Bálint Eszter

A romániai munkaerőpiac fontos átalakulására irányították rá a figyelmet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minap nyilvánosságra hozott adatsorai, amelyek a hétvégi munkavégzést vették górcső alá.

A szabadnapokat a munkavállalók mindig nagyon várják, akár egyházi vagy világi ünnepekről – húsvét, karácsony, a munka ünnepe vagy éppen a nemzetközi gyermeknap –, akár a szabadságról van szó.

A munkáltatók vészharangot kongatnak: a vendéglátóiparban a munkaerőhiány országos viszonylatban 20–25 százalék körül alakul, az üdülőhelyeken pedig a szezon csúcspontján akár az 50 százalékot is elérheti.

Az év elején több mint 155 ezer romániai cég volt nehéz helyzetben, ami az elmúlt öt év rekordja egy friss elemzés szerint.

A romániai alkalmazottak nem szívesen ajánlják jelenlegi munkahelyüket másoknak: csak minden harmadik munkavállaló tenné ezt meg egy friss felmérés alapján.

Bár a gazdasági környezet miatt sok vállalkozó és munkavállaló tekint alapvetően borúlátással a 2025-ös évre, egy friss piackutatás szerint meglepően magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik a nehézségek ellenére is terveznek fizetésemeléseket.

Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat.

A „quiet quitting”, azaz a csendes kilépés, valamint a quiet hiring, vagyis a csendes munkaerő-felvétel után újabb trend lopakodik halkan a munkaerőpiacon: a revenge quitting, amelyet bosszúvezérlt felmondásnak fordítottak magyarra.

A globális munkaerőpiacot 2030-ra a technológiai változások, a geoökonómiai széttagoltság, a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai változások és az ökológiai átmenet együttesen alakítja át.

Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az éves átlagbérek tavaly az Európai Unióban, megelőzve a görögországi béreket. A romániai átlagbér a negyedik helyen áll, ám az európai uniós átlagbér kevesebb mint felét teszi ki.

Ha tehetné, a versenyszférában dolgozna a romániai lakosság számottevő többsége, nagy az eltérés viszont az elvárt és a munkáltató által felajánlott bérek között. A Z generáció térnyerése mindenesetre új kihívások elé állítja a munkaerőpiacot.

A munkáltatói és munkavállalói elvárásokat is átalakítja a mesterséges intelligencia, erejének kihasználásáról szól munkaerőpiaci szakemberek szerint a munka jövője.

Az olyan közösségi médiaplatformok, mint a TikTok, az X (korábbi nevén Twitter), az Instagram és a YouTube exponenciális növekedésével a Z generációhoz tartozó fiatalok egyre inkább ezekhez fordulnak karrier-tanácsadásért.

A tanév kezdete aktivizálta a munkaerőpiacon a nagyon fiatal jelentkezők kategóriáját: az elmúlt hónapban az eJobs.ro állásközvetítő platformon nemcsak a jelentkezések száma nőtt ebben a korosztályban, hanem a csatlakozó új jelentkezők száma is.