/ Hagyomány

A legtöbb településen a házszentelés ünnepével kezdődik az új év, a papok a napokban útjukra indulnak, hogy elvigyék Krisztus áldását a hajlékokba. A hagyomány változásairól, az ünnep fontosságáról Hölgyes Pál Zsolt plébánost kérdeztük.

Különleges, mondhatni misztikus ez az időszak, hiszen ilyenkor kezünkbe vehetjük a jövőnk alakítását – legalábbis a néphagyomány szerint. Lakatos Csilla néprajzkutatóval beszélgettünk az újévi népszokásokról.

November: nehéz megmondani, főként megjósolni, hogy inkább őszutó vagy télelő, de az is lehet, mindkettő egyszerre. Egyaránt képes napfényes arcát mutatni és jeges hóval meglepni – többek között ez derül ki a régi krónikákat lapozgatva.

Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat.

Noha úgy tűnt, hogy szakadó esőben zajlik majd a szentegyházi Őszi Hadjárat idei kiadása, a résztvevőkhöz kegyes volt az időjárás a délelőtti és déli órákban, és végül az ég csatornái csak a tábori ebédet követően nyíltak meg.

Az aradi vértanúkra emlékeztek péntek délután Szentegyházán a hagyományőrző Őszi Hadjárat részeként. A megemlékezésen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszédet mondott.

A legkiszámíthatatlanabb hónapnak ugyan áprilist tartják, de az október is sokféle arcát képes mutatni, bármikor okozhat kellemes és kellemetlen meglepetést, és azt meg is tette az elmúlt századok folyamán – derül ki a régi krónikákból.

A csíkszeredai Szabadság téren gyülekeztek és táncoltak a szombati Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, majd kivonultak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol késő délutánig folytatódott a székelység hagyományőrző ünnepe.

Szép számban vonultak ki a csíksomlyói nyeregbe az Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, az egészen kicsiktől a szépkorúakig minden korosztály képviselteti magát az eseményen.

Székelyruhában gyűlt össze szép számban szombaton reggel az ezer székely leány és legény, a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott.

Közeleg az Ezer Székely Leány Napja, a hagyományok szerint ezt megelőzi egy nappal a Székely Népviselet Napja. Ami igazán jó hír: az időjárás-előrejelzés szerint szombaton napsütésre számíthat ezer székely leány, és nem csak ők.

Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.

Ma a kereszténység szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Rövid bepillantást engedünk a naphoz köthető – Székelyföldön többnyire kiveszett, részben élő – népszokások, hagyományok gazdag tárházába.