Bálint Eszter

Miközben a villamos energia ársapkájának megszüntetése, valamint az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a jövedéki adók – főként az üzemanyagoké – emelése napról napra felfelé pörgeti az árakat, a vásárlóerő egyre inkább gyengül.

Ön is álmodozott már arról, hogy egy egzotikus tengerparton, egy pálmafa árnyékában koktélt – munkaidőben természetesen szigorúan alkoholmenteset – kortyolgatva, távmunkában laptopról dolgozik?

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz – ez a szállóige manapság különösen igaz az álláskeresés világában. Egy friss elemzés szerint a meghirdetett állások csaknem 60 százaléka megköveteli legalább egy idegen nyelv ismeretét.

Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi az alapfeladatokat, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára.

Bár sokan vészharangot kongattak, jobban alakult az idei év első négy hónapja a romániai cégek háza táján, mint a tavalyi év azonos időszaka. Visszaesett a fizetésképtelenséget jelentő vállalkozások száma, és nemcsak a multik alkalmaznak.

A romániai munkaerőpiac fontos átalakulására irányították rá a figyelmet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minap nyilvánosságra hozott adatsorai, amelyek a hétvégi munkavégzést vették górcső alá.

A szabadnapokat a munkavállalók mindig nagyon várják, akár egyházi vagy világi ünnepekről – húsvét, karácsony, a munka ünnepe vagy éppen a nemzetközi gyermeknap –, akár a szabadságról van szó.

Miközben számos elemzés azt szajkózza, hogy mennyire fontos a munkahelyi környezet, a jó hangulat, a főnök elismerő szavai, egy friss felmérés arra világít rá, hogy a romániai alkalmazottak ennél jóval többre tartják az anyagi elismerést.

A munkáltatók vészharangot kongatnak: a vendéglátóiparban a munkaerőhiány országos viszonylatban 20–25 százalék körül alakul, az üdülőhelyeken pedig a szezon csúcspontján akár az 50 százalékot is elérheti.

Az év elején több mint 155 ezer romániai cég volt nehéz helyzetben, ami az elmúlt öt év rekordja egy friss elemzés szerint.

A romániai alkalmazottak nem szívesen ajánlják jelenlegi munkahelyüket másoknak: csak minden harmadik munkavállaló tenné ezt meg egy friss felmérés alapján.

Bár a gazdasági környezet miatt sok vállalkozó és munkavállaló tekint alapvetően borúlátással a 2025-ös évre, egy friss piackutatás szerint meglepően magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, akik a nehézségek ellenére is terveznek fizetésemeléseket.

Eleve nem valami fényes az általános hangulat Romániában, vannak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok, amelyek várhatóan a többinél is jobban megsínylik az úgynevezett salátarendelettel bevezetett megszorításokat.

A „quiet quitting”, azaz a csendes kilépés, valamint a quiet hiring, vagyis a csendes munkaerő-felvétel után újabb trend lopakodik halkan a munkaerőpiacon: a revenge quitting, amelyet bosszúvezérlt felmondásnak fordítottak magyarra.

A globális munkaerőpiacot 2030-ra a technológiai változások, a geoökonómiai széttagoltság, a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai változások és az ökológiai átmenet együttesen alakítja át.

Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az éves átlagbérek tavaly az Európai Unióban, megelőzve a görögországi béreket. A romániai átlagbér a negyedik helyen áll, ám az európai uniós átlagbér kevesebb mint felét teszi ki.