Caravaggio A hitetlen Tamás című műve
Fotó: Romkat.ro
Noha az advent böjti időszaknak számít a római katolikusok körében, a disznót azért csak le kell vágni karácsonyig, mert csülök nélkül sem az ünnep, sem a töltött káposzta nem az igazi. A régiek erre Tamás napját találták a legalkalmasabbnak. És bizony nagy szerencse, hogy idén éppen csütörtökre esik!
2023. december 21., 07:582023. december 21., 07:58
Az eredetileg építőmesternek tanult Tamás apostol neve a hitetlenkedés szinonimájává vált, miután csak akkor volt hajlandó elhinni Jézus feltámadását, hogy a saját szemével látta annak kezén a keresztre feszítéskor használt szögek nyomait és kitapogatta testén a lándzsadöfés helyét.
Később Egyiptomban és talán az egyes kutatók által az őseinkkel is összefüggésbe hozott pártusok földjén térített, így a mai napig a pakisztáni és indiai keresztények védőszentje, de az építőmunkások, pallérok, földmérők, vakok is hozzá imádkoznak.
Indiában szenvedett mártírhalált Kr. u. 72-ben, 232 körül szír keresztények Edessza (Urfa) városába vitték a holttestét, és ideiglenesen ott temették el. Mindez állítólag július 3. napján történt, más vélekedések szerint ezen a napon hunyt el, amiért is Róma 1969-ben ünnepét – 1200 év után – ismét július 3-ra helyezte.
Székelyföldön pedig két településen, Csíkszenttamáson és Székelyszenttamáson ekkor van a búcsúnapja.
Csíkszenttamás temploma
Fotó: Gábos Albin
A hagyomány pedig makacs dolog, és főként az a meggyőződés rögzült eleink tudatában, hogy a Tamás napja a legalkalmasabb disznóvágásra. Bálafalván, azaz a háromszéki Szentföldön megboldogult apósom még a 2000-es évek elején is emellett kardoskodott, olyannyira, hogy ha aznap nem tudtam neki segíteni, azzal az egész disznóvágás elmaradását kockáztattam.
De még ennél is kényesebben vigyázott arra, nehogy újhold legyen, mert akkor megavasodott volna a szalonna. Mondjuk, ő még az erdőlést is a Hold járásához igazította. (Mert igen, Tamás napján érdemes fát is hozni az erdőről, ha azt szeretnénk, hogy ne zsugorodjék össze, de csak a déli órákban szabad kivágni!)
Csíkszenttamástól Csíkszentdomokosig
Fotó: Pál Tihamér/Székely Kalendárium
A háromszéki Dálnokon igyekeztek éppen holdfogyatkozásra időzíteni a disznóvágást, az avasodás ellen a szalmát perzseléskor szentelt gyertyával meggyújtó pálpatakiak szerint az újholdra levágott disznó húsa megbogarasodhat, míg Zabolán úgy vélték,
Sóvidéken a „megperzselt disznó csicseit és körmeit visszadobták a pajtába, hogy a következő évben is legyen ott disznó” (Barabás László).
Pedig katolikus vidékeken régen szigorú böjtöt tartottak karácsony előtt.
Székelyszenttamás
Fotó: Kocsis Károly
Az akkor 66 éves, gyergyószentmiklósi Gál Kornélia huszonöt évvel ezelőtt imigyen mesélte el ifjú kora adventi étrendjét.
„Az adventi hét első napján csak tejterméket fogyasztottak, tehát reggelre vajat, délben tejes puliszkát vagy tésztát, vacsorára pedig vagy rizst vagy grízt.
Második nap liszttel készült ételeket, málétésztát, palacsintát, krumplipalacsintát vagy túróspuliszkát.
Harmadik nap, tehát szerdán, szigorú böjtöt tartottak. Aznap csak kétszer étkeztek, rendszerint köménymagleves és hal volt a menü.
Csütörtökön lehetett krumplit fogyasztani bárhogyan elkészítve. Általában sült krumpli volt a vacsora.
A pénteki azonos volt a szerdai megtartóztatással. Mert az öregek azt tartották, hogy a szerda és a péntek azok a napok, amikor a székely ember tanújelét adja annak, hogy mennyire mélyen szívből szereti a Kis Jézust, Máriát és a Mindenható Istent. Mértékkel használ az ételből, és nem többször, csupán kétszer naponta. Az öregek hozták be jó régen ezt a szokást, és ez így volt helyes, magunkhoz méltó cselekedet.
Aztán szombaton és vasárnap bármit lehetett enni a hét közben már készített ételekből.
De a böjt az böjt volt a következő héten is, egészen advent végéig, mert
Más vidékeken azt tartották, hogy – Tamás ide vagy oda – kedden, pénteken és vasárnap nem szabad zavarni a disznót az óljában, mert másként megromlik a húsa. Hogy miért éppen Tamás napjára időzítették a disznóvágást, a karácsony közelségén kívül az is magyarázatul szolgálhat, hogy
– ezért aztán a göcsejiek tartózkodnak is a Tamás-napi disznóöléstől. Az is elképzelhető, hogy – téli napforduló napja lévén – „a disznóval a régi ember az öreget, az elmúlt esztendőt ölte meg, önmagában is: áldozott, innen a tor, az ünnepi lakoma. Minden esztendőben kétszer tette ezt: a fény születése előtt, s farsangkor, a mindenek megújulása előtt” – magyarázza Kerkayné Maczky Emese.
A csíkszenttamási csonkatorony
Fotó: Pinti Attila
Ezek az „áldozati torok” aztán néha igencsak elhúzódtak, amint azt egy 1770. évi csíkszentgyörgyi jegyzőkönyv is bizonyítja. Ekkor Ványolós Lőrinc megyebíró vádja, illetve az érvényben lévő falutörvények alapján Kánya Pál lófőt három magyar forintra bírságolták, amiért az előző év Tamás napján „virradatig táncoltak házánál”.
Tamás nap előestéjén az eladósorban levő lányok megzörgették a kapujukat, ezzel felverve a falu csendjét. Ezután már csak figyelni kellett, hogy honnan hallatszik hangosabb kutyaugatás, ez jelezte ugyanis, hogy melyik irányból fog érkezni a leendő vőlegény. Néhol mézet is szenteltek napján „orvosszerül a baromfidögvész ellen”.
A Tamás napján ölt disznó háját benedekhagymával és lasztikomgyökérrel összekeverve betegség gyógyítására használták, a vérét köszvény gyógyítására. A mája nagyságából arra következtetek, mennyire lesz csikorgó a karácsony. Azt is megfigyelték, hogy
Mivel mára a meteorológusok semmi havat nem jeleztek előre, esetleg megfontolás tárgyává tehetjük Márton Áron püspök 1940 novemberében kiadott körlevelének ma is időszerű gondolatait. „Minden okunk megvan, hogy ezekben a napokban Istent nagyobb buzgósággal keressük. Éppen ezért szeretettel kérlek, használjátok fel az adventi szent időt, a karácsony ünnepét igazi keresztény módon... Vasárnapokon és az ünnepek lélekemelő szertartásain legyen jelen az egyházközösség apraja-nagyja, hogy Isten együtt lásson oltára körül, s a közös hódolatra és imádságra a panaszaitok meghallgatásával válaszoljon. Harmatozzatok, egek onnan felülről, és csepegjék a felhők az igazat, nyíljék meg a föld, és teremje a szabadítást, és legyen egyszersmind igazságosság.”
Mit tesz a tömbházlakó, akinek akadozva vagy egyáltalán nincs vezetékes vize? És hogyan jár el az állattartó gazda, akinek ötven tehene van, a kútja pedig szennyezett? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ kedden Vámosgálfalván és Dicsőszentmártonban.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Összesen mintegy 216 millió lej prémiumot fizetett ki jogtalanul alkalmazottainak 2021-ben és 2023-ban a Romsilva – közölte a Számvevőszék az állami erdőgazdálkodási vállalatnál végzett ellenőrzése eredményeit ismertetve.
Idén is folytatják a régészeti kutatásokat Hargita megyében július 1. és szeptember 20. között.
Azonnali tanácsülést tartott kedden délután Gyergyószentmiklós képviselő testülete. Új mobilitás terv benyújtására van lehetőség, ami további közinfrastruktúra fejlesztést tartalmaz. Ennek a dokumentációját fogadták el.
Félsávon halad a forgalom a 11-es országúton a Kovászna megyei Réty községnél miután két autó ütközött kedden délután. A balesetben ketten sérültek meg.
Nicușor Dan államfő kormányalakítási tárgyalásokra várja a Cotroceni-palotába csütörtökön a parlamenti pártok küldöttségeit.
Az RMDSZ képviselői a közúti forgalmat szabályozó törvényhez nyújtottak be módosítási javaslatot, kezdeményezésükhöz azonnal társult több román párt is. A módosítások által könnyebben közlekednének és parkolnának a motorosok.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
A szakadékba zuhant egy terepjáró kedden a Transzfogarasnál, a Vidraru-tó közelében. A hatóságok közlése szerint két ember megsérült.
szóljon hozzá!