
Fotó: Pixabay
A szabadnapokat a munkavállalók mindig nagyon várják, akár egyházi vagy világi ünnepekről – húsvét, karácsony, a munka ünnepe vagy éppen a nemzetközi gyermeknap –, akár a szabadságról van szó.
2025. május 01., 10:582025. május 01., 10:58
2025. május 01., 11:092025. május 01., 11:09
A munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a szabadnap nem luxus vagy jutalom, hanem fiziológiai és pszichológiai szükséglet. Az emberi elmének szüksége van rendszeres kikapcsolódási időszakokra az optimális működéshez. E szünetek nélkül exponenciálisan megnő a koncentrációzavar, az ingerlékenység és a kiégés kockázata – szögezte le Sorina Faier HR-szakértő, az Elite Searchers ügyvezető partnere egy, a Wall-street.ro gazdasági portálon megjelent elemzésben. Utóbbi különben találóan úgy fogalmaz, hogy
mert lehetővé teszik a leválást, ami végső soron a stressz enyhüléséhez vezet. Javítják ugyanakkor a mentális egészséget, a motivációt, a kreativitást, a teljesítményt és még a másokkal való kapcsolatokat is.
Fotó: Pixabay
Bármennyi fáradtság- és kiégéscsökkentő technikát is alkalmaz egy munkavállaló, a kortizol, vagyis a stresszhormon szintjének csökkentése és a kiégés kockázatának csökkentése nem működik teljes mértékben, ha az alkalmazott nem vesz ki szabadnapot – figyelmeztet az elemzés. „Egy fáradt munkavállaló még működhet, de nem fog teljesíteni. Ami még fontosabb, nem fog újítani, nem fog hatékonyan együttműködni, és idővel a saját és a csapat egészségét is veszélyeztetni fogja” – mutatott rá Sorina Faier.
A HR School és az Airost.ro által nemrégiben 3500 romániai munkavállaló körében végzett felmérésben a válaszadók mintegy 34 százaléka mondta azt, hogy a munka miatt folyamatosan halogatja az étkezést, az orvoslátogatást, a családi eseményeket vagy a pihenést, míg a munkavállalók 32 százaléka még soha nem beszélt a mentális egészségről a főnökével vagy a kollégáival.
Fotó: Pixabay
Azzal persze nagyjából mindenki tisztában van, hogy mennyire fontos a szabadság, de felmerül a kérdés, hogy hány szabadnapra van szükségünk ahhoz, hogy megszabaduljunk a munkahelyi stressztől, vagy ez egyén- és stresszszintfüggő. A szabadnapok optimális számát illetően Sorina Faier szerint nincs általánosan érvényes recept, de a nemzetközi bevált gyakorlatok és a megfigyelések néhány ajánlást tartalmaznak.
Véleménye szerint e tekintetben beszélni kell a „szabadságon való munkavégzés” jelenségéről is, amely gyakori a munkavállalók körében, akik nem tudnak elszakadni a munkától, és gyakran döntenek úgy, hogy szabadságon vagy hétvégén is dolgoznak.
A legalább 7–10 egymást követő napból álló, évente kétszeri szabadságok is jótékonyan hatnak a feltöltődésre. Ugyanakkor az intenzív megterheléssel járó időszakokban stratégiailag kivett alkalmi szabadnapok megakadályozhatják a krónikus stressz kialakulását” – vallja a HR-szakértő.
Fotó: Pixabay
Dalia Etzion kutató azt vizsgálta, hogy a szabadság milyen hatással van a munkavállalók mentális egészségére és jóllétére. Az Anxiety, Stress and Coping című publikációban megjelent tanulmányában a szakember ipari dolgozók körében vizsgálta az éves szabadság hatását az érzékelt munkahelyi stresszre és a kiégésre. Az eredmények azt mutatták, hogy
bár a stressz három hét után visszatért a kiindulási szintre, ám a kiégés kockázata alacsony szinten maradt.
A Psychology Today szerint eközben egy másik kutató, aki a szabadság időtartamának a munkahelyi stresszre és a kiégésre gyakorolt hatását vizsgálta, arra jutott, hogy a 10 napnál hosszabb szabadságok esetében ugyanaz az eredmény, mint a 7 és 10 nap közötti szabadságoknál.
Ugyanakkor más tanulmányok arra utalnak, hogy a nyaralás pozitív hatása tovább tarthat az alacsony stresszhatással járó munkahelyeken dolgozók esetében.
Egy másik, a Journal of Occupational Health című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint pedig
A kutatások azt is mutatják, hogy még a rövid szabadságok is pozitív hatással lehetnek a stressz szintjére. „Összefoglalva,
A pihenés tehát segíti az agyat a hosszú távú információk feldolgozásában, és abban, hogy új megoldásokkal álljon elő a munkahelyi problémákra és kihívásokra” – összegez a Wall-street.ro portál elemzése.
A cikk először a joallas.ro oldalon jelent meg.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
A gyanúsítottak egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjai lehetnek, és érintettek a brassói Carfil ipari telephelyén, a Romarm egyik leányvállalatánál történt robbanásban – írja közleményében a SRI és a DIICOT.
Elfogadott hétfőn a szenátus egy törvénytervezetet, amely életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését a közutakon elektromos rollerrel vagy elektromos kerékpárral közlekedők számára.
Többféle intézkedés is érvényben van, ami szabályozza az üzemanyag árát, és ahhoz, hogy ezek megszakítás nélkül továbbéljenek, gyorsan dönteni kell a folytatásról. Ellenkező esetben egy dízel személyautó teletankolása akár 42 lejjel is drágulhat.
Havazik a Transzalpinán – közölték a craiovai regionális útügyi igazgatóság Facebook-oldalán, arra figyelmeztetve az autósokat, hogy ha magashegyi útra indulnak, készítsék fel járműveiket a téli közlekedésre.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu.
Az évszaknak megfelelő hőmérsékletre, időnként jelentősebb esőzésekre, a hegyvidéken pedig havas esőre és havazásra lehet számítani a következő két hétben – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzéséből.
Szeretettel várjuk önöket egy különleges estére, ahol a klasszikus zene és az elegancia találkozik a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán!
Elutasította hétfőn a bukaresti törvényszék a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg – derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból.
szóljon hozzá!