
Naplemente Korond határában
Fotó: Adorjáni Attila/Székely Kalendárium
Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.
2023. szeptember 01., 08:012023. szeptember 01., 08:01
2023. szeptember 01., 10:202023. szeptember 01., 10:20
Erre figyelmeztet az 1806. évi Ó és új Kalendáriom is, amely szerint „ha az Egyed napján tisztaság leend, az egész holnapba is tiszta üdő lesz és sok bor; ekkor nősznek a szarvasok, ha pedig később, tél lészen.” Egy másik kalendáriumban mindezt rímbe is szedték:
A magyar népi emlékezet – Medárd és Illés mellett – a legfontosabb negyvenes rámutató napnak tartja. És egyáltalán nem mindegy, miként alakul a hónap időjárása, hiszen
1473-ban például a június 20-án beköszönő, páratlanul forró szárazság egészen szeptember 29-ig tartott a Kárpát-medencében, miközben a Duna annyira elapadt, hogy át lehetett rajta gázolni;
1947-ben pedig szeptemberben 11 napon át 30 foknál magasabb hőmérsékleti értéket mutatott a hőmérő, és az éjjelek is rendkívül melegnek bizonyultak.
1912-ben viszont annyira hűvösnek, esősnek bizonyult a hónap, hogy a nap összesen csak 56 órán át sütött, akárcsak januárban, szemben az átlagos 202-vel.
Barabás László Parajdon jegyezte le a következő mondókát:
Ha ezen a napon esett az eső, a régiek azt mondták, „hat hétig reátart”, és „akinek két ökre van, az még kettőt vegyen hozzá, hogy bevethessen”, de ugyanakkor bő kukoricatermésre és gyenge télre számítottak. Ha dörög az év, jövő évre ígér jó termést. Portik Irén a nagyszüleitől idézi:
Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ekkor léptek szolgálatba az innentől kezdve hat hétig magukra tiszta ruhát nem vevő és péntekenként böjtölő fő pásztorok, juhászok, számadók, az őszi makkoltatásra felfogadott kondások; néhol ezen a napon fogták hízásra a karácsonykor levágandó disznót.
Korondon, ahol a hármas vetésforgóról 1942-ben álltak át a zöldugar-rendszerre, eddig a napig végezni kellett az árpa, zab, bükköny stb. betakarításával, hogy a helyük felszabaduljon a legeltetés, valamint a búzavetés előkészítésére.
Legelő juhok a Korond melletti Csigadomb alatt
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szőlőtermő vidékeken a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, így védvén a gonosz ellen a termést. Erre a kedves olvasó legyinthet, hogy ilyenből Székelyföldön keveset találni, ám például az olyan korondi határnevek, mint a Szőlőmáródal vagy a Szőlőpatak arra engednek következtetni, hogy régebb mifelénk is szélesebb körben művelték ezt a kultúrát.
A nap névadója a minden lelki szükségben segítő, hozzávetőleg 640 és 720 között élő, egykori St. Gilles-i bencés apát, Szent Egyed, a szoptató anyák, továbbá kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók, koldusok, nyomorékok, leprások, gyógynövények patrónusa, a bűnösök szószólója. Mivel több, az ő közreműködésével történt csodás gyógyulást is feljegyeztek, a középkorban a nevében szedték a köménymagot a jószág megrontása ellen.
Egy 1849. évi kalendáriumban találtuk a ló száraz köhögésének gyógyítására alkalmas köménymagos receptet: „(...) Ha mindezen bánásmód mellett is a köhögés szárazabb lesz s a kehdaganatok genyesedésbe mennek át, akkor adassék be következő keverékű por: ánizs vagy köménymag, gyalogfenyűmag, kalmusgyök és tisztított kén, mindenikből két lat, készíttessék ezekből liszt és víz által tészta, s falapocskával reggel, délben és este a csikónak egy, öregebb lovaknak pedig két lót adassék be.”
Bár számunkra igencsak magyaros hangzással bír, maga a név eredete állítólag a görög aigis, azaz kecskebőr szóra vezethető vissza, ami Zeusz főisten híres pajzsát borította. Ez aztán egyben arra a mondásra is magyarázattal szolgál, hogy mit jelent valakinek az égisze alatt tevékenykedni.
Szövő asszony Parajdon
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szeptember pedig a latin septem szóból ered, miután a régi római naptárban még a hetedik helyen állt, és nevét XIII. Gergely pápa 1582-es reformja után is megőrizte.
A nyár elmúlása miatt pedig fölösleges keseregni, mert egyrészt – és szerencsére! – amúgy sem tudjuk megváltoztatni a természet rendjét, másrészt meg kilenc hónap múlva úgyis visszatér. Pillanatnyilag inkább vigasztalódjunk a régi mondással, miszerint
Épp csak a hollók ne károgjanak, mert az azt jelentené, közeleg a tél…
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!