Szép számban vonultak ki a csíksomlyói nyeregbe az Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, az egészen kicsiktől a szépkorúakig minden korosztály képviselteti magát az eseményen.
Székelyruhában gyűlt össze szép számban szombaton reggel az ezer székely leány és legény, a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott.
Közeleg az Ezer Székely Leány Napja, a hagyományok szerint ezt megelőzi egy nappal a Székely Népviselet Napja. Ami igazán jó hír: az időjárás-előrejelzés szerint szombaton napsütésre számíthat ezer székely leány, és nem csak ők.
Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.
A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.
Ma a kereszténység szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Rövid bepillantást engedünk a naphoz köthető – Székelyföldön többnyire kiveszett, részben élő – népszokások, hagyományok gazdag tárházába.
Ádám és Éva napját, azaz karácsony vigíliáját Székelyföld-szerte, a református vidékeken is karácsony szombatjának nevezik, még akkor is, ha – mint például idén – vasárnapra esik. Ezen az estén hozza az aranyos csitkó, újabban az angyal a karácsonyfát.
Noha az advent böjti időszaknak számít a római katolikusok körében, a disznót azért csak le kell vágni karácsonyig, mert csülök nélkül sem az ünnep, sem a töltött káposzta nem az igazi. A régiek erre Tamás napját találták a legalkalmasabbnak.
„Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi, s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül” – okít az Erdély című lap több mint százhúsz évvel ezelőtti száma.
A kortársai közül mind műveltségével, mind szépségével kitűnő egyiptomi királylány Krisztus jegyesének tartotta magát, az őt bálványimádásra felszólító Maxentius császár előtt keresztet vetett, hitéért mártírhalált szenvedett.
A Kárpát-medence eddig több mint ötven szentet és boldogot adott a világnak, illetve a katolikus egyháznak. Szent Márton is Pannóniában látta meg a napvilágot Kr. u. 316-ban vagy 317-ben. Tisztelete a székelység körében is kimutatható.

Székelyudvarhely belvárosában március 15. alkalmából már másodjára hívták „időutazásra” az ünneplőket.
Az adventi böjtöt megelőző utolsó ünnephez, Szent Márton napjához számos népszokás kötődik, amelyeknek egy részét mai napig tartjuk.
Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni.