
Fotó: Freepik
A romániai kis- és középvállalkozások (kkv) 73 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 22 százalék teszi ezt „nagyüzemben”, ami elmarad a regionális átlagtól az AI Chamber által közzétett elemzés adatai szerint. Fontos viszont, hogy a különbség ellenére a román vállalatok 66 százaléka azt mondja, hogy bővíteni szeretné az AI használatát – a lelkesedés szintje hasonló a lengyel és szlovák vállalatokéhoz.
2025. október 12., 14:062025. október 12., 14:06
2025. október 12., 14:072025. október 12., 14:07
Az elemzésből arra is fény derül, hogy Romániában a vállalatok csupán 36 százaléka ismeri az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényét, ami alacsonyabb a regionális átlagnál (39 százalék), és arra utal, hogy nem állnak készen az új szabályozási követelményekre. Továbbá 57 százalék szerint a tudás hiánya a mesterséges intelligencia bevezetésének fő akadálya, ami az egyik legmagasabb arány a kelet-közép-európai régióban.
A régió 11 országában több mint 3200 kis- és középvállalkozás körében végzett felmérés során kiderült, hogy a régióban a kkv-k több mint 75 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 25% teszi ezt „nagyüzemben”, és a felhasználás elsősorban az adatelemzésre (40%), a fordításra (35%) és a feladatok automatizálására (28%) koncentrálódik.
– idézte az Economica.net gazdasági portálhoz eljuttatott közlemény Tomasz Snażykot, az AI Chamber vezérigazgatóját. Arra is kitért, hogy
„A lehetőség valós. Ugyanígy valós a lemaradás kockázata is” – tette hozzá.
Az elemzés a vállalatokat négy kategóriába sorolja:
gyakorlati optimisták,
tudatában vannak az akadályoknak,
közömbösek a mesterséges intelligencia iránt,
digitálisan visszahúzódóak.
Romániában a négy kategória egyenletesen oszlik meg: a vállalatok 21 százaléka digitálisan visszahúzódó, 29 százaléka közömbös, 19 százaléka gyakorlati optimista, 31 százaléka pedig tisztában van az AI potenciáljával, de akadályokkal szembesül. A jelentés szerint
Ezenkívül a romániai vállalatok 66 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágukat – ami meghaladja a regionális átlagot –, de csak 44% gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia közvetlen előnyökkel jár az üzleti tevékenységükre nézve.
Az AI Chamber jelentésének egyik legfontosabb következtetése a vállalatok mérete és az AI felhasználási foka közötti egyértelmű kapcsolat. Romániában a nagyobb vállalatok (50–250 alkalmazott) dominálnak a „tudatában van, de akadályokkal szembesül” szegmensben, míg a mikrovállalkozások a „digitálisan visszahúzódó” kategóriában vannak túlsúlyban.
A romániai vállalatok azonban csak 8 százaléka állítja, hogy készen áll az AI-auditra – ez az arány megegyezik a közép-kelet-európai átlaggal, de az AI-jogszabály hatálybalépésének fényében riasztó” – írja az Economica.net.
Románia a kelet-közép-európai mesterséges intelligencia tekintetében nagyjából középen található: nyitott az innovációra, de még mindig hiányzik a tudás, a világos stratégiák és a digitális készségek. A vállalatok mindössze 36 százaléka ismeri az AI-törvényt, míg Csehországban ez az arány 66%, Lengyelországban pedig 52%.
ami Bulgária (56%) után a második legmagasabb arány. Ugyanakkor a romániai vállalatok 25 százaléka nem tett semmilyen lépést alkalmazottai mesterséges intelligencia terén történő képzésére, ami növelheti a felkészült és a lemaradó vállalatok közötti szakadékot.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia újradefiniálja a globális gazdasági hatalmat. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális AI-piac 2033-ra eléri a 4,8 billió dollárt, ami 25-szöröse a 2023-as értéknek.
Márpedig a szakemberek szerint ebben a kontextusban
A romániai vállalatok 66 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy bővíteni szeretné a mesterséges intelligencia használatát, ami meghaladja a regionális átlagot. Ez egyértelműen jelzi, hogy megvan a változás iránti igény. Az elemzés szerint a kihívás továbbra is az, hogy ezt a potenciált hogyan lehet konkrét cselekvéssé alakítani. „A kelet-közép-európai régió – és Románia – számára megnyílt az ablak, amelyen keresztül meghatározzák digitális jövőjüket, de ez nem tart örökké.
mielőtt a globális piacvezetőktől való lemaradásunk visszafordíthatatlanná válik” – összegezte Tomasz Snażyk.
Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.
Akkumulátoros energiatároló park épül Gyulakután az Electrica Bukarest 16,5 millió eurós beruházásában, amelyet az év végéig üzembe helyeznének. Emellett egy kisebb, önkormányzati akkumulátorpark is készül, amely középületek áramellátását szolgálja majd.
Egy oszlásnak indult holttestet találtak pénteken a Bucsecs-hegységben, ruházatából a tavaly novemberben eltűnt 18 éves brit turista iratai kerültek elő – közölte az Agerpres hírügynökség nyomán az MTI.
A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál pénteken és szombaton várhatóan másodpercenként 1400 köbméter körül stagnál, majd enyhén csökken, és augusztus 21-re másodpercenként 1300 köbméterre apad.
Életének 77. évében, augusztus 13-án, elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy, az erdélyi egyházzenei élet meghatározó személyisége – adta hírül a romkat.ro hírportál.
Pénteki ülésén a kormány memorandumot fogadott el 34 új bölcsőde működtetéséhez szükséges 768 állás meghirdetéséről.
A Marosvásárhelyi Állatkert oroszlánkifutója idén is otthont ad egy rendhagyó divatbemutatónak augusztus végén: Hajnal Zsuzsa, marosvásárhelyi divattervező itt mutatja be a fenntartható divat jegyében alkotott új ruhakollekcióját.
Románia pénteken benyújtja az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó ötödik kifizetési kérelmét – jelentette be Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón.
Nem érdemelte meg a kórházi ellátást, ezért nem volt hajlandó bent maradni törött bordákkal a két ember életét követelő brassói gázolás elkövetője, aki elmondása szerint elvesztette az eszméletét a balesetet megelőzően.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken több évre szóló politikai paktumot javasolt a pártoknak az energiaügyi intézkedések következetes végrehajtására.
Megnyugvással fogadják az orotvaiak, hogy jogerős ítélet született a 2025. februárjában történt emberölés ügyében. A helyiek körében az okozott szóbeszédeket, hogy több mint egy évig várni kellett konkrét fejleményekre.
szóljon hozzá!