/ Hagyomány

Székelyruhában gyűlt össze szép számban szombaton reggel az ezer székely leány és legény, a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott.

Közeleg az Ezer Székely Leány Napja, a hagyományok szerint ezt megelőzi egy nappal a Székely Népviselet Napja. Ami igazán jó hír: az időjárás-előrejelzés szerint szombaton napsütésre számíthat ezer székely leány, és nem csak ők.

Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.

Ma a kereszténység szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Rövid bepillantást engedünk a naphoz köthető – Székelyföldön többnyire kiveszett, részben élő – népszokások, hagyományok gazdag tárházába.

Ádám és Éva napját, azaz karácsony vigíliáját Székelyföld-szerte, a református vidékeken is karácsony szombatjának nevezik, még akkor is, ha – mint például idén – vasárnapra esik. Ezen az estén hozza az aranyos csitkó, újabban az angyal a karácsonyfát.

Noha az advent böjti időszaknak számít a római katolikusok körében, a disznót azért csak le kell vágni karácsonyig, mert csülök nélkül sem az ünnep, sem a töltött káposzta nem az igazi. A régiek erre Tamás napját találták a legalkalmasabbnak.

„Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi, s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül” – okít az Erdély című lap több mint százhúsz évvel ezelőtti száma.

A Kárpát-medence eddig több mint ötven szentet és boldogot adott a világnak, illetve a katolikus egyháznak. Szent Márton is Pannóniában látta meg a napvilágot Kr. u. 316-ban vagy 317-ben. Tisztelete a székelység körében is kimutatható.

Az adventi böjtöt megelőző utolsó ünnephez, Szent Márton napjához számos népszokás kötődik, amelyeknek egy részét mai napig tartjuk.

Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni.