
Fotó: Nagy Lilla
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
2026. április 18., 17:152026. április 18., 17:15
A székely közönség számára nem csupán kulturális, hanem lelki értelemben is jelentős esemény zajlott le a csíkszentsimoni Szent László Házban és a Kultúrotthonban április 17-én. A Hit az én történetemben című kiállítás megnyitója – melynek részeként a csíkszentimrei templomos gyerekek országos díjat nyert színdarabját is meg lehetett tekinteni – és az Erdély arcai és harcai című dokumentumfilm bemutatója egymásra épülve kínált átfogó képet a hit szerepéről a székelyföldi közösségek múltjában és jelenében. A program Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Krónika Intézet szervezésében valósult meg.
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az est ünnepélyes köszöntővel és a Szent László Kórus előadásával vette kezdetét, majd a filmvetítés következett, amely a 20. századi erdélyi katolikus főpapok sorsán keresztül mutatta be a hithez való ragaszkodás drámai és felemelő példáit. A dokumentumfilm nem pusztán történelmi visszatekintés, hanem morális állásfoglalás is: azt üzeni, hogy a legnehezebb történelmi korszakokban is létezhet belső tartás és remény.
A Szent László Kórus
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Sándor Cecília néprajzkutató és kommunikációs szakember köszöntőjében a közösség szerepét hangsúlyozta, kiemelve, hogy Székelyföld története egyben a hitből táplálkozó tanúságtételek sorozata. Rámutatott: a hit nemcsak a templom falai között, hanem a mindennapi életben is formálja a közösséget.
Sándor Cecília néprajzkutató és kommunikációs szakember
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere személyes hangvételű beszédében a hit közösségmegtartó erejéről szólt. Úgy fogalmazott, hogy a hit nemcsak a kulturális örökség része, hanem a mindennapok szerves eleme, amely generációkon átívelve biztosítja a közösség folytonosságát. Hangsúlyozta, hogy az ilyen események lehetőséget adnak a megállásra és az önreflexióra egy rohanó világban.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja beszédében a film jelentőségét tágabb történelmi és nemzeti kontextusba helyezte. Kiemelte, hogy az alkotás túlmutat a dokumentáláson: a 20. századi egyházi személyek szenvedésein keresztül a remény és a szeretet erejét közvetíti. Hangsúlyozta, hogy a főkonzulátus számára kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés támogatása, amely az erdélyi magyarság identitását és lelki örökségét erősíti.
Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa első beosztott konzulja
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Sándor Cecília a későbbiekben Kassai Ildikó történész munkásságát méltatta. Elmondta, hogy a film létrejötte egy hosszabb kutatási és alkotói folyamat eredménye, és hogy a bemutató megszervezése is személyes elköteleződésből fakadt. Hozzátette: a Krónika Intézetnek köszönhetően a film szélesebb közönség számára is elérhetővé vált.
Czikó László plébános
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Czikó László plébános a vetítés előtti bevezetőjében értelmezési keretet adott az alkotáshoz. Felhívta a figyelmet a Márton Áron-emlékév jelentőségére, valamint a film történelmi és egyháztörténeti hátterére. Részletesen ismertette azokat a fogalmakat – mint a „szögesdrót-filozófia” vagy a konkordátum –, amelyek segítik a nézőt a korszak megértésében. Hangsúlyozta: a film nemcsak információt közöl, hanem érzelmi és lelki reflexióra is ösztönöz.
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az Erdély arcai és harcai című dokumentumfilm – Kassai Ildikó produceri és írói munkájával, valamint Farkas György rendezésében – érzékenyen mutatja be azt az időszakot, amikor a hit vállalása üldöztetéssel, börtönnel vagy akár életáldozattal járt. Az alkotás egyik központi gondolata, hogy a szeretet és az emberi méltóság még a legkeményebb ideológiai nyomás alatt is képes felülkerekedni.
A csíkszentsimoni esemény így nem csupán egy film bemutatója volt, hanem közösségi emlékezés és megerősítés: annak felismerése, hogy a hit nem múltbeli relikvia, hanem ma is élő, megtartó erő.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
szóljon hozzá!