/ Hagyomány

November: nehéz megmondani, főként megjósolni, hogy inkább őszutó vagy télelő, de az is lehet, mindkettő egyszerre. Egyaránt képes napfényes arcát mutatni és jeges hóval meglepni – többek között ez derül ki a régi krónikákat lapozgatva.

Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat.

Noha úgy tűnt, hogy szakadó esőben zajlik majd a szentegyházi Őszi Hadjárat idei kiadása, a résztvevőkhöz kegyes volt az időjárás a délelőtti és déli órákban, és végül az ég csatornái csak a tábori ebédet követően nyíltak meg.

Az aradi vértanúkra emlékeztek péntek délután Szentegyházán a hagyományőrző Őszi Hadjárat részeként. A megemlékezésen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszédet mondott.

A legkiszámíthatatlanabb hónapnak ugyan áprilist tartják, de az október is sokféle arcát képes mutatni, bármikor okozhat kellemes és kellemetlen meglepetést, és azt meg is tette az elmúlt századok folyamán – derül ki a régi krónikákból.

A csíkszeredai Szabadság téren gyülekeztek és táncoltak a szombati Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, majd kivonultak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol késő délutánig folytatódott a székelység hagyományőrző ünnepe.

Véget ért az idei Ezer Székely Leány Napja találkozó. Az esemény záróakkordjaként átadták az esketőszékeket annak a községnek, amely jövőre házigazdája lehet a rendezvénynek.

Szép számban vonultak ki a csíksomlyói nyeregbe az Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, az egészen kicsiktől a szépkorúakig minden korosztály képviselteti magát az eseményen.

Közeleg az Ezer Székely Leány Napja, a hagyományok szerint ezt megelőzi egy nappal a Székely Népviselet Napja. Ami igazán jó hír: az időjárás-előrejelzés szerint szombaton napsütésre számíthat ezer székely leány, és nem csak ők.

Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.

Ma a kereszténység szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Rövid bepillantást engedünk a naphoz köthető – Székelyföldön többnyire kiveszett, részben élő – népszokások, hagyományok gazdag tárházába.

Ádám és Éva napját, azaz karácsony vigíliáját Székelyföld-szerte, a református vidékeken is karácsony szombatjának nevezik, még akkor is, ha – mint például idén – vasárnapra esik. Ezen az estén hozza az aranyos csitkó, újabban az angyal a karácsonyfát.

Noha az advent böjti időszaknak számít a római katolikusok körében, a disznót azért csak le kell vágni karácsonyig, mert csülök nélkül sem az ünnep, sem a töltött káposzta nem az igazi. A régiek erre Tamás napját találták a legalkalmasabbnak.