
Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy / archív
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata, amelyhez a helyi közösségek hozzájárulását várják: fényképekkel, relikviákkal, történetekkel. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
2026. február 12., 19:472026. február 12., 19:47
2026. február 12., 20:062026. február 12., 20:06
A Magyar Nemzeti Múzeum a 2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazott Magyar Menyasszony című kiállításának kapszulaváltozatát rendezik meg két székelyföldi városban márciusban és áprilisban. A tárlat a menyasszony nézőpontjából 500 évre visszamenően mutatja be a nők társadalmon belüli helyzetének változását, az esküvői szokásokat, hagyományokat, viseleteket, székelyföldi történetekkel kiegészítve.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet közös felhívására február 15-ig bárki felajánlhat esküvői szokásokhoz, a házassághoz vezető úthoz kapcsolódó családi relikviákat (ruhákat, kiegészítőket, ajándékokat, szerelmesleveleket, dokumentumokat), valamint feltöltheti a magyarmenyasszony.hu oldalra saját, szülei, nagyszülei, családtagjai esküvői fotóját, történetét.
– magyarázta a kiállítás kurátora dr. Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum projekttanácsadója, divattörténész.
dr. Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum projekttanácsadója, divattörténész, a kiállítás kurátora
Fotó: Kenéz Kíra
„Amikor megszületett az ötlet, akkor a street fashion fotózás és a blogok nagyon népszerűek voltak nemzetközi szinten, és gondoltam, miért ne hozhatnánk létre egy online archívumot, ahol demokratikus módon mindenki lehet főszereplő, csak fel kell töltenie magáról fotót. A projekt módszertana a közösség építése, képzés, az online archívum létrehozása volt, és ennek kapcsán is több játékot, kampányt indítottunk. Az egyik ilyen a Street Fashion anno játék volt, amelyben azt kértük a résztvevőktől, hogy nézzenek be a fotóarchívumukba és küldjenek be régi utcai fotókat. Divattörténészként feltűnt, hogy a beküldött fényképek hangsúlyos része esküvői fotó volt. És akkor jutott eszembe, hogy egy közösségi aktivitásra nagyon jó felhívás maga az esküvő.”
Párták egy korábbi kapszulakiállításon
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
Mint mondta, ez szorosan kapcsolódik a divathoz, nem keveset áldoz egy esküvőre egy menyasszony, és ez régebb is így volt. Voltak ugyan a huszadik században időszakok, amikor nem volt annyira jelentős, hogy mennyi időt, pénzt és energiát költöttek a menyasszony megjelenésére, de azért általánosan ez hangsúlyos volt. Úgy véli, a két ember közös életének a kezdetét kijelölő esemény, a házasságkötés a legnagyobb reprezentációval megvalósuló átmeneti rítus.
És ha arra gondolunk, hogy közösségépítés, közösségi gyűjtés, akkor ehhez nagyon sokan tudnak csatlakozni, hiszen a családokban fennmaradt történetek, fotográfiák sok esetben az esküvőhöz kapcsolódnak. De akár az emlékek a megismerkedésről, akár az ünnepségnek egyes kellékei és a fényképek mind ebből az alkalomból születtek és maradtak fenn. Az volt a hipotézisem, ha valaki akar, ehhez a felhíváshoz tud csatlakozni. Olyan is tud, aki nem akar házasodni, egyedülálló, de a szülei, nagyszülei által biztos, hogy van valami a birtokában. Ha más nem, esküvői fotó, és az már feltölthető, és máris lehet csatlakozni a projekthez.”
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
Mosolyogva mesélte, hogy noha ő divattörténész, nem annyira a menyasszonyi ruha érdekelte, hanem a beérkezett történetek – ennek ellenére a budapesti kiállításon 110 menyasszonyi ruha is látható volt. A kurátori koncepciót – a téma összetettségéből kifolyólag –, huszonkét szakértői tanulmány nyomán alakította ki. „A kapott tanulmányokhoz fűződő tárgyjavaslatok, dokumentumok, ötletek adták az alapot pluszba a közösségi gyűjtéshez, valamint a saját gyűjtésünk és kutatásunk, hogy melyek lehetnek a ténylegesen kiállítható dolgok a témában. Kulturális antropológus, néprajzkutató, fotótörténész, történeti demográfus, művészettörténész, történész, társadalomtörténész – nagyon sok tudományág képviselője volt a szakértői csapat tagja, pont azért, mert nagyon sok nézőpont tud segíteni abban, hogy mi mindenről tudunk beszélni. És mindenképp szerettem volna, hogy ezt a sokszínűséget leképezze a kiállítás. Amikor a közösségi gyűjtést megindítottuk, még nem volt nyilvánvaló, de a gyűjtés eredményeképpen és a kutatók tanulmányai mentén született meg, hogy a Magyar Menyasszony – a cím rögtön ez volt – egy nőtörténeti kiállítás. A Magyar Nemzeti Múzeumban 800 négyzetméteren a nő szerepének a változását mutattuk be különböző szűrőkön, lencséken keresztül 500 évre visszamenőleg.”
A budapesti kiállítás egyik hangsúlyos része volt az az installáció, amely ötven különböző sorsú, társadalmi rangú, felekezeti és etnikumú nő történetét meséli el a házasságkötésen keresztül.
Női sorsok szövik át a kiállítást
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
A székelyföldi utazó-, kapszulakiállítás létrehozásával azt szeretnék, hogy ide kapcsolódó történetekkel, fotókkal gazdagodjon a Magyar Menyasszony online felülete, hogy a székely vonatkozást is kapcsolják be ebbe a nagy volumenű projektbe.
A Székely Menyasszony című kiállítás március 20-án nyílik a sepsiszentgyörgyi Árkosi Kulturális Központban, majd április 22-én a Csíki Mozi kiállítótermében. A felajánlásokat 2026. február 15-ig várják.
Tárgyak, dokumentumok felajánlása:
A relikviák leadási szándékát fotómelléklettel a szekelymenyasszony@gmail.com e-mail címen lehet jelezni; tárgy: székelymenyasszony. A relikviák leadására személyesen február 15-ig, 10-16 óra között van lehetőség a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet irodájában, a Bod Péter Megyei Könyvtár épületében (520008 Sepsiszentgyörgy, Gábor Áron utca 14.), valamint egy későbbi időpontban Csíkszeredában, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán (530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 45.).
Képek és történetek feltöltése:
A projektbe bekapcsolódni vágyók feltölthetik szeretteik, felmenőik és/vagy saját esküvői fényképüket, valamint a hozzá tartozó leírást, történetet február 15-ig a www.magyarmenyasszony.hu oldalra, Magyarország egyedülálló esküvői tematikájú online adatbázisába, amely közel 3000 esküvőről mintegy 6000 fényképet őriz. Az online archívum egy folyamatosan bővülő gyűjtemény, ahová bárki feltöltheti saját vagy családja, rokonai, felmenői, ismerősei esküvői történetét és fényképeit.

Esküvői fotókat, valamint régi és újabb, menyegzőkhöz kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat, történeteket, szerelmes leveleket várnak a különleges, Székely Menyasszony című kiállításhoz.

2024-ben az Év kiállítása díjjal jutalmazták a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállítását. Most annak utazó „kapszulaváltozata”, a Székely Menyasszony érkezik Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába, de mi is hozzájárulhatunk a sikeréhez.
A kommunista Romániában számos könyv tiltólistára került, más köteteket pedig cenzúrázva adtak ki. A könyvtárakban ugyanakkor értékes magyar irodalom is várta az olvasókat. Török Edit könyvtáros idézte fel az akkori éveket.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!