
Sikó Miklós: Bem tábornok (olaj-vászon, 57 x 47 cm)
Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
2026. március 04., 20:452026. március 04., 20:45
Sikó (Sykó) Miklós (1818-1900) a maga korában ismert és megbecsült erdélyi festőnek számított. Életét – néhány müncheni hónap és pesti látogatás kivételével – Erdélyben töltötte. Kizárólag arcképeket festett, életművében nyoma sincs más témáknak. Autodidakta művész volt, akinek élete során mindössze egy hónapig tartó szakmai mentorálásban volt része Barabás Miklós irányítása alatt. Bár előkelő családból szárazott, művészhóbortja és rangon aluli párválasztása miatt apja kitagadta, így festésből kellett magukat eltartania. A kor divatja szerint elefántcsontra festett miniatűr arcképeket fetett, amivel igen nagy sikereket ért el. Öt-hat cemtiméteres lapocskákra festette ezeket a mellképeket. Fiatal éveiben szinte kizárólag az akvarell-technikát alkalmazta, még a miniatúrakészítés elhagyása után is sokáig csak aqvarellel dolgozott, ennek vált igazán mesterévé. Az olajtechnikában festett képei kevésbé voltak sikeresek. Szokatlan lehetett számára a nagyobb méret, a más tempót igénylő technika. De továbbra is maradt a portréknál, melyek így jóval középszerűbb, festőiséget nélkülöző alkotások lettek, fő értéküknek a hasonlatosság számított.
Az ötvenes években Vastagh Györggyel közösen vállaltak megrendeléseket, Vastagh festette az arcképeket, Sikó pedig a miniatűr részletekért felelt. Ezek a közös alkotások már festőibb darabok lettek.
– magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a múzeum képzőművészeti gyűjteményének kezelője.
„A képen sötét, visszafogott tónusok dominálnak, a vörös és arany részletek a kitüntetéseket keretezik. Sima, kontrollált ecsetkezelésével, a korszak hivatalos portréinak stílusához igazodik. A művet gazdagon díszített, növényi motívumokkal és barokk elemekkel ellátott keretbe helyezték, hangsúlyozva a portré jelentőségét.”
A festmény megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.

Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

Márton Árpád festőművész október 6-án tölti 85. életévét. A Csíki Székely Múzeumban az októberi hónap tárgya tehát nem véletlenül egy festészeti alkotás.

A 20. századi gazdaságtörténet meghatározó eseményeinek állítanak emléket a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogatott, a szeptemberi hónap kiemelt tárgyai, a hiperinflációs bankjegyek.

A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!