Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:49

Találkozások, közös élmények, emlékezetes pillanatok Tusványoson

23:26

Hatot vágott Luxemburgban, fél lábbal már a következő körben van az ETO FC

21:18

Kadicsfalván és Szombatfalván járnak a medvék

21:15

Kerékpározó gyereket ütöttek el Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amikor már semmilyen összefogás nem segíthet...

Holtan találtak egy nőt csíkszeredai lakásában

Agyonszúrták a Málnáson holtan talált fiatal férfit

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Ötéves kislány halt meg a dél-erdélyi autópályán történt balesetben – frissítve

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Fogyóban Hargita megye: tízezrekkel lehetünk kevesebben két évtized múlva

Egyértelmű és elgondolkodtató eredmény a Drakula Park-névszavazásról

Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, a BYD-hoz megy dolgozni

A szabadnap nem luxus, hanem szükséglet

Fotó: Pixabay

A szabadnapokat a munkavállalók mindig nagyon várják, akár egyházi vagy világi ünnepekről – húsvét, karácsony, a munka ünnepe vagy éppen a nemzetközi gyermeknap –, akár a szabadságról van szó.

Bálint Eszter

2025. május 01., 10:582025. május 01., 10:58

2025. május 01., 11:092025. május 01., 11:09

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a szabadnap nem luxus vagy jutalom, hanem fiziológiai és pszichológiai szükséglet. Az emberi elmének szüksége van rendszeres kikapcsolódási időszakokra az optimális működéshez. E szünetek nélkül exponenciálisan megnő a koncentrációzavar, az ingerlékenység és a kiégés kockázata – szögezte le Sorina Faier HR-szakértő, az Elite Searchers ügyvezető partnere egy, a Wall-street.ro gazdasági portálon megjelent elemzésben. Utóbbi különben találóan úgy fogalmaz, hogy

a munkavállalók számára világszerte az egyik legfontosabb „munkahelyi szövetségesek” a szabadnapok,

mert lehetővé teszik a leválást, ami végső soron a stressz enyhüléséhez vezet. Javítják ugyanakkor a mentális egészséget, a motivációt, a kreativitást, a teljesítményt és még a másokkal való kapcsolatokat is.

Fotó: Pixabay

Nem szólhat minden a munkáról

Bármennyi fáradtság- és kiégéscsökkentő technikát is alkalmaz egy munkavállaló, a kortizol, vagyis a stresszhormon szintjének csökkentése és a kiégés kockázatának csökkentése nem működik teljes mértékben, ha az alkalmazott nem vesz ki szabadnapot – figyelmeztet az elemzés. „Egy fáradt munkavállaló még működhet, de nem fog teljesíteni. Ami még fontosabb, nem fog újítani, nem fog hatékonyan együttműködni, és idővel a saját és a csapat egészségét is veszélyeztetni fogja” – mutatott rá Sorina Faier.

Sokak számára a táv- vagy hibrid munka már elmosta a munka és a magánélet közötti határokat, és az otthoni, családi prioritások néha túl kevés helyet kapnak a munka sürgető igényei mellett.

A HR School és az Airost.ro által nemrégiben 3500 romániai munkavállaló körében végzett felmérésben a válaszadók mintegy 34 százaléka mondta azt, hogy a munka miatt folyamatosan halogatja az étkezést, az orvoslátogatást, a családi eseményeket vagy a pihenést, míg a munkavállalók 32 százaléka még soha nem beszélt a mentális egészségről a főnökével vagy a kollégáival.

Fotó: Pixabay

A szabadság lényege: ténylegesen elszakadni a munkától

Azzal persze nagyjából mindenki tisztában van, hogy mennyire fontos a szabadság, de felmerül a kérdés, hogy hány szabadnapra van szükségünk ahhoz, hogy megszabaduljunk a munkahelyi stressztől, vagy ez egyén- és stresszszintfüggő. A szabadnapok optimális számát illetően Sorina Faier szerint nincs általánosan érvényes recept, de a nemzetközi bevált gyakorlatok és a megfigyelések néhány ajánlást tartalmaznak.

Véleménye szerint e tekintetben beszélni kell a „szabadságon való munkavégzés” jelenségéről is, amely gyakori a munkavállalók körében, akik nem tudnak elszakadni a munkától, és gyakran döntenek úgy, hogy szabadságon vagy hétvégén is dolgoznak.

A valódi hétvégék – amikor nincsenek e-mailek vagy »csak 5 perc munka« – elengedhetetlenek az egyensúlyhoz.

A legalább 7–10 egymást követő napból álló, évente kétszeri szabadságok is jótékonyan hatnak a feltöltődésre. Ugyanakkor az intenzív megterheléssel járó időszakokban stratégiailag kivett alkalmi szabadnapok megakadályozhatják a krónikus stressz kialakulását” – vallja a HR-szakértő.

Fotó: Pixabay

Jótékony hatások

Dalia Etzion kutató azt vizsgálta, hogy a szabadság milyen hatással van a munkavállalók mentális egészségére és jóllétére. Az Anxiety, Stress and Coping című publikációban megjelent tanulmányában a szakember ipari dolgozók körében vizsgálta az éves szabadság hatását az érzékelt munkahelyi stresszre és a kiégésre. Az eredmények azt mutatták, hogy

a stressz és a kiégés szintje jelentősen csökkent a szabadságról való visszatérés után,

bár a stressz három hét után visszatért a kiindulási szintre, ám a kiégés kockázata alacsony szinten maradt.

A Psychology Today szerint eközben egy másik kutató, aki a szabadság időtartamának a munkahelyi stresszre és a kiégésre gyakorolt hatását vizsgálta, arra jutott, hogy a 10 napnál hosszabb szabadságok esetében ugyanaz az eredmény, mint a 7 és 10 nap közötti szabadságoknál.

Ugyanakkor más tanulmányok arra utalnak, hogy a nyaralás pozitív hatása tovább tarthat az alacsony stresszhatással járó munkahelyeken dolgozók esetében.

Egy másik, a Journal of Occupational Health című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint pedig

a rendszeresen szabadságra menő munkavállalóknál jelentősen alacsonyabb a stressz és az érzelmi kimerültség szintje.

A kutatások azt is mutatják, hogy még a rövid szabadságok is pozitív hatással lehetnek a stressz szintjére. „Összefoglalva,

a szabadnapok növelik a termelékenységet és a kreativitást, és a szünet után sok munkavállaló több energiával és friss ötletekkel tér vissza az irodába.

A pihenés tehát segíti az agyat a hosszú távú információk feldolgozásában, és abban, hogy új megoldásokkal álljon elő a munkahelyi problémákra és kihívásokra” – összegez a Wall-street.ro portál elemzése.

A cikk először a joallas.ro oldalon jelent meg.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék