
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
2025. december 20., 14:422025. december 20., 14:42
Az óév búcsúztatásához és az új év köszöntéséhez számos népi szokás, hagyomány, hiedelem és babona kötődik, melyek célja, hogy biztosítsák a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, a bő termést, az állatállomány szaporaságát. Ezek közé tartozik az ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, a hagymakalendárium – a következő év időjárásának jóslata – vagy az étkezéssel kapcsolatos hiedelmek. Ilyen például az, hogy az év utolsó napján tilos a (szerencsét visszafelé) kapirgáló szárnyasok fogyasztása, és inkább lencsét, kölest és halat (az érmeszerű pikkelyek miatt) célszerű fogyasztani, mivel ezek anyagi bőséget hoznak az új évben – magyarázta Málnási Levente néprajzkutató, muzeológus.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Csíki Székely Múzeumban a decemberi hónap tárgya egy összekötözött juhnyíró olló a néprajzi gyűjteményéből, és azon csíki hiedelemcsomagból választották ki, amely az állatállomány megőrzésével kapcsolatos, hisz
Például, annak érdekében, hogy a juhok ősszel majd szerencsésen hazatérjenek a legelőről, tavasszal láncon átléptetve hajtották ki a téli szálláshelyükről. Ugyanakkor, Szent György napján füstölést gyakoroltak, hogy a juhokat a nyári legeltetés idején ne érje betegség vagy vadállat támadása.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Ugyanilyen hiedelmen alapuló régi babonás szokás volt az, hogy Ádám és Éva napján, azaz december 24-én, a karácsony böjtjén, a háztájon és háztartásban lévő mindegyik ollónak a két élét spárgával szorosan összekötötték és csak újév első napján oldották ki. Ezalatt az idő alatt mindent csak késsel vagy bicskával vágtak. Úgy tartották, hogy eképpen a „farkas szája nem tát”, „nem tudja megfogni a bárányt” és a legelőn tartózkodó juhok a következő évben nem fognak farkas áldozatául esni.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az összekötözött juhnyíró olló megtekinthető a múzeum jegypénztárában, az ünnepi időszakban ekkor látogatóható a múzeum.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
szóljon hozzá!