Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

– fogalmazott az MTI beszámolója szerint.

Úgy folytatta: arra adtak felhatalmazást a magyarok, hogy újra egyesítsék a nemzetet, hogy olyan közjogi méltóságok képviseljék az országot, akik valóban kifejezik a nemzet egységét, nem hallgatnak, amikor meg kell szólalni, kiállnak az elesettek, a rászorulók, a magára hagyottak, a megtámadott gyermekek mellett. Akik nem hagyják szó nélkül azt sem, ha egy külföldi politikus magyar hősöket gyaláz és a sírjukat tapossa, és nem hagyják, hogy bárkit is kirekesszenek a nemzetből – mutatott rá.

Ünnepi beszédében felidézte, hogy 1920. június 4-én 10 órakor a trianoni diktátum aláírásának időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és a hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, bezártak az üzletek, megállt az élet.

– fogalmazott, kiemelve: a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura a sorsának. Hiába szeretett volna a nemzet egésze egy büszke, erős, teljes országban élni – mondta.

– fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette: egy vesztes világháború és a Nagy-Magyarország megcsonkítása után azonban nem ért véget a balsors. A trianoni katasztrófa után még következett a magyarok százezreinek életét követelő világháború, a doni katasztrófa, a holokauszt, a kitelepítések és az évtizedeken át tartó kommunista terror – sorolta.

Rámutatott: az 1989-es rendszerváltással Magyarország és mi magyarok egy új esélyt kaptunk. Esélyt arra, hogy begyógyítsuk a nemzet szívén húzódó sebeket, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, hogy végre a magunk urai legyünk, de az ország vezetői sokáig, ahelyett, hogy éltek volna a kapott lehetőséggel, inkább visszaéltek vele. A magyar nemzet viszont nemrég azt mondta, elég – fogalmazott.

– mutatott rá.

Ki kell állni azon felvidéki honfitársaink mellett, akiktől még ma is a Benes-dekrétumokra hivatkozva koboznak el magánvagyont – emelte ki. Évente még ma is százas nagyságrendben történnek ilyen, az európai értékeket és jogrendet sárba tipró események. És aki ezt kritizálni meri, azt börtönnel fenyegetik – nehezményezte.

– jelentette ki.

– jelentette ki a miniszterelnök.

A magyar nemzet tudja, hogy Magyarország akkor lehet sikeres, ha erős szövetséges és kiszámítható partner – mondta a kormányfő. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy

Jó viszonyra van szükségünk a minket körülvevő országokkal, az utóbbi években azonban ez nem volt mindig így, megszakadt a párbeszéd a legfontosabb szövetségeseinkkel, a visegrádi négyekkel (V4) is – mutatott rá.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az erős Magyarországhoz erős Közép-Európára van szükség. A térség stabilitása és együttműködése nemzeti érdeket szolgál. Hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország hangja erősebb legyen a nemzetközi térben, hogy az ország erősebben álljon ki magáért és a polgáraiért, éljenek bárhol a nagyvilágban. Ez a valódi szuverenitás – szögezte le a kormányfő.

korábban írtuk

Romániát is meghívná a visegrádi országok közé Magyar Péter

A június 23-i V4 miniszterelnöki csúcson Magyar Péter javasolni fogja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnöknek a visegrádi együttműködés kibővítését.

A magyar nemzet ereje abban áll, hogy egyszerre képes megőrizni történelmi emlékezetét és közös jövőt építeni - jelentette ki.

– fogalmazott.

Honfitársaim, magyarok, köszönöm, hogy együtt vagyunk és köszönöm, hogy együtt is maradtunk – mondta a miniszterelnök, aki azzal zárta beszédét, hogy

A nemzeti összetartozás napja alkalmából katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót az Országgyűlés épülete előtt a Kossuth Lajos téren a miniszterelnök, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter jelenlétében.