Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Cseke Péter, Pegazus a háztetőn, könybemutató

Fotó: Veres Nándor

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Péter Beáta

2026. január 29., 16:042026. január 29., 16:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ad otthont Cseke Péter Pegazus a háztetőn című, a Polis Könyvkiadónál megjelent könyve bemutatójának január 30-án 17 órától. A 81. születésnapját ünneplő szerzővel Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő és Zsidó Ferenc író, szerkesztő beszélget.

„Cseke Péter új könyve bizonyos tekintetben folytatása annak a sorozatnak, amelynek egyes köteteiben korábban a szociográfia eszközeivel közelítette meg erdélyi magyarságunk időszerű közösségi problémáit. Mégis különbözik ezektől abban, hogy ebben a könyvben – bizonyos szociográfiai megalapozottságról meg nem feledkezve – meghatározó a személyes ihletettség.

És ez nem véletlen, hiszen legszűkebb pátriájáról, a Nagy-Homoród mentéről ír.

Szülőfaluja jelenkori történetének történelmileg is fontos mozzanatai elevenednek meg: az elmúlt század elején az Újvilág csábítására felkerekedett rokonok élete, családja tagjainak viszontagsága az első világháborúban, a Homoród-mente falvait is elérő, majd a kisebbségi sorsban tetőző hányattatások, szenvedések, a helytállásra máig érvényes példát kínáló emblematikus személyiségek (Zoltán Sándor lelkész, Pálffy Ákos tanító) alakja” – írja Dávid Gyula a könyv fülszövegében.

Fotó: Forrás: Polis Könyvkiadó

A pályakezdő műfaja volt a szociográfia – vallja Cseke Péter. „A Víznyugattól vízkeletig (1976), a Látóhegyi töprengések (1979), a Hazatérő szavak (1985) mind alkalmat adtak az otthoniaknak, hogy rákérdezzenek: a Nagy-Homoród mentéről miért nem írok könyvet? Nos, azóta gyűjtöttem az adatokat ahhoz, hogy napi érzékletességűvé váljanak a múlt század eleji kivándorlások, a galíciai hadszíntér és a szibériai fogság megpróbáltatásai, az első világháború alatti és a két világháború közötti homoródmenti pusztítások, a második világháborút követő szovjet hadifogság túlélésének emberfeletti küzdelmei, az embert megalázó kulákkorszak, a tragikus ’56-os történések, a Ceaușescu-féle vészkorszak tudathasadásos állapotai, a ’89-es fordulat kínálta újrakezdés reményei és megcsalatásai. De attól kezdve vált „formálhatóvá” számomra ez az anyag, hogy a Bécsi Hadtörténeti Levéltár (2017), majd a szovjet hadifogoly-táborok magyar foglyainak adatbázisa (2020) lehetővé tette a kötet szerkezetének a kialakítását.”

Könyvbemutató