Nagy Lilla

A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.

A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.

Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.

A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.

Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

Kézdikőváron nőtt fel, tízéves volt, amikor a háború elérte őket. Nem könyvből tudja, mit jelent félni, elbújni, elveszíteni, és újra felépíteni a világot. Márika néni mesél – ahogy csak az tud, aki végigélte mindezt.

A gyulai Székely Aladár Fotóklub negyvenéves jubileumi tárlata a Csíki Moziban nemcsak a fotográfia művészetét ünnepli, hanem egy évtizedeken át tartó barátság történetét is, amelyben a fény az összetartozás szimbólumává válik.

A kézdivásárhelyi Udvartér Színház egy közkedvelt művet, A kis herceget vitte színpadra. A darab nem a jól ismert mese újrajátszása, hanem egy érzékeny, emberi utazás a gyermeki tisztaság és a felnőtté válás határán.

A színek, formák és ritmusok belső harmóniájából születő képek világába hív Nagy Szidónia Éva új tárlata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A fegyelmezett játék mögött mély belső béke és az önazonosság keresése rajzolódik ki.

„Az éneklés olyan, mint a vetés” – vallja Bíró János, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusának karnagya. A 25 éve működő énekkar hétről hétre közösséget épít, és bizonyítja, hogy az ének nemcsak hang, hanem hála, öröm és a lélek nyelve.

A két UNITER-díjjal elismert III. Richárd című előadásával érkezik Csíkszeredába a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. A különleges, rockkoncerttel ötvözött Shakespeare-dráma kedd este látható a Szakszervezetek Művelődési Házában.

A költészet és a zene finom szövete fonódik össze a Mondjad, Atikám! estjén, ahol Vecsei H. Miklós és Balla Gergely közösen idézik meg József Attila világát — most az erdélyi közönség előtt.

A kis magyar világ mindössze négy évig tartott, de egy nemzedék emlékezetében ma is él. Márika néni visszaemlékezett a háború alatti oktatásra, a magyarországi tanítónőre, és azokra az évekre, amikor a tudás és az emberség volt a legnagyobb kincs.

A csíkszeredai Mikó-vár falai között nyílik kiállítás Siklódy Ferenc grafikus 26 éven át formálódó monumentális sorozatából: a székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka. A közel négyszáz portré a régió művészeit és kulturális örökségét idézi meg.