Naplemente Korond határában
Fotó: Adorjáni Attila/Székely Kalendárium
Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.
2023. szeptember 01., 08:012023. szeptember 01., 08:01
2023. szeptember 01., 10:202023. szeptember 01., 10:20
Erre figyelmeztet az 1806. évi Ó és új Kalendáriom is, amely szerint „ha az Egyed napján tisztaság leend, az egész holnapba is tiszta üdő lesz és sok bor; ekkor nősznek a szarvasok, ha pedig később, tél lészen.” Egy másik kalendáriumban mindezt rímbe is szedték:
A magyar népi emlékezet – Medárd és Illés mellett – a legfontosabb negyvenes rámutató napnak tartja. És egyáltalán nem mindegy, miként alakul a hónap időjárása, hiszen
1473-ban például a június 20-án beköszönő, páratlanul forró szárazság egészen szeptember 29-ig tartott a Kárpát-medencében, miközben a Duna annyira elapadt, hogy át lehetett rajta gázolni;
1947-ben pedig szeptemberben 11 napon át 30 foknál magasabb hőmérsékleti értéket mutatott a hőmérő, és az éjjelek is rendkívül melegnek bizonyultak.
1912-ben viszont annyira hűvösnek, esősnek bizonyult a hónap, hogy a nap összesen csak 56 órán át sütött, akárcsak januárban, szemben az átlagos 202-vel.
Barabás László Parajdon jegyezte le a következő mondókát:
Ha ezen a napon esett az eső, a régiek azt mondták, „hat hétig reátart”, és „akinek két ökre van, az még kettőt vegyen hozzá, hogy bevethessen”, de ugyanakkor bő kukoricatermésre és gyenge télre számítottak. Ha dörög az év, jövő évre ígér jó termést. Portik Irén a nagyszüleitől idézi:
Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ekkor léptek szolgálatba az innentől kezdve hat hétig magukra tiszta ruhát nem vevő és péntekenként böjtölő fő pásztorok, juhászok, számadók, az őszi makkoltatásra felfogadott kondások; néhol ezen a napon fogták hízásra a karácsonykor levágandó disznót.
Korondon, ahol a hármas vetésforgóról 1942-ben álltak át a zöldugar-rendszerre, eddig a napig végezni kellett az árpa, zab, bükköny stb. betakarításával, hogy a helyük felszabaduljon a legeltetés, valamint a búzavetés előkészítésére.
Legelő juhok a Korond melletti Csigadomb alatt
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szőlőtermő vidékeken a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, így védvén a gonosz ellen a termést. Erre a kedves olvasó legyinthet, hogy ilyenből Székelyföldön keveset találni, ám például az olyan korondi határnevek, mint a Szőlőmáródal vagy a Szőlőpatak arra engednek következtetni, hogy régebb mifelénk is szélesebb körben művelték ezt a kultúrát.
A nap névadója a minden lelki szükségben segítő, hozzávetőleg 640 és 720 között élő, egykori St. Gilles-i bencés apát, Szent Egyed, a szoptató anyák, továbbá kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók, koldusok, nyomorékok, leprások, gyógynövények patrónusa, a bűnösök szószólója. Mivel több, az ő közreműködésével történt csodás gyógyulást is feljegyeztek, a középkorban a nevében szedték a köménymagot a jószág megrontása ellen.
Egy 1849. évi kalendáriumban találtuk a ló száraz köhögésének gyógyítására alkalmas köménymagos receptet: „(...) Ha mindezen bánásmód mellett is a köhögés szárazabb lesz s a kehdaganatok genyesedésbe mennek át, akkor adassék be következő keverékű por: ánizs vagy köménymag, gyalogfenyűmag, kalmusgyök és tisztított kén, mindenikből két lat, készíttessék ezekből liszt és víz által tészta, s falapocskával reggel, délben és este a csikónak egy, öregebb lovaknak pedig két lót adassék be.”
Bár számunkra igencsak magyaros hangzással bír, maga a név eredete állítólag a görög aigis, azaz kecskebőr szóra vezethető vissza, ami Zeusz főisten híres pajzsát borította. Ez aztán egyben arra a mondásra is magyarázattal szolgál, hogy mit jelent valakinek az égisze alatt tevékenykedni.
Szövő asszony Parajdon
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szeptember pedig a latin septem szóból ered, miután a régi római naptárban még a hetedik helyen állt, és nevét XIII. Gergely pápa 1582-es reformja után is megőrizte.
A nyár elmúlása miatt pedig fölösleges keseregni, mert egyrészt – és szerencsére! – amúgy sem tudjuk megváltoztatni a természet rendjét, másrészt meg kilenc hónap múlva úgyis visszatér. Pillanatnyilag inkább vigasztalódjunk a régi mondással, miszerint
Épp csak a hollók ne károgjanak, mert az azt jelentené, közeleg a tél…
Ligia Deca oktatási miniszter szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az idei képességvizsgán a nyolcadikosok 77,6 százaléka kapott átmenő jegyet románból és 68,7 százaléka matematikából.
Közeleg az Ezer Székely Leány Napja, a hagyományok szerint ezt megelőzi egy nappal a Székely Népviselet Napja. Ami igazán jó hír: az időjárás-előrejelzés szerint szombaton napsütésre számíthat ezer székely leány, és nem csak ők.
Szinte véget se ért a kézdivásárhelyi Sokadalom, a Rádió GaGa Duma Dubája ismét útra kel: csütörtöktől vasárnapig Erdély legnagyobb magyar fesztiválján, a VIBE-on várja az érdeklődőket. Vagány játékokban (na meg vágányban) és nyereményekben most sem lesz hiány.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) huszonöt megye több folyóján.
Az útburkolati jelzéseket felfestették, a lámpatestek pedig a helyükre kerültek a székelyszentléleki körforgalomnál. Noha hivatalos átadót még nem tartottak, a forgalom biztonságban és zökkenőmentesen halad át az útkereszteződésen.
Marosvásárhely egykori polgármesteréről, Bernády Györgyről hoztak létre kiállítást a Kultúrpalotában, jelentős, hosszan tartó kutatómunka eredményeként.
Idén is megrendezik a tavaly nagy sikernek örvendő, Kiraklak a könyvtárnál eseményt Székelyudvarhelyen, amelynek során a Városi Könyvtár előtti téren több különleges puzzle kirakására vállalkozhatnak az érdeklődők.
Délkelet irányba vonult az esővel, heves széllökésekkel tarkított időjárás, az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb figyelmeztetése már csak Székelyföld egy részére vonatkozik.
Az ágyúöntő Gábor Áron majdnem napra pontosan 175 évvel ezelőtt, 1849. július 2-án vesztette életét Uzon és Kökös között, ám holttestét csak két nappal később tudták elhantolni az eresztevényi református templom mellett.
Sajtótájékoztatót tart ma délben Ligia Deca oktatási miniszter, amelyen ismerteti a nyolcadikosok országos képességfelmérőjének eredményeit.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)