
Fotó: Freepik
A romániai kis- és középvállalkozások (kkv) 73 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 22 százalék teszi ezt „nagyüzemben”, ami elmarad a regionális átlagtól az AI Chamber által közzétett elemzés adatai szerint. Fontos viszont, hogy a különbség ellenére a román vállalatok 66 százaléka azt mondja, hogy bővíteni szeretné az AI használatát – a lelkesedés szintje hasonló a lengyel és szlovák vállalatokéhoz.
2025. október 12., 14:062025. október 12., 14:06
2025. október 12., 14:072025. október 12., 14:07
Az elemzésből arra is fény derül, hogy Romániában a vállalatok csupán 36 százaléka ismeri az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényét, ami alacsonyabb a regionális átlagnál (39 százalék), és arra utal, hogy nem állnak készen az új szabályozási követelményekre. Továbbá 57 százalék szerint a tudás hiánya a mesterséges intelligencia bevezetésének fő akadálya, ami az egyik legmagasabb arány a kelet-közép-európai régióban.
A régió 11 országában több mint 3200 kis- és középvállalkozás körében végzett felmérés során kiderült, hogy a régióban a kkv-k több mint 75 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 25% teszi ezt „nagyüzemben”, és a felhasználás elsősorban az adatelemzésre (40%), a fordításra (35%) és a feladatok automatizálására (28%) koncentrálódik.
– idézte az Economica.net gazdasági portálhoz eljuttatott közlemény Tomasz Snażykot, az AI Chamber vezérigazgatóját. Arra is kitért, hogy
„A lehetőség valós. Ugyanígy valós a lemaradás kockázata is” – tette hozzá.
Az elemzés a vállalatokat négy kategóriába sorolja:
gyakorlati optimisták,
tudatában vannak az akadályoknak,
közömbösek a mesterséges intelligencia iránt,
digitálisan visszahúzódóak.
Romániában a négy kategória egyenletesen oszlik meg: a vállalatok 21 százaléka digitálisan visszahúzódó, 29 százaléka közömbös, 19 százaléka gyakorlati optimista, 31 százaléka pedig tisztában van az AI potenciáljával, de akadályokkal szembesül. A jelentés szerint
Ezenkívül a romániai vállalatok 66 százaléka úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágukat – ami meghaladja a regionális átlagot –, de csak 44% gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia közvetlen előnyökkel jár az üzleti tevékenységükre nézve.
Az AI Chamber jelentésének egyik legfontosabb következtetése a vállalatok mérete és az AI felhasználási foka közötti egyértelmű kapcsolat. Romániában a nagyobb vállalatok (50–250 alkalmazott) dominálnak a „tudatában van, de akadályokkal szembesül” szegmensben, míg a mikrovállalkozások a „digitálisan visszahúzódó” kategóriában vannak túlsúlyban.
A romániai vállalatok azonban csak 8 százaléka állítja, hogy készen áll az AI-auditra – ez az arány megegyezik a közép-kelet-európai átlaggal, de az AI-jogszabály hatálybalépésének fényében riasztó” – írja az Economica.net.
Románia a kelet-közép-európai mesterséges intelligencia tekintetében nagyjából középen található: nyitott az innovációra, de még mindig hiányzik a tudás, a világos stratégiák és a digitális készségek. A vállalatok mindössze 36 százaléka ismeri az AI-törvényt, míg Csehországban ez az arány 66%, Lengyelországban pedig 52%.
ami Bulgária (56%) után a második legmagasabb arány. Ugyanakkor a romániai vállalatok 25 százaléka nem tett semmilyen lépést alkalmazottai mesterséges intelligencia terén történő képzésére, ami növelheti a felkészült és a lemaradó vállalatok közötti szakadékot.
Történik mindez egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia újradefiniálja a globális gazdasági hatalmat. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális AI-piac 2033-ra eléri a 4,8 billió dollárt, ami 25-szöröse a 2023-as értéknek.
Márpedig a szakemberek szerint ebben a kontextusban
A romániai vállalatok 66 százaléka ugyanakkor azt állítja, hogy bővíteni szeretné a mesterséges intelligencia használatát, ami meghaladja a regionális átlagot. Ez egyértelműen jelzi, hogy megvan a változás iránti igény. Az elemzés szerint a kihívás továbbra is az, hogy ezt a potenciált hogyan lehet konkrét cselekvéssé alakítani. „A kelet-közép-európai régió – és Románia – számára megnyílt az ablak, amelyen keresztül meghatározzák digitális jövőjüket, de ez nem tart örökké.
mielőtt a globális piacvezetőktől való lemaradásunk visszafordíthatatlanná válik” – összegezte Tomasz Snażyk.
Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!