
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
2026. január 18., 18:182026. január 18., 18:18
Többek között ez a kincs is megbújik a numizmatikai gyűjtemény mélyén, amelyet januárban bárki megcsodálhat: Bethlen Gábor fejedelem 1626-ban, Kassán veretett ezüstgarasa. Ezt az érmét több száz éve használták, de üzenete ma is aktuális, különösen a gazdasági bizonytalanság idején.
Az érme hátlapján a Madonna és a gyermek Jézus látható. Ennek a motívumnak a használata, a Patrona Hungariae (Magyarország Védőasszonya) a korabeli magyar pénzeken bevett szokás volt, erősítve a nemzeti és vallási legitimációt – magyarázta Kosza-Bereczki Judith régész, a Csíki Székely Múzeum régészeti gyűjteményének kezelője.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Érdekességként megemlítette, hogy Szűz Mária alakja először III. Béla rézpénzének hátlapján tűnt fel, valamikor a 12. század utolsó harmadában. Itt Mária még a gyermek Jézus nélkül látható, jobbjában lándzsát tart, a körülötte lévő felirat, Sancta Maria egyértelműen megnevezi őt. Aztán néhány évszázad elteltével, I. Mátyás pénzein jelenik meg a Madonna ábrázolás, vélhetően Mátyás közismert Mária tisztelete miatt. Mátyás pénzein kezdetben Szűz Mária fátylas alakja volt látható, melyet felváltott a koronás alak. Közvetlen utódai alatt a Madonna ábrázolás különféle formákban jelent meg, mindig korának megfelelő művészeti stílusában.
A Madonna-ábrázolás a 20. század derekáig, forgalmi pénzen utoljára a pengő pénzrendszer veretein volt látható.
Az ezüstgaras megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

Márton Árpád festőművész október 6-án tölti 85. életévét. A Csíki Székely Múzeumban az októberi hónap tárgya tehát nem véletlenül egy festészeti alkotás.

A 20. századi gazdaságtörténet meghatározó eseményeinek állítanak emléket a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogatott, a szeptemberi hónap kiemelt tárgyai, a hiperinflációs bankjegyek.

A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
szóljon hozzá!