Hirdetés
Hirdetés

Sok cég használja az AI-t, de a legtöbben csak óvatosan

•  Fotó: Freepik

Fotó: Freepik

A romániai kis- és középvállalkozások (kkv) 73 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 22 százalék teszi ezt „nagyüzemben”, ami elmarad a regionális átlagtól az AI Chamber által közzétett elemzés adatai szerint. Fontos viszont, hogy a különbség ellenére a román vállalatok 66 százaléka azt mondja, hogy bővíteni szeretné az AI használatát – a lelkesedés szintje hasonló a lengyel és szlovák vállalatokéhoz.

Bálint Eszter

2025. október 12., 14:062025. október 12., 14:06

2025. október 12., 14:072025. október 12., 14:07

Az elemzésből arra is fény derül, hogy Romániában a vállalatok csupán 36 százaléka ismeri az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényét, ami alacsonyabb a regionális átlagnál (39 százalék), és arra utal, hogy nem állnak készen az új szabályozási követelményekre. Továbbá 57 százalék szerint a tudás hiánya a mesterséges intelligencia bevezetésének fő akadálya, ami az egyik legmagasabb arány a kelet-közép-európai régióban.

Lehetőség vagy kockázat?

A régió 11 országában több mint 3200 kis- és középvállalkozás körében végzett felmérés során kiderült, hogy a régióban a kkv-k több mint 75 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 25% teszi ezt „nagyüzemben”, és a felhasználás elsősorban az adatelemzésre (40%), a fordításra (35%) és a feladatok automatizálására (28%) koncentrálódik.

Idézet
Ez a jelentés megcáfolja azt a széles körben elterjedt mítoszt, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése csupán a technológiához való hozzáférés kérdése. A döntő tényező a szervezeti érettség – a vezető látásmódja, a tehetségek felkészültsége és a stratégiai szándék”

– idézte az Economica.net gazdasági portálhoz eljuttatott közlemény Tomasz Snażykot, az AI Chamber vezérigazgatóját. Arra is kitért, hogy

a kelet-közép-európai régió kkv-i globális vezetőkké válhatnak az alkalmazott mesterséges intelligencia terén, ha megfelelő szabályozási keretek és oktatási kezdeményezések támogatják őket.

„A lehetőség valós. Ugyanígy valós a lemaradás kockázata is” – tette hozzá.

A vállalkozók hozzáállása az AI-hoz Romániában

Az elemzés a vállalatokat négy kategóriába sorolja:

  1. gyakorlati optimisták,

  2. tudatában vannak az akadályoknak,

  3. közömbösek a mesterséges intelligencia iránt,

  4. digitálisan visszahúzódóak.


Romániában a négy kategória egyenletesen oszlik meg: a vállalatok 21 százaléka digitálisan visszahúzódó, 29 százaléka közömbös, 19 százaléka gyakorlati optimista, 31 százaléka pedig tisztában van az AI potenciáljával, de akadályokkal szembesül. A jelentés szerint

ezek az adatok a romániai vállalatok mesterséges intelligencia iránti nyitottságát tükrözik, de egyúttal a belső erőforrások és szakértelem éles hiányát is.

Ezenkívül a romániai vállalatok 66 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágukat – ami meghaladja a regionális átlagot –, de csak 44% gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia közvetlen előnyökkel jár az üzleti tevékenységükre nézve.

Hirdetés

Az AI Chamber jelentésének egyik legfontosabb következtetése a vállalatok mérete és az AI felhasználási foka közötti egyértelmű kapcsolat. Romániában a nagyobb vállalatok (50–250 alkalmazott) dominálnak a „tudatában van, de akadályokkal szembesül” szegmensben, míg a mikrovállalkozások a „digitálisan visszahúzódó” kategóriában vannak túlsúlyban.

Idézet
Annak ellenére, hogy egyes esetekben hiányzik a digitális infrastruktúra, a jelentésből kitűnik, hogy a romániai alkalmazottak szívesen újítanak: 61 százalékuk aktívan keresi az AI munkahelyi alkalmazásának lehetőségeit.

A romániai vállalatok azonban csak 8 százaléka állítja, hogy készen áll az AI-auditra – ez az arány megegyezik a közép-kelet-európai átlaggal, de az AI-jogszabály hatálybalépésének fényében riasztó” – írja az Economica.net.

Digitális szakadék szélén

Románia a kelet-közép-európai mesterséges intelligencia tekintetében nagyjából középen található: nyitott az innovációra, de még mindig hiányzik a tudás, a világos stratégiák és a digitális készségek. A vállalatok mindössze 36 százaléka ismeri az AI-törvényt, míg Csehországban ez az arány 66%, Lengyelországban pedig 52%.

A romániai vállalatok több mint 57 százaléka szerint a know-how hiánya az AI bevezetésének fő akadálya,

ami Bulgária (56%) után a második legmagasabb arány. Ugyanakkor a romániai vállalatok 25 százaléka nem tett semmilyen lépést alkalmazottai mesterséges intelligencia terén történő képzésére, ami növelheti a felkészült és a lemaradó vállalatok közötti szakadékot.

Fordulópont a román kkv-k versenyképességében

Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia újradefiniálja a globális gazdasági hatalmat. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális AI-piac 2033-ra eléri a 4,8 billió dollárt, ami 25-szöröse a 2023-as értéknek.

Márpedig a szakemberek szerint ebben a kontextusban

Románia már nem engedheti meg magának, hogy késlekedjen a mesterséges intelligencia területén történő beruházásokkal. Bár jelentős számú vállalat mutat érdeklődést, a szakértelem és a rendszeres támogatás hiánya továbbra is komoly kihívást jelent.

A romániai vállalatok 66 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy bővíteni szeretné a mesterséges intelligencia használatát, ami meghaladja a regionális átlagot. Ez egyértelműen jelzi, hogy megvan a változás iránti igény. Az elemzés szerint a kihívás továbbra is az, hogy ezt a potenciált hogyan lehet konkrét cselekvéssé alakítani. „A kelet-közép-európai régió – és Románia – számára megnyílt az ablak, amelyen keresztül meghatározzák digitális jövőjüket, de ez nem tart örökké.

Idézet
A kérdés már nem az, hogy bevezetjük-e az AI-t, hanem az, hogy milyen gyorsan, milyen biztonságosan és milyen stratégiával tudjuk ezt megtenni,

mielőtt a globális piacvezetőktől való lemaradásunk visszafordíthatatlanná válik” – összegezte Tomasz Snażyk.

Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

Két repülőjárat indul Bukarestbe Dubajból

Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.

Két repülőjárat indul Bukarestbe Dubajból
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Épp az 1977-es tragédia évfordulóján rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerdán 2 óra 9 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Épp az 1977-es tragédia évfordulóján rengett a föld
2026. március 04., szerda

Újabb Bukarestből induló repülőjáratokat töröltek

A közel-keleti események miatt összesen 29 járatot töröltek szerdán a bukaresti repülőtereken az Egyiptomba, Izraelbe, Dubajba, Katarba, Libanonba és Ciprusba közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).

Újabb Bukarestből induló repülőjáratokat töröltek
2026. március 04., szerda

Költségcsökkentési kényszerek szorításában a polgármesterek

A prefektus azon rendeletére várnak a polgármesterek, amely megszabja, hogy milyen létszámmal folytathatják az önkormányzati munkát. Alternatívaként nem sok megoldás mutatkozik, a béralap csökkentése szinte lehetetlen.

Költségcsökkentési kényszerek szorításában a polgármesterek
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Új szolgáltató lép be a lakossági gázpiacra

Belép a lakossági gázszolgáltatás piacára a legnagyobb román gázipari vállalat, a Romgaz – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál cikke alapján.

Új szolgáltató lép be a lakossági gázpiacra
2026. március 03., kedd

Visszatáncolt a miniszter, mégis lehetségesnek tartja a 10 lejes üzemanyagárat

Az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejt is elérheti Romániában, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 120–130 dollárra emelkedik, és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára – jelentette ki kedden Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Visszatáncolt a miniszter, mégis lehetségesnek tartja a 10 lejes üzemanyagárat
2026. március 03., kedd

Dubaj a tűzvonalban – helyszíni beszámoló egy ott élő székelytől

Rakéták robbanására ébredtek Dubajban: egy székelyföldi származású, ott élő férfi a Rádió GaGának mesélt arról, milyen volt testközelből megtapasztalni a Közel-Keleten kiéleződött konfliktus első óráit, és hogyan reagált a város a támadásokra.

Dubaj a tűzvonalban – helyszíni beszámoló egy ott élő székelytől
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Továbbra sem vethető be Marosvásárhelyen a szabálytalanul parkoló járműveket elszállító autó

A közlekedésügyi rendőrség válaszára vár a marosvásárhelyi önkormányzat, hogy kiderüljön mikor állhat újra munkába a szabálytalanul parkoló járműveket elszállító vontatóautó. A szolgáltatást január végén szüntették be.

Továbbra sem vethető be Marosvásárhelyen a szabálytalanul parkoló járműveket elszállító autó
2026. március 03., kedd

Több mint nyolcszáz medvét lőnének ki idén megelőző jelleggel

A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.

Több mint nyolcszáz medvét lőnének ki idén megelőző jelleggel
2026. március 03., kedd

Összefogás a tűzkárosult gelencei családért

Tűz pusztított egy gelencei háznál hétfőn hajnalban: a lángok felemésztették az otthon tetőszerkezetét, a melléképületeket és egy autót. Pap László és családja most segítségre szorul, hogy mihamarabb visszaköltözhessenek az épületbe.

Összefogás a tűzkárosult gelencei családért
Hirdetés