
Naplemente Korond határában
Fotó: Adorjáni Attila/Székely Kalendárium
Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.
2023. szeptember 01., 08:012023. szeptember 01., 08:01
2023. szeptember 01., 10:202023. szeptember 01., 10:20
Erre figyelmeztet az 1806. évi Ó és új Kalendáriom is, amely szerint „ha az Egyed napján tisztaság leend, az egész holnapba is tiszta üdő lesz és sok bor; ekkor nősznek a szarvasok, ha pedig később, tél lészen.” Egy másik kalendáriumban mindezt rímbe is szedték:
A magyar népi emlékezet – Medárd és Illés mellett – a legfontosabb negyvenes rámutató napnak tartja. És egyáltalán nem mindegy, miként alakul a hónap időjárása, hiszen
1473-ban például a június 20-án beköszönő, páratlanul forró szárazság egészen szeptember 29-ig tartott a Kárpát-medencében, miközben a Duna annyira elapadt, hogy át lehetett rajta gázolni;
1947-ben pedig szeptemberben 11 napon át 30 foknál magasabb hőmérsékleti értéket mutatott a hőmérő, és az éjjelek is rendkívül melegnek bizonyultak.
1912-ben viszont annyira hűvösnek, esősnek bizonyult a hónap, hogy a nap összesen csak 56 órán át sütött, akárcsak januárban, szemben az átlagos 202-vel.
Barabás László Parajdon jegyezte le a következő mondókát:
Ha ezen a napon esett az eső, a régiek azt mondták, „hat hétig reátart”, és „akinek két ökre van, az még kettőt vegyen hozzá, hogy bevethessen”, de ugyanakkor bő kukoricatermésre és gyenge télre számítottak. Ha dörög az év, jövő évre ígér jó termést. Portik Irén a nagyszüleitől idézi:
Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ekkor léptek szolgálatba az innentől kezdve hat hétig magukra tiszta ruhát nem vevő és péntekenként böjtölő fő pásztorok, juhászok, számadók, az őszi makkoltatásra felfogadott kondások; néhol ezen a napon fogták hízásra a karácsonykor levágandó disznót.
Korondon, ahol a hármas vetésforgóról 1942-ben álltak át a zöldugar-rendszerre, eddig a napig végezni kellett az árpa, zab, bükköny stb. betakarításával, hogy a helyük felszabaduljon a legeltetés, valamint a búzavetés előkészítésére.
Legelő juhok a Korond melletti Csigadomb alatt
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szőlőtermő vidékeken a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, így védvén a gonosz ellen a termést. Erre a kedves olvasó legyinthet, hogy ilyenből Székelyföldön keveset találni, ám például az olyan korondi határnevek, mint a Szőlőmáródal vagy a Szőlőpatak arra engednek következtetni, hogy régebb mifelénk is szélesebb körben művelték ezt a kultúrát.
A nap névadója a minden lelki szükségben segítő, hozzávetőleg 640 és 720 között élő, egykori St. Gilles-i bencés apát, Szent Egyed, a szoptató anyák, továbbá kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók, koldusok, nyomorékok, leprások, gyógynövények patrónusa, a bűnösök szószólója. Mivel több, az ő közreműködésével történt csodás gyógyulást is feljegyeztek, a középkorban a nevében szedték a köménymagot a jószág megrontása ellen.
Egy 1849. évi kalendáriumban találtuk a ló száraz köhögésének gyógyítására alkalmas köménymagos receptet: „(...) Ha mindezen bánásmód mellett is a köhögés szárazabb lesz s a kehdaganatok genyesedésbe mennek át, akkor adassék be következő keverékű por: ánizs vagy köménymag, gyalogfenyűmag, kalmusgyök és tisztított kén, mindenikből két lat, készíttessék ezekből liszt és víz által tészta, s falapocskával reggel, délben és este a csikónak egy, öregebb lovaknak pedig két lót adassék be.”
Bár számunkra igencsak magyaros hangzással bír, maga a név eredete állítólag a görög aigis, azaz kecskebőr szóra vezethető vissza, ami Zeusz főisten híres pajzsát borította. Ez aztán egyben arra a mondásra is magyarázattal szolgál, hogy mit jelent valakinek az égisze alatt tevékenykedni.
Szövő asszony Parajdon
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szeptember pedig a latin septem szóból ered, miután a régi római naptárban még a hetedik helyen állt, és nevét XIII. Gergely pápa 1582-es reformja után is megőrizte.
A nyár elmúlása miatt pedig fölösleges keseregni, mert egyrészt – és szerencsére! – amúgy sem tudjuk megváltoztatni a természet rendjét, másrészt meg kilenc hónap múlva úgyis visszatér. Pillanatnyilag inkább vigasztalódjunk a régi mondással, miszerint
Épp csak a hollók ne károgjanak, mert az azt jelentené, közeleg a tél…
Országos lakossági riasztási gyakorlatot tart az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség a Polgári Védelem Hete keretében, szerdán. A Riasztási Szerda elnevezésű akció során az ország teljes területén működtetni fogják a riasztószirénákat.
Az elmúlt 24 órában összesen 87 személyen segített a Salvamont, a Hargita megyei hegyimentőket is többször riasztották.
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba és Jordániába közlekedő útvonalon a közel-keleti események miatt.
Több felelősséget ró a helyi hatóságokra, megkönnyíti a távoltartási végzés igénylését, és kötelezővé teszi a pszichológiai tanácsadást az agresszorok számára egy új törvénymódosítás. Szakembereket kérdeztünk arról, mit jelent mindez a gyakorlatban.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Nicușor Dan vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán közölte, hogy Románia nincs közvetlen veszélyben.
Igazi tavaszi idővel köszöntött be a március, a napsütésnek hála Székelyföld nagy részén 10 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet vasárnap délutánra.
Iráni rakéta törmelékétől gyulladt ki szombaton a dubaji Burj al Arab hétcsillagos szálloda burkolata, háborús hangulat uralkodik a kedvelt turisztikai nagyvárosban – erről szólnak a hírek. Egy székelyföldi turista azonban cáfolja mindezeket.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
szóljon hozzá!