Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
Sikó Miklós: Bem tábornok (olaj-vászon, 57 x 47 cm)
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Péter Beáta
2026. március 04., 20:452026. március 04., 20:45
Sikó (Sykó) Miklós (1818-1900) a maga korában ismert és megbecsült erdélyi festőnek számított. Életét – néhány müncheni hónap és pesti látogatás kivételével – Erdélyben töltötte. Kizárólag arcképeket festett, életművében nyoma sincs más témáknak. Autodidakta művész volt, akinek élete során mindössze egy hónapig tartó szakmai mentorálásban volt része Barabás Miklós irányítása alatt. Bár előkelő családból szárazott, művészhóbortja és rangon aluli párválasztása miatt apja kitagadta, így festésből kellett magukat eltartania. A kor divatja szerint elefántcsontra festett miniatűr arcképeket fetett, amivel igen nagy sikereket ért el. Öt-hat cemtiméteres lapocskákra festette ezeket a mellképeket. Fiatal éveiben szinte kizárólag az akvarell-technikát alkalmazta, még a miniatúrakészítés elhagyása után is sokáig csak aqvarellel dolgozott, ennek vált igazán mesterévé. Az olajtechnikában festett képei kevésbé voltak sikeresek. Szokatlan lehetett számára a nagyobb méret, a más tempót igénylő technika. De továbbra is maradt a portréknál, melyek így jóval középszerűbb, festőiséget nélkülöző alkotások lettek, fő értéküknek a hasonlatosság számított.
Az ötvenes években Vastagh Györggyel közösen vállaltak megrendeléseket, Vastagh festette az arcképeket, Sikó pedig a miniatűr részletekért felelt. Ezek a közös alkotások már festőibb darabok lettek.
– magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a múzeum képzőművészeti gyűjteményének kezelője.
„A képen sötét, visszafogott tónusok dominálnak, a vörös és arany részletek a kitüntetéseket keretezik. Sima, kontrollált ecsetkezelésével, a korszak hivatalos portréinak stílusához igazodik. A művet gazdagon díszített, növényi motívumokkal és barokk elemekkel ellátott keretbe helyezték, hangsúlyozva a portré jelentőségét.”
A festmény megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: Amikor a farkas szája nem tát
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: A föld fiai
Márton Árpád festőművész október 6-án tölti 85. életévét. A Csíki Székely Múzeumban az októberi hónap tárgya tehát nem véletlenül egy festészeti alkotás.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: hiperinflációs bankjegyek
A 20. századi gazdaságtörténet meghatározó eseményeinek állítanak emléket a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogatott, a szeptemberi hónap kiemelt tárgyai, a hiperinflációs bankjegyek.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: Szent Brigitta látomásai
A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Változni egy változó világban: Orosz Annabella útjai | Jelenlét
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Változni egy változó világban: Orosz Annabella útjai | Jelenlét
Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
Hit és helytállás a történelem árnyékában – bemutatták az Erdély arcai és harcai című filmet
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!