fotó: Fortepan / Kanyó Béla
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
2026. január 01., 17:332026. január 01., 17:33
A Liget interjúi az elmúlt év során következetesen az emberi történetek, a közösségi tapasztalatok és a kulturális önreflexió terepei voltak. A megszólalók sportolók, művészek, pedagógusok, kutatók, alkotók és „láthatatlan hősök” – közös bennük, hogy saját életútjukon keresztül tágabb kérdéseket is megfogalmaztak identitásról, hagyományról, hitről, művészetről és felelősségről.
Dézsi Szilárd színházrendező
Fotó: Magyari Lukács
Januárban a hétköznapok és a hivatás iránti elköteleződés került előtérbe. A jégkorong világát több nézőpontból – vezetők, játékosok, edzők szemszögéből – mutattuk meg, miközben a sporton túl az otthonról való elszakadás, a csapatdinamika és a felelősség kérdései is hangsúlyt kaptak. A Csíki Transnál dolgozó ügyfélszolgálatosok történetei a türelem és emberség láthatatlan munkájára irányították rá a figyelmet. A magyar kultúra napja alkalmából csíkszeredai alkotók vallottak a kultúrához fűződő személyes viszonyukról, míg Dézsi Szilárd cirkuszi munkája a tanulás, az alkalmazkodás és az új utak keresésének példája lett.
Törőcsik Franciska színésznő
Február a zene, az irodalom és az élő hagyomány hónapja volt. László Zsolt dobos pályája a kitartás és a tanítás fontosságát emelte ki, Törőcsik Franciska pedig a filmeken keresztül a gyász és a szerelem univerzális tapasztalatairól beszélt. Balázs K. Attila lírája és Magyari Anna néni visszaemlékezései egyaránt azt mutatták meg, hogyan él tovább az érzelem és a kapcsolat különböző nyelvi és zenei formákban. A farsangi népszokások kapcsán Ferencz Angélával a hagyományőrzés mai értelme került fókuszba.
Zsidó Ferenc író és Balázs K. Attila költő
Fotó: Csató Andrea
Márciusban a művészet és a gondolkodás került előtérbe. Darvay Tünde festészete személyes időrétegeket nyitott meg, Szávai Géza életútja a kisebbségi lét és az irodalmi önérvényesítés kérdéseit hozta felszínre. A bábszínház varázsáról Bende Zsuzsanna beszélt, míg a színház világnapjához kapcsolódó gondolatok a nézők oldaláról fogalmazták meg, miért marad a színház alapvető emberi szükséglet.
Szávai Géza József Attila-díjas író
Fotó: Magyari Lukács
Április az oktatás, a gyógyítás és az örökség hónapja lett. A színházi nevelésről Kedves Kriszta beszélt, mint a kritikai gondolkodást fejlesztő eszközről. Bóta Tímea a költészet önismereti erejéről, Olti Mária Magdolna a segítő szakmák csendes felelősségéről vallott. Az Etnospot, a húsvéti tojásírás és a húsvéti hagyományok kapcsán Gyarmati Zsolt, Albert-Homonnai Emőke, Fehér Gizella Mária és Málnási Levente a tudás átörökítésének fontosságát hangsúlyozták.
Láng Orsolya költő, író, grafikus
Fotó: Magyari Lukács
Májusban az identitás, az emlékezet és az újrakezdés kérdései kerültek elő. Láng Orsolya a többlakiság tapasztalatáról beszélt, három nő generációkon átívelő majálisélményei a közelmúlt társadalmi lenyomatát rajzolták ki. Az anyaság sokféleségéről az Erdélyi Magyar Anyák Egyesületének tagjai szóltak, míg Mohácsi János és Gere Nóra Éva a színház és a líra eszközeivel mutatták meg a törékenység és humor erejét.
Bóta Tímea, a Nő a tükörben oldal működtetője
Fotó: Bóta Tímea archívuma, Hartyányi Norbert
Június az egymásért vállalt felelősség hónapja volt. Antal Patrik története a közösségi összefogás fontosságát tette láthatóvá. Pécsi Györgyi Kányádi Sándor költészetéről beszélt, mint erkölcsi iránytűről, Tóth Emese az Altertábor közösségépítő erejéről, Zorkóczy Zenóbia pedig a kortárs irodalom istenképeiről.
Mohácsi János Jászai Mari-díjas rendező
Fotó: Csató Andrea
Júliusban a jazz és az alkotás szabadsága került középpontba. Vajda Attila, Szilágyi Nóra és Bordás József interjúi a zenei közösségek erejét mutatták meg, míg a fesztivál mint találkozási tér is hangsúlyossá vált.
Pécsi Györgyi József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész és Kányádi Sándor (1929-2018) Kossuth-díjas költő
Fotó: Pécsi Györgyi archívuma
Augusztus az ünnep, a hit és a közösségi élmény ideje volt. Tóth Péter Lóránt versvándorlásairól, Heinczinger Mika a Nagyboldogasszony napja jelentéséről, Marchut Réka augusztus 20-a történeti értelmezéseiről beszélt. A Beats in the Park szervezői, Murzán Mónika, Nagy Pál és Fábián Attila pedig a közösségi kultúra különböző arcait mutatták meg.
Heinczinger Mika zenész, a Kossuth-díjas Misztrál együttes alapító tagja
Fotó: Forrás: Heinczinger Mika magánarchívuma
Szeptemberben az emlékezés és a kritikus gondolkodás került fókuszba. Cs. Gyimesi Éva örökségét Balázs Imre József idézte meg, Márai Sándorról Hirtling István és Mészáros Tibor beszélt, a dráMA találkozó résztvevői pedig a kortárs színház közösségi erejét hangsúlyozták. Siklódy Fruzsina grafikái a hiány és a szakrális tér kérdéseit érintették.
Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész
Fotó: Hermann Róbert archívuma
Október a zene, a történelem és a nyelv hónapja volt. A zene világnapja alkalmából zenészek vallottak, Hermann Róbert az aradi vértanúk személyes sorsairól beszélt. Albert Orsolya az összművészet közösségformáló erejét, Bíró János az éneklés lelki dimenzióját hangsúlyozta. Sántha Attila a nyelvjárás és identitás kapcsolatáról szólt Bartis Ferenc példáján keresztül.
Sántha Attila Babérkoszorú-díjas költő
Novemberben az emlékezés és a hagyomány továbbélése került előtérbe. Farkas Wellmann Endre Szőcs Géza alakját idézte meg, Antal Tibor a gyimesi férfikari hagyományról beszélt, Kiliti Krisztián pedig Don Juan alakján keresztül a modern tragikum kérdését boncolta.
Szőcs Géza Kossuth-díjas költő (1953-2020) és Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas költő, szerkesztő
Fotó: Forrás: Farkas Wellmann Endre magánarchívuma
December az összegzés és a visszatekintés ideje volt. Borcsa János Méliusz József életművéről, Kedves Csanád az alkotói elismerés jelentéséről, Fülöp Loránd pedig a hazatérés erejéről beszélt.
A Csíksomlyói Kegytemplom Kórusa 25 éve alakult
Fotó: forrás: Bíró János archívuma
Az év során készült számos videóinterjú és riport mindezt képi nyelven egészítette ki. Például a Márton Árpádnál tett látogatás, a Nemzeti Színház díszfüggönye, majd az ehhez kapcsolódó avató, női alkotók találkozása és a Búcsújárás jótékonysági előadás mind azt erősítették meg, hogy a kultúra élő, közösségi tapasztalat.
Márdirosz Ágnes Magdolnaként és Kozma Attila Lajosként a Búcsújárás előadásban. Háttérben a szentecskék
Fotó: Nagy Barna
A Liget interjúi így nemcsak megszólaltattak, hanem összekötöttek: múltat jelennel, egyéni sorsokat közösségi történetekkel, az alkotást a felelősséggel.

Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
szóljon hozzá!