
Naplemente Korond határában
Fotó: Adorjáni Attila/Székely Kalendárium
Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.
2023. szeptember 01., 08:012023. szeptember 01., 08:01
2023. szeptember 01., 10:202023. szeptember 01., 10:20
Erre figyelmeztet az 1806. évi Ó és új Kalendáriom is, amely szerint „ha az Egyed napján tisztaság leend, az egész holnapba is tiszta üdő lesz és sok bor; ekkor nősznek a szarvasok, ha pedig később, tél lészen.” Egy másik kalendáriumban mindezt rímbe is szedték:
A magyar népi emlékezet – Medárd és Illés mellett – a legfontosabb negyvenes rámutató napnak tartja. És egyáltalán nem mindegy, miként alakul a hónap időjárása, hiszen
1473-ban például a június 20-án beköszönő, páratlanul forró szárazság egészen szeptember 29-ig tartott a Kárpát-medencében, miközben a Duna annyira elapadt, hogy át lehetett rajta gázolni;
1947-ben pedig szeptemberben 11 napon át 30 foknál magasabb hőmérsékleti értéket mutatott a hőmérő, és az éjjelek is rendkívül melegnek bizonyultak.
1912-ben viszont annyira hűvösnek, esősnek bizonyult a hónap, hogy a nap összesen csak 56 órán át sütött, akárcsak januárban, szemben az átlagos 202-vel.
Barabás László Parajdon jegyezte le a következő mondókát:
Ha ezen a napon esett az eső, a régiek azt mondták, „hat hétig reátart”, és „akinek két ökre van, az még kettőt vegyen hozzá, hogy bevethessen”, de ugyanakkor bő kukoricatermésre és gyenge télre számítottak. Ha dörög az év, jövő évre ígér jó termést. Portik Irén a nagyszüleitől idézi:
Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ekkor léptek szolgálatba az innentől kezdve hat hétig magukra tiszta ruhát nem vevő és péntekenként böjtölő fő pásztorok, juhászok, számadók, az őszi makkoltatásra felfogadott kondások; néhol ezen a napon fogták hízásra a karácsonykor levágandó disznót.
Korondon, ahol a hármas vetésforgóról 1942-ben álltak át a zöldugar-rendszerre, eddig a napig végezni kellett az árpa, zab, bükköny stb. betakarításával, hogy a helyük felszabaduljon a legeltetés, valamint a búzavetés előkészítésére.
Legelő juhok a Korond melletti Csigadomb alatt
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szőlőtermő vidékeken a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, így védvén a gonosz ellen a termést. Erre a kedves olvasó legyinthet, hogy ilyenből Székelyföldön keveset találni, ám például az olyan korondi határnevek, mint a Szőlőmáródal vagy a Szőlőpatak arra engednek következtetni, hogy régebb mifelénk is szélesebb körben művelték ezt a kultúrát.
A nap névadója a minden lelki szükségben segítő, hozzávetőleg 640 és 720 között élő, egykori St. Gilles-i bencés apát, Szent Egyed, a szoptató anyák, továbbá kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók, koldusok, nyomorékok, leprások, gyógynövények patrónusa, a bűnösök szószólója. Mivel több, az ő közreműködésével történt csodás gyógyulást is feljegyeztek, a középkorban a nevében szedték a köménymagot a jószág megrontása ellen.
Egy 1849. évi kalendáriumban találtuk a ló száraz köhögésének gyógyítására alkalmas köménymagos receptet: „(...) Ha mindezen bánásmód mellett is a köhögés szárazabb lesz s a kehdaganatok genyesedésbe mennek át, akkor adassék be következő keverékű por: ánizs vagy köménymag, gyalogfenyűmag, kalmusgyök és tisztított kén, mindenikből két lat, készíttessék ezekből liszt és víz által tészta, s falapocskával reggel, délben és este a csikónak egy, öregebb lovaknak pedig két lót adassék be.”
Bár számunkra igencsak magyaros hangzással bír, maga a név eredete állítólag a görög aigis, azaz kecskebőr szóra vezethető vissza, ami Zeusz főisten híres pajzsát borította. Ez aztán egyben arra a mondásra is magyarázattal szolgál, hogy mit jelent valakinek az égisze alatt tevékenykedni.
Szövő asszony Parajdon
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szeptember pedig a latin septem szóból ered, miután a régi római naptárban még a hetedik helyen állt, és nevét XIII. Gergely pápa 1582-es reformja után is megőrizte.
A nyár elmúlása miatt pedig fölösleges keseregni, mert egyrészt – és szerencsére! – amúgy sem tudjuk megváltoztatni a természet rendjét, másrészt meg kilenc hónap múlva úgyis visszatér. Pillanatnyilag inkább vigasztalódjunk a régi mondással, miszerint
Épp csak a hollók ne károgjanak, mert az azt jelentené, közeleg a tél…
A hosszú hétvégén az ország nagy részén légköri instabilitásra, átmeneti esőkre és időnként megélénkülő szélre lehet számítani – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) ügyeletes meteorológusa, Oana Catrina.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését – közölte a Sándor-palota pénteken az MTI-vel.
Gyergyószentmiklós önkormányzata átfogó közigazgatási és városüzemeltetési átszervezést visz véghez. Amellett, hogy a kötelező létszámcsökkentést végrehajtják, a hatékonyabb működést, lakosságot jobban kiszolgáló hivatalt ígérnek.
Elfogadták a csíkszeredai Fodor Sándor park körüli út-és járdahálózat felújítására a megvalósíthatósági tanulmányt az önkormányzati képviselők májusi ülésén pénteken egyéb határozatok mellett. A beruházás értékét közel 7 millió lejre becsülték.
Az ország nagy részét érintő viharos szélre adott ki pénteken elsőfokú (sárga) riasztásokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Ismét meghosszabbította a Brassó Megyei Törvényszék Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács tisztségéből felfüggesztett alelnöke, valamint Kurkó András, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció volt igazgatóhelyettese hatósági felügyeletét.
Felcsendült a bányászhimnusz és megszólalt a bányászharang egy évvel a sóbánya beomlását követően Parajdon. A katasztrófa előtti utolsó percekről mesélt nekünk az esemény szervezője, hangsúlyozva, hogy egy új bánya megnyitásában bíznak.
Négy férfit őrizetbe vettek a Hargita megyei rendőrök a Maroshévízen és Salamáson történt házkutatások után. Az ellenük felhozott vádak: minősített lopás és minősített lopási kísérlet.
Egy éve tört be a Korond-patak vize a parajdi sóbányába, egy éve élnek bizonytalanságban a helyiek, akiknek a bánya körül kialakult turizmusból volt a mindennapi bevételük. Pénteken erre a sorsfordító eseményre emlékeztek.
szóljon hozzá!