
Olvasópróba. Középen Györfi Csaba rendező-koreográfus
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. A Barátságunk története rendező-koreográfusával, Györfi Csabával beszélgettünk.
2026. február 23., 21:302026. február 23., 21:30
Emlékszel? – kérdezik egymástól a darab főszereplői, Ábránd és Csombor, amikor egy váratlan helyen újra egymásra találnak. És emlékeznek megállíthatatlanul. Mert van mire emlékezni, hiszen gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak. Ebből az emlékfűzérből áll össze a barátságuk története, az előadást február 28-án mutatják be a Stúdió Moziban.
Táncpróba
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
Mi marad az emberből, ha lehull róla a fiatalság? Mi tart meg minket a világban, mikor körülöttünk folyamatosan minden változik? Mi az a titkos szál, ami két sorsot összefűz egyetlen történetté? – ezek a kérdések foglalkoztatták az alkotókat.
– írják a beharangozóban, melyből az is kiderül, hogy az előadás nem csak két ember kapcsolatáról szól, a barátság itt metaforává válik: az emberi összetartozásé, a közös emlékezés hatalmáé, az idővel való kibékülésé. Egy élet végén, amikor már nem lehet új történetet írni, az válik fontossá, hogy kivel osztottuk meg a régieket.
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
„Egy ideje elkezdtem azt a fajta projektet a gyerekelőadások kapcsán, hogy nem egy már egy meglévő, gyerekdarabot rendezek meg, hanem írunk valami olyant, ami a mai gyerekek számára kicsit érzékenyebben szólal meg, mint a nagy klasszikus mesék. Így készült a Szép új világ című produkció is a Bekecs Táncszínháznál, és ezen az úton mentünk tovább Szabó Attila íróval. Ott a környezetvédelem volt a tematika és azt dolgoztuk fel, itt a barátság fontosságáról beszélünk mai eszközökkel, egy összművészeti előadás keretében, ami bábokat használ, táncot, zenét, éneket és szöveget” – magyarázta Györfi Csaba, az előadás rendezője és koreográfusa.
Próba közben
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
Mint mondta, azért is tartották fontosnak ezzel a témával foglalkozni, hogy a gyerekek megértsék, mennyire szükségünk van arra, hogy legyenek körülöttünk olyan emberek, akikre számíthatunk, és akikkel megoszthatunk mindent.
Ebből a helyzetből kezdenek visszaemlékezni az öregek, hogy miket éltek meg együtt, és mennyire fontos az, hogy kitartottak egymás mellett. Ezt mutatjuk meg, és tesszük ezt játékkal, humorral, mert egy kapcsolat sem felhőtlen, és nemcsak az idillt mutatjuk, hanem a játékosságát és a kapcsolat buktatóit is. Azt, hogy melyek azok az akadályok, amelyeken mégis túl tudtak lépni, és meg tudták vívni együtt ezt a csatát, és mindig kitartottak egymás mellett.”
„Bízom abban, hogy az ő fiatal életükben ez ott van, csak nem feltétlenül látják meg, pont azért, mert a digitális világban egy gombnyomással »kikapcsolunk« valakit az életünkből. De ott vannak ezek a személyes kapcsolódások, ezek a társak, a kapaszkodók, csak már nem úgy értékeljük őket, ahogy kellene. És erre szeretnénk hangsúlyt fektetni az előadással, hogy lássuk meg ezeket a kapcsolódásokat és értékeljük.”
Táncpróba
Fotó: Forrás: Tomcsa Sándor Színház/Udvarhely Táncműhely
Györfi Csaba rendezésében a 2023-ban mutatták be Székelyudvarhelyen Pintér Béla Parasztopera című balladisztikus darabját, amely ugyancsak a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójaként jött létre.
„Az volt az első számú szempont, mivel koprodukcióról beszélünk, hogy úgy alakuljon ki egy összművészeti előadás, hogy minden egyes szegmenségben jó feladatokat és jó helyzeteket kínáljon a táncosoknak, a színészeknek és a bábosoknak is, mert bábokat is használunk ezúttal. Kiegészíti egymást a tánc, a zene, a szöveg, ebből az összhatásból építettük ezt az egészet. Egy laza szövetünk van, hozzá egy pontosan kidolgozott sztoryline, és ahogy a koncepció kívánja, úgy jön hozzá a zene, tánc, ének, szöveg” – avatott be.
A Barátságunk története című produkciót február 28-án mutatják be, márciusban pedig a Süsü, a Pumukli, a Füles, a Kis herceg, a Vuk és a Nyilas Misi bérlettel rendelkezőket várják ez előadásokra.
Szabó Attila: Barátságunk története
Játsszák: Csombor – Esti Norbert; Ábránd – Jakab Tamás; Konferanszié, Szőranya, Tornatanár, Bulibáró, Kócs, Mentál, Földanya – Mezei Gabriella; Misztéria – Barabás Xénia-Abigél; Prüdália – Lanstyák Ildikó; /Verzita – Lukács Emőke; Virgidzsina – Veres Orsolya.
Csecsemők, Kisdiákok, Kamaszok, Ügynökök, Öregek – az Udvarhely Néptáncműhely táncosai
Dramaturg: Vass Szandi m.v.
Jelmeztervező: Cristina Breteanu m.v.
Bábtervező: Majoros Gyula m.v.
Zeneszerző: Pál Attila
Ügyelő: Gudor Hunor
Rendező-koreográfus: Györfi Csaba m.v.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
szóljon hozzá!