Hirdetés
Hirdetés

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

•  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.

Péter Beáta

2026. január 18., 18:182026. január 18., 18:18

Többek között ez a kincs is megbújik a numizmatikai gyűjtemény mélyén, amelyet januárban bárki megcsodálhat: Bethlen Gábor fejedelem 1626-ban, Kassán veretett ezüstgarasa. Ezt az érmét több száz éve használták, de üzenete ma is aktuális, különösen a gazdasági bizonytalanság idején.

„A pénz nem boldogít” – tartja a mondás, de Bethlen Gábor érméje azt üzeni: a stabil pénz biztonságot és függetlenséget hoz.

Hirdetés

Az érme hátlapján a Madonna és a gyermek Jézus látható. Ennek a motívumnak a használata, a Patrona Hungariae (Magyarország Védőasszonya) a korabeli magyar pénzeken bevett szokás volt, erősítve a nemzeti és vallási legitimációt – magyarázta Kosza-Bereczki Judith régész, a Csíki Székely Múzeum régészeti gyűjteményének kezelője.

•  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum Galéria

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

Érdekességként megemlítette, hogy Szűz Mária alakja először III. Béla rézpénzének hátlapján tűnt fel, valamikor a 12. század utolsó harmadában. Itt Mária még a gyermek Jézus nélkül látható, jobbjában lándzsát tart, a körülötte lévő felirat, Sancta Maria egyértelműen megnevezi őt. Aztán néhány évszázad elteltével, I. Mátyás pénzein jelenik meg a Madonna ábrázolás, vélhetően Mátyás közismert Mária tisztelete miatt. Mátyás pénzein kezdetben Szűz Mária fátylas alakja volt látható, melyet felváltott a koronás alak. Közvetlen utódai alatt a Madonna ábrázolás különféle formákban jelent meg, mindig korának megfelelő művészeti stílusában.

A Madonna-ábrázolás annyira népszerűvé vált, hogy még a Habsburgok sem mertek hozzányúlni, így az újkorban is éremképi eleme maradt az arany- és ezüstpénzeknek, kivételt ez alól csupán a tallérok jelentettek.

A Madonna-ábrázolás a 20. század derekáig, forgalmi pénzen utoljára a pengő pénzrendszer veretein volt látható.

Az ezüstgaras megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: Amikor a farkas szája nem tát
Múzeumi sztorik: Amikor a farkas szája nem tát

Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: A föld fiai
Múzeumi sztorik: A föld fiai

Márton Árpád festőművész október 6-án tölti 85. életévét. A Csíki Székely Múzeumban az októberi hónap tárgya tehát nem véletlenül egy festészeti alkotás.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: hiperinflációs bankjegyek
Múzeumi sztorik: hiperinflációs bankjegyek

A 20. századi gazdaságtörténet meghatározó eseményeinek állítanak emléket a Csíki Székely Múzeum gyűjteményéből válogatott, a szeptemberi hónap kiemelt tárgyai, a hiperinflációs bankjegyek.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: Szent Brigitta látomásai
Múzeumi sztorik: Szent Brigitta látomásai

A Csíki Székely Múzeum kiemelt tárgya júliusban egy 1500-ban Nürnbergben készült ősnyomtatvány: Szent Brigitta mintegy hétszáz kinyilatkoztatása (látomása) a legjelentősebb és legismertebb irodalmi és vallásos középkori szövegegyüttes.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
2026. február 06., péntek

Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása

Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.

Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
2026. február 05., csütörtök

Dichotómia mint létállapot

Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.

Dichotómia mint létállapot
Dichotómia mint létállapot
2026. február 05., csütörtök

Dichotómia mint létállapot

Hirdetés
2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
2026. január 26., hétfő

Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere

Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.

Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
2026. január 25., vasárnap

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó

Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
2026. január 25., vasárnap

Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó

Hirdetés