Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

– tette hozzá. Nem meglepő, hogy ha lehetőségük lenne magasabb fizetést kínáló munkahelyre váltani anélkül, hogy jelentős áldozatokat kellene hozniuk, a válaszadók 84 százaléka habozás nélkül élne ezzel a lehetőséggel.

A kutatás világosan összefüggést mutat a reziliencia szintje és a munkával való elégedettség között: a nagyon magas rezilienciával rendelkező munkavállalók 80 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, míg az alacsony rezilienciával rendelkezők 65 százaléka elégedetlen. A reziliencia általában növekszik az első tíz év során egy munkahelyen, majd jellemzően stagnál. A vezető pozícióban dolgozók jellemzően rugalmasabbak, mint azok, akiknek nincs beosztottjuk.

A romániai munkavállalók fele érzi úgy, hogy olyan munkahelyen dolgozik, ahol aktívan törődnek az érzelmi és mentális biztonságukkal. A pszichológiai biztonságot úgy definiálják, mint az ötletek szabad kifejezésének lehetőségét, a hibázás szabadságát a következményektől való félelem nélkül, valamint annak érzését, hogy valaki megbecsült tagja egy csapatnak. Ez a szemléletmód még mindig csak korlátozottan jelenik meg a romániai szervezeti kultúrákban.

A munkavállalók érzelmi egyensúlyát, motivációját és általános jóllétét jelentősen befolyásolja a munkaterhelés is. A kutatás szerint tízből hat dolgozó rendszeresen túlórázik, míg tízből kettő heti öt óránál is többet dolgozik a hivatalos munkaidőn felül.

Ma már megkerülhetetlen tényezőkről beszélünk

Szakértők szerint mindez rámutat arra, hogy az aktív munkaerőre egyre nagyobb nyomás nehezedik, és sürgető szükség van a mentális egészséget támogató intézkedésekre, a szervezeti reziliencia erősítésére, valamint a munkavállalói erőfeszítések megfelelő elismerésére. Ennek hiányában megnő a kiégés és az elkötelezettség elvesztésének kockázata. „Egy olyan gazdasági és társadalmi környezetben, amelyet felgyorsult változások, bizonytalanság és folyamatos nyomás jellemez, kulcsfontosságúvá válik, hogy a vállalatok képesek legyenek rezilienciát biztosítani a munkavállalóiknak. A rugalmasság fejlesztése nem csupán egyéni készség, hanem stratégiai prioritás kell legyen azoknál a szervezeteknél, amelyek hosszú távú működésre törekszenek.

A kutatások szerint a munkahelyi reziliencia és a pszichológiai biztonság csökkenti a fluktuációt” – idézi az elemzés Olajos Gábort, a Pluxee Románia és Bulgária régióvezető igazgatóját.

Az érzelmi biztonságba való befektetés közvetlenül hat a dolgozók lojalitására és hosszú távú elköteleződésére. A kutatás egyértelműen igazolja, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol a bizalom, az empátia és a kölcsönös támogatás alapértéknek számítanak, nemcsak a fluktuáció csökken, hanem olyan munkakörnyezet jön létre, amely támogatja az egyéni fejlődést is” – tette hozzá Daniel Enescu, a Daedalus Online partnere.

A felmérést a Frappe Digital végezte a Pluxee Románia megbízásából, 1058 városi, magánszektorban dolgozó munkavállaló bevonásával. Az adatokat 2025. május 29–30. között gyűjtötték online, a mintavételi hiba +/–3%, 95%-os megbízhatósági szint mellett.

A cikk először a joallas.hu portálon jelent meg.