Mennyi a normális képernyőidő?
Részlet a Digitális családi jóllét című prevenciós oktatófilm-sorozat második részéből
Fotó: Spektrum Oktatási Központ
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Nagy Lilla
2026. január 30., 15:152026. január 30., 15:15
Valljuk be őszintén: ma már nemcsak a gyerekek nyúlnak automatikusan a telefonjuk után az üres percekben. Várakozás közben, két program között, egy fárasztó nap végén a felnőttek számára is reflexszé vált a képernyő felé fordulás. És ezért nem kell magunkat ostorozni. Az alkalmazások pontosan úgy vannak megtervezve, hogy nehéz legyen őket letenni. A kérdés tehát nem az, hogy „ki a hibás?”, hanem az, hogy hogyan lehetne tudatosabban jelen lenni a digitális térben – családként is.
Erre a kérdésre keresi a választ a Digitális családi jóllét című prevenciós oktatófilm-sorozat második része, amely a sokakat foglalkoztató dilemmát járja körül: mennyi a normális képernyőidő?
Nem döntés, hanem kapaszkodó
A projekt alkotói nem kész válaszokat akarnak ráerőltetni a családokra. Inkább gondolkodásra, beszélgetésre hívnak. A kisfilm olyan egyszerű, mégis erős kérdéseket vet fel, mint: Mikor válik a képernyőidő valódi együttlétté, és mikor meneküléssé? Mi történne, ha tudatosan máshogy próbálnánk meg?
korábban írtuk
Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
Apró, de jelentős változtatások jelennek meg kapaszkodóként: az értesítések hosszabb időre való kikapcsolása, a telefon tudatos félretételének gyakorlása ünnepi, családi alkalmakon, vagy az a gondolat, hogy a képernyő csak akkor „kapcsolódjon be”, ha legalább két ember együtt, közös programként használja.
Helyi tapasztalatokra épülő projekt
A filmsorozat nem elméleti alapokra, hanem sok évnyi terepmunkára épül. Ahogy Szilágyi-Balázs Brigitta, a projekt egyik kezdeményezője fogalmaz, a Digitális családi jóllét létrejöttét szülői workshopok, intergenerációs foglalkozások tapasztalatai, valamint a MiOnline Program elmúlt tíz éve alapozta meg. Ez idő alatt közel húszezer diákkal dolgoztak együtt, ami világos képet adott arról, hogyan viszonyulunk Székelyföldön a digitális világhoz – tudatosságban, félelmekben és tévhitekben egyaránt.
A feldolgozott témák mind olyan kérdésekből születtek, amelyek újra és újra előkerülnek a szülői alkalmakon. Ilyen például az, hogy a gyerekek akár tízéves koruk előtt is találkozhatnak szexuális tartalmakkal vagy online pornóval, vagy az a sokakat meglepő tény, hogy az egyszer felkerült képek milyen gyorsan és visszafordíthatatlanul terjednek az online térben.
A projekt egyik fontos célja éppen ezért a tévhitek lebontása – például annak felismerése, hogy ezek nem „amerikai problémák”, hanem itt és most, a helyi közösségekben is jelen vannak.
Rövid forma, hosszú hatás
A kisfilmek forgatókönyveinek alapjait közösen fektették le, a történeti szálakat azonban Köllő Ildikó filmrendező dolgozta ki. Az ő munkájának köszönhetően a felvezető történetek bátrak, direktek, kerülik a túlzott óvatoskodást, miközben a szakértőkkel közösen finomított párbeszédek végig a realitás talaján maradnak.
korábban írtuk
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a videók végére szánt tanácsokat mindössze egy percbe kellett belesűríteni. Egy olyan csapat számára, amely alapvetően személyes workshopokban dolgozik, ez komoly kihívás volt – ugyanakkor izgalmas kísérlet is. A cél világos volt: minél több emberhez eljutni, ami ma leginkább a rövid, könnyen fogyasztható formátumokon keresztül lehetséges.
Beszélgetések elindítása, nem lezárása
A Digitális családi jóllét sorozat – és benne a képernyőidőről szóló második rész – nem kész válaszokat ad. Inkább tükröt tart. Olyan történeteket mutat, amelyekben a családok magukra ismerhetnek, és amelyek nem lezárnak egy témát, hanem beszélgetéseket indítanak el otthon, az iskolában, a közösségekben.
A projekt a Spektrum Oktatási Központ és a MiOnline közös kezdeményezése, egy hatrészes prevenciós oktatófilm-sorozat, amely a digitális világ kihívásaira helyi tapasztalatokból, emberközeli módon keres válaszokat. A filmek megvalósulását Csíkszereda Városháza támogatta. A kisfilmek hossza 3–4 perc, elérhetők aSpektrum Oktatási Központ honlapján,YouTube-csatornáján, valamintFacebook- ésInstagram-oldalán.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
Baka István versei képpé váltak Csíkszeredában: a diákok alkotásai személyes és közös olvasatokként mutatják meg, hogyan él tovább a költészet egy új generáció látásmódjában.
A tájnak sorsa van – diákok Baka István nyomában
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Gyermekszemmel a felnőttek világa
Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
Fiatal alkotók, ősi technikák – megnyílt a 8. Textil Biennálé
Nyolcadik alkalommal szervezte meg Csíkszeredában a Grafirka Egyesület a Textil Biennálét, amelyen a Nagy István Művészeti Középiskola tehetséges diákjai mutatkoznak be. Ismét láthatóvá vált: micsoda erőt hordoznak a fiatal alkotók munkái!
Fiatal alkotók, ősi technikák – megnyílt a 8. Textil Biennálé
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!