Naplemente Korond határában
Fotó: Adorjáni Attila/Székely Kalendárium
Noha a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.
2023. szeptember 01., 08:012023. szeptember 01., 08:01
2023. szeptember 01., 10:202023. szeptember 01., 10:20
Erre figyelmeztet az 1806. évi Ó és új Kalendáriom is, amely szerint „ha az Egyed napján tisztaság leend, az egész holnapba is tiszta üdő lesz és sok bor; ekkor nősznek a szarvasok, ha pedig később, tél lészen.” Egy másik kalendáriumban mindezt rímbe is szedték:
A magyar népi emlékezet – Medárd és Illés mellett – a legfontosabb negyvenes rámutató napnak tartja. És egyáltalán nem mindegy, miként alakul a hónap időjárása, hiszen
1473-ban például a június 20-án beköszönő, páratlanul forró szárazság egészen szeptember 29-ig tartott a Kárpát-medencében, miközben a Duna annyira elapadt, hogy át lehetett rajta gázolni;
1947-ben pedig szeptemberben 11 napon át 30 foknál magasabb hőmérsékleti értéket mutatott a hőmérő, és az éjjelek is rendkívül melegnek bizonyultak.
1912-ben viszont annyira hűvösnek, esősnek bizonyult a hónap, hogy a nap összesen csak 56 órán át sütött, akárcsak januárban, szemben az átlagos 202-vel.
Barabás László Parajdon jegyezte le a következő mondókát:
Ha ezen a napon esett az eső, a régiek azt mondták, „hat hétig reátart”, és „akinek két ökre van, az még kettőt vegyen hozzá, hogy bevethessen”, de ugyanakkor bő kukoricatermésre és gyenge télre számítottak. Ha dörög az év, jövő évre ígér jó termést. Portik Irén a nagyszüleitől idézi:
Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ekkor léptek szolgálatba az innentől kezdve hat hétig magukra tiszta ruhát nem vevő és péntekenként böjtölő fő pásztorok, juhászok, számadók, az őszi makkoltatásra felfogadott kondások; néhol ezen a napon fogták hízásra a karácsonykor levágandó disznót.
Korondon, ahol a hármas vetésforgóról 1942-ben álltak át a zöldugar-rendszerre, eddig a napig végezni kellett az árpa, zab, bükköny stb. betakarításával, hogy a helyük felszabaduljon a legeltetés, valamint a búzavetés előkészítésére.
Legelő juhok a Korond melletti Csigadomb alatt
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szőlőtermő vidékeken a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, így védvén a gonosz ellen a termést. Erre a kedves olvasó legyinthet, hogy ilyenből Székelyföldön keveset találni, ám például az olyan korondi határnevek, mint a Szőlőmáródal vagy a Szőlőpatak arra engednek következtetni, hogy régebb mifelénk is szélesebb körben művelték ezt a kultúrát.
A nap névadója a minden lelki szükségben segítő, hozzávetőleg 640 és 720 között élő, egykori St. Gilles-i bencés apát, Szent Egyed, a szoptató anyák, továbbá kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók, koldusok, nyomorékok, leprások, gyógynövények patrónusa, a bűnösök szószólója. Mivel több, az ő közreműködésével történt csodás gyógyulást is feljegyeztek, a középkorban a nevében szedték a köménymagot a jószág megrontása ellen.
Egy 1849. évi kalendáriumban találtuk a ló száraz köhögésének gyógyítására alkalmas köménymagos receptet: „(...) Ha mindezen bánásmód mellett is a köhögés szárazabb lesz s a kehdaganatok genyesedésbe mennek át, akkor adassék be következő keverékű por: ánizs vagy köménymag, gyalogfenyűmag, kalmusgyök és tisztított kén, mindenikből két lat, készíttessék ezekből liszt és víz által tészta, s falapocskával reggel, délben és este a csikónak egy, öregebb lovaknak pedig két lót adassék be.”
Bár számunkra igencsak magyaros hangzással bír, maga a név eredete állítólag a görög aigis, azaz kecskebőr szóra vezethető vissza, ami Zeusz főisten híres pajzsát borította. Ez aztán egyben arra a mondásra is magyarázattal szolgál, hogy mit jelent valakinek az égisze alatt tevékenykedni.
Szövő asszony Parajdon
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Szeptember pedig a latin septem szóból ered, miután a régi római naptárban még a hetedik helyen állt, és nevét XIII. Gergely pápa 1582-es reformja után is megőrizte.
A nyár elmúlása miatt pedig fölösleges keseregni, mert egyrészt – és szerencsére! – amúgy sem tudjuk megváltoztatni a természet rendjét, másrészt meg kilenc hónap múlva úgyis visszatér. Pillanatnyilag inkább vigasztalódjunk a régi mondással, miszerint
Épp csak a hollók ne károgjanak, mert az azt jelentené, közeleg a tél…
Kamionnal ütközött egy kisbusz hétfőn reggel a Kolozs megyei Kackó község területén; a balesetben három ember meghalt, öten megsérültek.
Már lehet jegyeket váltani a Szent György Napok kulturális eseményeire, amelyek április 24-e és május 8-a között lesznek. Újdonság, hogy idén a városünnep színházi produkcióira kedvezményes bérletek is vásárolhatók.
Csaknem az egész ország fagyba borult hétfőre virradóan, a számos helyen pedig kemény mínuszokat mértek. A székelyföldi prímet Gyergyóalfalu viszi.
Jókedvűen, közös énekléssel, mondókázással, boldog egymáshoz kapcsolódással telnek szeptember óta Kézdivásárhelyen és Esztelneken a Danhauser Rebeka által vezetett Ringató-foglalkozások.
Egy nő meghalt, egy másik pedig megsérült vasárnapra virradóra Karánsebesen, miután lopott autóval a rendőrség elől menekülve frontálisan ütköztek egy kamionnal.
Hatósági felügyelet alá helyezték azt a 38 éves férfit, aki a gyanú szerint egy sörösüveget dobott két fiatal felé a Kolozsvári U és a CFR közötti hétfő esti labdarúgó-mérkőzést követően.
Két utca takarítását halasztja egy későbbi időpontra a csíkszeredai városvezetés a havazás miatt.
Az elmúlt órákban lehullott nagy mennyiségű hó ellenére egyetlen Hargita megyei útszakaszt sem kellett lezárni. A rendőrség tájékoztatása szerint balesetek sem történtek.
Felerősödő szélre, havazásra és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás van érvényben vasárnap az ország nagy részén.
Havazott az éjszaka Hargita megyében, a közutak jelentős részén téliesek az útviszonyok.
szóljon hozzá!