A romániai kis- és középvállalkozások (kkv) 73 százaléka állítja, hogy már használja a mesterséges intelligenciát, de csak 22 százalék teszi ezt „nagyüzemben”, ami elmarad a regionális átlagtól az AI Chamber által közzétett elemzés adatai szerint.
Történelmi csúcson van a romániai építőipar: 2025 május végén 460 000 alkalmazottat foglalkoztatott, és az év első öt hónapjában a munkamennyiség 7 százalékkal nőtt a 2024-es év azonos időszakához képest.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – vagyis a 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási aránya 63,3 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte a napokban az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Z generáció számára a munkahely már nem csupán funkcionális tér, hanem olyan hely, amely valódi tanulási lehetőségeket, hiteles kapcsolatokat és a valahova tartozás érzését kell, hogy kínálja.
A „quiet quitting”, azaz a csendes kilépés, valamint a „quiet hiring”, vagyis a csendes munkaerő-felvétel után újabb „hallgatag” trend került a munkaerőpiaci szakértők célkeresztjébe: a „quiet cracking”.
Miközben a villamos energia ársapkájának megszüntetése, valamint az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a jövedéki adók – főként az üzemanyagoké – emelése napról napra felfelé pörgeti az árakat, a vásárlóerő egyre inkább gyengül.
Ön is álmodozott már arról, hogy egy egzotikus tengerparton, egy pálmafa árnyékában koktélt – munkaidőben természetesen szigorúan alkoholmenteset – kortyolgatva, távmunkában laptopról dolgozik?
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz – ez a szállóige manapság különösen igaz az álláskeresés világában. Egy friss elemzés szerint a meghirdetett állások csaknem 60 százaléka megköveteli legalább egy idegen nyelv ismeretét.
Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi az alapfeladatokat, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára.
Bár sokan vészharangot kongattak, jobban alakult az idei év első négy hónapja a romániai cégek háza táján, mint a tavalyi év azonos időszaka. Visszaesett a fizetésképtelenséget jelentő vállalkozások száma, és nemcsak a multik alkalmaznak.
A romániai munkaerőpiac fontos átalakulására irányították rá a figyelmet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat minap nyilvánosságra hozott adatsorai, amelyek a hétvégi munkavégzést vették górcső alá.
A szabadnapokat a munkavállalók mindig nagyon várják, akár egyházi vagy világi ünnepekről – húsvét, karácsony, a munka ünnepe vagy éppen a nemzetközi gyermeknap –, akár a szabadságról van szó.
Miközben számos elemzés azt szajkózza, hogy mennyire fontos a munkahelyi környezet, a jó hangulat, a főnök elismerő szavai, egy friss felmérés arra világít rá, hogy a romániai alkalmazottak ennél jóval többre tartják az anyagi elismerést.
A munkáltatók vészharangot kongatnak: a vendéglátóiparban a munkaerőhiány országos viszonylatban 20–25 százalék körül alakul, az üdülőhelyeken pedig a szezon csúcspontján akár az 50 százalékot is elérheti.
Az év elején több mint 155 ezer romániai cég volt nehéz helyzetben, ami az elmúlt öt év rekordja egy friss elemzés szerint.
A romániai alkalmazottak nem szívesen ajánlják jelenlegi munkahelyüket másoknak: csak minden harmadik munkavállaló tenné ezt meg egy friss felmérés alapján.