Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Miért lesz 120 literes minden ház kukája, függetlenül attól, hogy hányan élnek benne?

Ez az egyik, ha nem a leggyakrabban elhangzó kérdés a hosszú évek óta tervezett új rendszerrel kapcsolatban, a válasz pedig az, hogy azért, mert

A múlt szerdán este lezajlott székelyudvarhelyi fórumon Tóth Andrea, a Maros megyei hulladékgazdálkodás felügyeletével megbízott Ecolect Közösségi Társulás vezetője, Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékmenedzsmenti Egyesület vezetője, Incze Csongor, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás (ADI S.I.M.D. Hargita) elnöke, valamint Páll Zsolt műszaki igazgató vett részt, a tájékoztatót Kozán István, a Székelyhon főszerkesztője moderálta.

– mondta Ambrus József, noha arra nem tért ki, hogy pontosan miben.

Árképzés

A begyűjtött hulladék mérése kötelező a rendszer működtetői számára, a mérésre azonban többféle lehetőséget ad a törvény. Hargita megyében sikertelen közbeszerzések után végül

így került jelentkező a versenytárgyalásra.

A vonatkozó törvény megszabja azt is – magyarázta Incze Csongor –, hogy a haszonbér értékét az amortizációs költség adja.

A szolgáltató befektetései – az is vásárolt például szemeteskocsikat, mert a megyéé nem volt elegendő – után is haszonbért kell fizetni, ez 2 lej/fő. Ennek része a kukák értéke is, ami 8 évre van felosztva, ugyanis 8 évre kötöttek szerződést a szolgáltatóval.

de erről majd később. Visszaosztva további, nagyjából 1,5 lejt tesz ki a számlák kiállításának, kiküldésének, valamint a díjbeszedés költsége fejenként.

ám Incze Csongor szerint a háztartásokat és a bennük élők számát illetően a különböző adatbázisokból származó adatok annyira eltérőek voltak, hogy ha azokra alapoznak, akár több ezer család is kuka nélkül maradhatott volna.

Kaphatnának-e mégis kisebb fekete kukát a jól szelektálók?

Azok, akik eddig is szelektíven gyűjtötték a háztartási hulladékot, komposztáltak stb., tehát maradványhulladékot alig termeltek, igazságtalannak tartják az új árat, és igazuk is van. Ám ők túl kevesen vannak,

Azaz mérések eredményei, amelyek az elhangzottak szerint azt mutatják, hogy a remetei hulladéklerakóba egy év alatt bekerülő 54 000 tonna szemétnek csak az 5 százaléka szelektíven gyűjtött hulladék, a maradványszemétnek pedig a fele biológiailag lebomló hulladék.

Az ideális értéket nyilván így sem lehetett volna elérni, már csak azért sem, mert jelenleg nincs is lehetősége a lakosságnak a biológiailag lebomló hulladék külön történő leadására.

Most viszont már lesz, azt akár egyénileg is mérni tudják, így az elkövetkező egyéves „tesztidőszak” végén,

– hangzott el a fórumon, noha arra nem tértek ki, hogy annak a kezelési költsége is alacsonyabb lesz-e, de a logika ezt diktálná. Az viszont biztos, hogy a szelektív gyűjtésnek pénzben mérhető haszna lesz.

Ha kikerül az összmennyiségből a papír, ami 6–7 százalékot tesz ki, és a műanyag, ami nagyjából 20–25 százalék, akkor nagyon kis mennyiség marad, amit a lerakóba kell vinni, ami egészen más költséggel jár, mintha a teljes mennyiség a lerakóban kötne ki.

Ambrus József a biológiailag lebomló hulladék fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a külön begyűjtött lebomló hulladék komposztálása ugyanolyan újrahasznosításnak számít, mint például a műanyag újrahasznosítása, sőt, 2027-től a „home composting” is, és e nélkül nem lehet a célkitűzéseket elérni.

Ami pedig Hargita megyét illeti, Incze Csongor szerint az egyéves adatgyűjtési időszak letelte után

De arról is beszélt, hogy a szelektív hulladékból a betétdíjas rendszer (RetuRO) kivette a legértékesebb típust, azaz a PET-palackot.

Arra viszont nem lesz lehetőség, hogy ezt a 120 literes mennyiséget részletekben adják le – noha az autók városon havonta négyszer, vidéken kétszer járnak –, hogy ne álljon hetekig az udvarukban a szemét, ugyanis a rendszer nem tud különbséget tenni a csak részben vagy teljesen megtelt kukák között – derült ki egy lakossági kérdésre.

A háztartásokból kikerülő pelenkák kérdése is terítékre került, hiszen azok jelentősen növelhetik a hulladék mennyiségét – különösen a felnőttpelenkák –, ám a hulladékgazdálkodási törvény nem szociális alapokra épül, így nincs lehetőség kedvezményre – hangzott el.

Nyugat-európai országokat hoztak fel példaként, ahol ez a költség alacsonyabb, miközben a bérek sokkal nagyobbak. A szakemberek nem tudtak magyarázatot adni, mondván, meg kellene vizsgálni az említett példákat, hogy válaszolni lehessen a kérdésre.

Csíkszeredában problémát okoznak a guberálók, emiatt káosz lesz a jövőben is, és mérhetetlen lesz a hulladék a rongálások miatt – vetette fel egy kérdező, amire Incze Csongor azt válaszolta, hogy a szolgáltató megoldja a problémát.

A zöldhulladék problémája a városokban okoz inkább aggodalmat, de a társulás képviselői elmondták, a lakószövetségek nem kell pluszköltséggel számoljanak ez miatt. A városi házak tulajdonosai a hulladékudvarokban adhatják majd le a zöldhulladékot ingyen, azok a háztartások ugyanis a törvény értelmében nem kaphatnak e célra 350 literes komposztáló edényt, mint a vidéki háztartások, csak a konyhai, biológiailag lebomló hulladék számára egy 25 literes vedret.

erre lehetőséget ad a törvény az önkormányzatok számára, a szolgáltatónak pedig többletköltség felszámolására, ha a tapasztaltak szerint valaki nem hajlandó szelektíven gyűjteni – közölték a kérdésekre a társulás képviselői.