Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Fotó: Veres Nándor
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Péter Beáta
2026. január 29., 16:042026. január 29., 16:04
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ad otthont Cseke Péter Pegazus a háztetőn című, a Polis Könyvkiadónál megjelent könyve bemutatójának január 30-án 17 órától. A 81. születésnapját ünneplő szerzővel Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő és Zsidó Ferenc író, szerkesztő beszélget.
„Cseke Péter új könyve bizonyos tekintetben folytatása annak a sorozatnak, amelynek egyes köteteiben korábban a szociográfia eszközeivel közelítette meg erdélyi magyarságunk időszerű közösségi problémáit. Mégis különbözik ezektől abban, hogy ebben a könyvben – bizonyos szociográfiai megalapozottságról meg nem feledkezve – meghatározó a személyes ihletettség.
Szülőfaluja jelenkori történetének történelmileg is fontos mozzanatai elevenednek meg: az elmúlt század elején az Újvilág csábítására felkerekedett rokonok élete, családja tagjainak viszontagsága az első világháborúban, a Homoród-mente falvait is elérő, majd a kisebbségi sorsban tetőző hányattatások, szenvedések, a helytállásra máig érvényes példát kínáló emblematikus személyiségek (Zoltán Sándor lelkész, Pálffy Ákos tanító) alakja” – írja Dávid Gyula a könyv fülszövegében.
Fotó: Forrás: Polis Könyvkiadó
A pályakezdő műfaja volt a szociográfia – vallja Cseke Péter. „A Víznyugattól vízkeletig (1976), a Látóhegyi töprengések (1979), a Hazatérő szavak (1985) mind alkalmat adtak az otthoniaknak, hogy rákérdezzenek: a Nagy-Homoród mentéről miért nem írok könyvet? Nos, azóta gyűjtöttem az adatokat ahhoz, hogy napi érzékletességűvé váljanak a múlt század eleji kivándorlások, a galíciai hadszíntér és a szibériai fogság megpróbáltatásai, az első világháború alatti és a két világháború közötti homoródmenti pusztítások, a második világháborút követő szovjet hadifogság túlélésének emberfeletti küzdelmei, az embert megalázó kulákkorszak, a tragikus ’56-os történések, a Ceaușescu-féle vészkorszak tudathasadásos állapotai, a ’89-es fordulat kínálta újrakezdés reményei és megcsalatásai. De attól kezdve vált „formálhatóvá” számomra ez az anyag, hogy a Bécsi Hadtörténeti Levéltár (2017), majd a szovjet hadifogoly-táborok magyar foglyainak adatbázisa (2020) lehetővé tette a kötet szerkezetének a kialakítását.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
Matrózok tenger nélkül
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Matrózok tenger nélkül
Sodor a szél: megérkezett a NÉKED első nagylemeze, és vele együtt egy új korszak ígérete
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Sodor a szél: megérkezett a NÉKED első nagylemeze, és vele együtt egy új korszak ígérete
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!