
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
2025. december 20., 14:422025. december 20., 14:42
Az óév búcsúztatásához és az új év köszöntéséhez számos népi szokás, hagyomány, hiedelem és babona kötődik, melyek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, a bő termést, az állatállomány szaporaságát. Ezek közé tartozik az ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, a hagymakalendárium – a következő év időjárásának jóslata – vagy az étkezéssel kapcsolatos hiedelmek. Ilyen például az, hogy az év utolsó napján tilos a (szerencsét visszafelé) kapirgáló szárnyasok fogyasztása, és inkább lencsét, kölest és halat (az érmeszerű pikkelyek miatt) célszerű fogyasztani, mivel ezek anyagi bőséget hoznak az új évben – magyarázta Málnási Levente néprajzkutató, muzeológus.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Csíki Székely Múzeumban a decemberi hónap tárgya egy összekötözött juhnyíró olló a néprajzi gyűjteményéből, és azon csíki hiedelemcsomagból választották ki, amely az állatállomány megőrzésével kapcsolatos, hisz
Például, annak érdekében, hogy a juhok ősszel majd szerencsésen hazatérjenek a legelőről, tavasszal láncon átléptetve hajtották ki a téli szálláshelyükről. Ugyanakkor, Szent György napján füstölést gyakoroltak, hogy a juhokat a nyári legeltetés idején ne érje betegség vagy vadállat támadása.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Ugyanilyen hiedelmen alapuló régi babonás szokás volt az, hogy Ádám és Éva napján, azaz december 24-én, a karácsony böjtjén, a háztájon és háztartásban lévő mindegyik ollónak a két élét spárgával szorosan összekötötték és csak újév első napján oldották ki. Ezalatt az idő alatt mindent csak késsel vagy bicskával vágtak. Úgy tartották, hogy eképpen a „farkas szája nem tát”, „nem tudja megfogni a bárányt” és a legelőn tartózkodó juhok a következő évben nem fognak farkas áldozatául esni.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az összekötözött juhnyíró olló megtekinthető a múzeum jegypénztárában, az ünnepi időszakban ekkor látogatóható a múzeum.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.
Székelyudvarhely belvárosában március 15. alkalmából már másodjára hívták „időutazásra” az ünneplőket.
Festmények, fotogramok, cianotípiák és lírai csendéletek: a Ceglédi Alkotók Egyesületének képzőművészei mutatkoznak be Csíkszeredában. A kiállítás nemcsak műveket hozott, hanem történeteket a tehetséggondozásról, közösségről és alkotói sorsokról is.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
szóljon hozzá!