
Fotó: Freepik
A romániai kis- és középvállalkozások (kkv) 73 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 22 százalék teszi ezt „nagyüzemben”, ami elmarad a regionális átlagtól az AI Chamber által közzétett elemzés adatai szerint. Fontos viszont, hogy a különbség ellenére a román vállalatok 66 százaléka azt mondja, hogy bővíteni szeretné az AI használatát – a lelkesedés szintje hasonló a lengyel és szlovák vállalatokéhoz.
2025. október 12., 14:062025. október 12., 14:06
2025. október 12., 14:072025. október 12., 14:07
Az elemzésből arra is fény derül, hogy Romániában a vállalatok csupán 36 százaléka ismeri az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényét, ami alacsonyabb a regionális átlagnál (39 százalék), és arra utal, hogy nem állnak készen az új szabályozási követelményekre. Továbbá 57 százalék szerint a tudás hiánya a mesterséges intelligencia bevezetésének fő akadálya, ami az egyik legmagasabb arány a kelet-közép-európai régióban.
A régió 11 országában több mint 3200 kis- és középvállalkozás körében végzett felmérés során kiderült, hogy a régióban a kkv-k több mint 75 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 25% teszi ezt „nagyüzemben”, és a felhasználás elsősorban az adatelemzésre (40%), a fordításra (35%) és a feladatok automatizálására (28%) koncentrálódik.
– idézte az Economica.net gazdasági portálhoz eljuttatott közlemény Tomasz Snażykot, az AI Chamber vezérigazgatóját. Arra is kitért, hogy
„A lehetőség valós. Ugyanígy valós a lemaradás kockázata is” – tette hozzá.
Az elemzés a vállalatokat négy kategóriába sorolja:
gyakorlati optimisták,
tudatában vannak az akadályoknak,
közömbösek a mesterséges intelligencia iránt,
digitálisan visszahúzódóak.
Romániában a négy kategória egyenletesen oszlik meg: a vállalatok 21 százaléka digitálisan visszahúzódó, 29 százaléka közömbös, 19 százaléka gyakorlati optimista, 31 százaléka pedig tisztában van az AI potenciáljával, de akadályokkal szembesül. A jelentés szerint
Ezenkívül a romániai vállalatok 66 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágukat – ami meghaladja a regionális átlagot –, de csak 44% gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia közvetlen előnyökkel jár az üzleti tevékenységükre nézve.
Az AI Chamber jelentésének egyik legfontosabb következtetése a vállalatok mérete és az AI felhasználási foka közötti egyértelmű kapcsolat. Romániában a nagyobb vállalatok (50–250 alkalmazott) dominálnak a „tudatában van, de akadályokkal szembesül” szegmensben, míg a mikrovállalkozások a „digitálisan visszahúzódó” kategóriában vannak túlsúlyban.
A romániai vállalatok azonban csak 8 százaléka állítja, hogy készen áll az AI-auditra – ez az arány megegyezik a közép-kelet-európai átlaggal, de az AI-jogszabály hatálybalépésének fényében riasztó” – írja az Economica.net.
Románia a kelet-közép-európai mesterséges intelligencia tekintetében nagyjából középen található: nyitott az innovációra, de még mindig hiányzik a tudás, a világos stratégiák és a digitális készségek. A vállalatok mindössze 36 százaléka ismeri az AI-törvényt, míg Csehországban ez az arány 66%, Lengyelországban pedig 52%.
ami Bulgária (56%) után a második legmagasabb arány. Ugyanakkor a romániai vállalatok 25 százaléka nem tett semmilyen lépést alkalmazottai mesterséges intelligencia terén történő képzésére, ami növelheti a felkészült és a lemaradó vállalatok közötti szakadékot.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia újradefiniálja a globális gazdasági hatalmat. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális AI-piac 2033-ra eléri a 4,8 billió dollárt, ami 25-szöröse a 2023-as értéknek.
Márpedig a szakemberek szerint ebben a kontextusban
A romániai vállalatok 66 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy bővíteni szeretné a mesterséges intelligencia használatát, ami meghaladja a regionális átlagot. Ez egyértelműen jelzi, hogy megvan a változás iránti igény. Az elemzés szerint a kihívás továbbra is az, hogy ezt a potenciált hogyan lehet konkrét cselekvéssé alakítani. „A kelet-közép-európai régió – és Románia – számára megnyílt az ablak, amelyen keresztül meghatározzák digitális jövőjüket, de ez nem tart örökké.
mielőtt a globális piacvezetőktől való lemaradásunk visszafordíthatatlanná válik” – összegezte Tomasz Snażyk.
Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára – közölte csütörtökön Bíró Barna Botond.
A szakszervezetek a szociális ellátórendszerben alkalmazott költségstandardok értékének a növeléséről, az évek óta nem korrigált árak inflációs értékkel való kiigazításáról és béremelésekről is tárgyalnak az érintett minisztériumok képviselőivel.
Mi győzelemre játszunk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a közmédiának nyilatkozva.
A kabinet csütörtöki ülésén jóváhagyta 900 ezer lej kiutalását a kormány tartalékalapjából a december elsejei ünnepségek gyulafehérvári megszervezésére.
A legfelsőbb bíróság elrendelte a Gabriel Resources vagyonának lefoglalását az állammal szembeni tartozás behajtásának biztosítékaként.
Még egy hét sem telt el novemberből, már harmadszorra volt földrengés a hónapban Romániában: csütörtökön a Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földmozgás volt Vrancea megyében 14 óra 54 perckor – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Múlt héten közel 69 ezer akut légúti fertőzéses esetet (influenza, felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás) regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Immáron a 41. történészkonferenciát rendezte meg az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskola. A rendezvényre évtizedekkel ezelőtt a városi művelődési ház nagytermét kellett kibérelni – ma elég a könyvári előadótér is.
A Delgaz Grid, az E.ON csoporthoz tartozó elektromos és gázszolgáltató vállalat újabb együttműködéseket kötött szakiskolákkal és technikai profilú iskolákkal 15 megyéből, köztük Maros és Hargita megyéből is.
Több tízezer lejes bírsággal sújtható a medvék etetése a kormány által csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet értelmében. Emellett egyszerűsítik az eljárást azokra az esetekre, amikor a nagyvad lakott területen jelenik meg.
szóljon hozzá!