
Fotó: Nagy Lilla
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
2026. április 18., 17:152026. április 18., 17:15
A székely közönség számára nem csupán kulturális, hanem lelki értelemben is jelentős esemény zajlott le a csíkszentsimoni Szent László Házban és a Kultúrotthonban április 17-én. A Hit az én történetemben című kiállítás megnyitója – melynek részeként a csíkszentimrei templomos gyerekek országos díjat nyert színdarabját is meg lehetett tekinteni – és az Erdély arcai és harcai című dokumentumfilm bemutatója egymásra épülve kínált átfogó képet a hit szerepéről a székelyföldi közösségek múltjában és jelenében. A program Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Krónika Intézet szervezésében valósult meg.
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az est ünnepélyes köszöntővel és a Szent László Kórus előadásával vette kezdetét, majd a filmvetítés következett, amely a 20. századi erdélyi katolikus főpapok sorsán keresztül mutatta be a hithez való ragaszkodás drámai és felemelő példáit. A dokumentumfilm nem pusztán történelmi visszatekintés, hanem morális állásfoglalás is: azt üzeni, hogy a legnehezebb történelmi korszakokban is létezhet belső tartás és remény.
A Szent László Kórus
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Sándor Cecília néprajzkutató és kommunikációs szakember köszöntőjében a közösség szerepét hangsúlyozta, kiemelve, hogy Székelyföld története egyben a hitből táplálkozó tanúságtételek sorozata. Rámutatott: a hit nemcsak a templom falai között, hanem a mindennapi életben is formálja a közösséget.
Sándor Cecília néprajzkutató és kommunikációs szakember
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere személyes hangvételű beszédében a hit közösségmegtartó erejéről szólt. Úgy fogalmazott, hogy a hit nemcsak a kulturális örökség része, hanem a mindennapok szerves eleme, amely generációkon átívelve biztosítja a közösség folytonosságát. Hangsúlyozta, hogy az ilyen események lehetőséget adnak a megállásra és az önreflexióra egy rohanó világban.
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja beszédében a film jelentőségét tágabb történelmi és nemzeti kontextusba helyezte. Kiemelte, hogy az alkotás túlmutat a dokumentáláson: a 20. századi egyházi személyek szenvedésein keresztül a remény és a szeretet erejét közvetíti. Hangsúlyozta, hogy a főkonzulátus számára kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés támogatása, amely az erdélyi magyarság identitását és lelki örökségét erősíti.
Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa első beosztott konzulja
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Sándor Cecília a későbbiekben Kassai Ildikó történész munkásságát méltatta. Elmondta, hogy a film létrejötte egy hosszabb kutatási és alkotói folyamat eredménye, és hogy a bemutató megszervezése is személyes elköteleződésből fakadt. Hozzátette: a Krónika Intézetnek köszönhetően a film szélesebb közönség számára is elérhetővé vált.
Czikó László plébános
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Czikó László plébános a vetítés előtti bevezetőjében értelmezési keretet adott az alkotáshoz. Felhívta a figyelmet a Márton Áron-emlékév jelentőségére, valamint a film történelmi és egyháztörténeti hátterére. Részletesen ismertette azokat a fogalmakat – mint a „szögesdrót-filozófia” vagy a konkordátum –, amelyek segítik a nézőt a korszak megértésében. Hangsúlyozta: a film nemcsak információt közöl, hanem érzelmi és lelki reflexióra is ösztönöz.
Fotó: Borbáth Katalin / Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda
Az Erdély arcai és harcai című dokumentumfilm – Kassai Ildikó produceri és írói munkájával, valamint Farkas György rendezésében – érzékenyen mutatja be azt az időszakot, amikor a hit vállalása üldöztetéssel, börtönnel vagy akár életáldozattal járt. Az alkotás egyik központi gondolata, hogy a szeretet és az emberi méltóság még a legkeményebb ideológiai nyomás alatt is képes felülkerekedni.
A csíkszentsimoni esemény így nem csupán egy film bemutatója volt, hanem közösségi emlékezés és megerősítés: annak felismerése, hogy a hit nem múltbeli relikvia, hanem ma is élő, megtartó erő.
A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
Egyetlen este alatt járhatja végig a közönség az év teljes körét – a tél archaikus rítusaitól a nyári aratódalokig. Az Esztendő kereke című előadásról tartott sajtótájékoztatón az alkotók a hagyomány és a színpad találkozásáról beszéltek.
Mintsem történeteket meséljen, a jelentés születését vizsgálja Ferencz S. Apor retrospektív tárlata a csíkszeredai Mikó-várban. A megnyitón elhangzott beszédek a kortárs művészet befogadásának felelősségét és lehetőségeit hangsúlyozták.
Flashmobbal, esővel dacolva és stílusokat összefonva zárult a tánc világnapja Csíkszereda főterén: néptánc, balett és hip-hop találkozott egy közös, lüktető ünnepben.
Második székelyföldi állomásán, Csíkszeredában nyitották meg a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításának utazó kapszula tárlatát. A Székely menyasszony párbeszédet indít tájegységek és korok között – hangzott el a megnyitón.
szóljon hozzá!