Múzeumi sztorik: Amikor a farkas szája nem tát
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
Péter Beáta
2025. december 20., 14:422025. december 20., 14:42
Az óév búcsúztatásához és az új év köszöntéséhez számos népi szokás, hagyomány, hiedelem és babona kötődik, melyek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, a bő termést, az állatállomány szaporaságát. Ezek közé tartozik az ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, a hagymakalendárium – a következő év időjárásának jóslata – vagy az étkezéssel kapcsolatos hiedelmek. Ilyen például az, hogy az év utolsó napján tilos a (szerencsét visszafelé) kapirgáló szárnyasok fogyasztása, és inkább lencsét, kölest és halat (az érmeszerű pikkelyek miatt) célszerű fogyasztani, mivel ezek anyagi bőséget hoznak az új évben – magyarázta Málnási Levente néprajzkutató, muzeológus.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Csíki Székely Múzeumban a decemberi hónap tárgya egy összekötözött juhnyíró olló a néprajzi gyűjteményéből, és azon csíki hiedelemcsomagból választották ki, amely az állatállomány megőrzésével kapcsolatos, hisz
Például, annak érdekében, hogy a juhok ősszel majd szerencsésen hazatérjenek a legelőről, tavasszal láncon átléptetve hajtották ki a téli szálláshelyükről. Ugyanakkor, Szent György napján füstölést gyakoroltak, hogy a juhokat a nyári legeltetés idején ne érje betegség vagy vadállat támadása.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Ugyanilyen hiedelmen alapuló régi babonás szokás volt az, hogy Ádám és Éva napján, azaz december 24-én, a karácsony böjtjén, a háztájon és háztartásban lévő mindegyik ollónak a két élét spárgával szorosan összekötötték és csak újév első napján oldották ki. Ezalatt az idő alatt mindent csak késsel vagy bicskával vágtak. Úgy tartották, hogy eképpen a „farkas szája nem tát”, „nem tudja megfogni a bárányt” és a legelőn tartózkodó juhok a következő évben nem fognak farkas áldozatául esni.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az összekötözött juhnyíró olló megtekinthető a múzeum jegypénztárában, az ünnepi időszakban ekkor látogatóható a múzeum.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Dichotómia mint létállapot
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Dichotómia mint létállapot
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!