Fotó: Borbély Fanni
Miközben számos elemzés azt szajkózza, hogy mennyire fontos a munkahelyi környezet, a jó hangulat, a főnök elismerő szavai, egy friss felmérés arra világít rá, hogy a romániai alkalmazottak ennél jóval többre tartják az anyagi elismerést.
2025. április 12., 11:142025. április 12., 11:14
A pénzügyi juttatások világszerte alapvető fontosságúak, de hatásuk Romániában erősebb. A hazai munkavállalók 90 százaléka a pénzügyi jutalmak vagy bónuszok formájában érkező elismerést részesíti előnyben, és ezeket a teljesítmény szempontjából lényegesnek tartja – derül ki az Edenred România nem bérjellegű juttatásokkal foglalkozó vállalat felméréséből.
Utóbbi arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a romániai alkalmazottak mindössze 40 százaléka érzi úgy, hogy a munkahelyén folyamatosan megbecsülik,
A munkavállalók által értékelt bónuszok rangsorában a pénz után a második helyen a szabadidő áll, míg globális szinten a különböző biztosítások és a szabadidő a munkavállalók által prioritásként kezelt extrák.
Az Edenred felmérése szerint az ajándékok (természetbeni juttatások) kategóriája a legnagyobb növekedést (33%) mutatja 2024-ben az előző évhez képest, ami azt jelzi, hogy a munkavállalók vágynak a személyre szabott elismerésre. Az idegenforgalmi juttatásokat – az üdülési csekkek vagy más utazási támogatások – a munkavállalók 28 százaléka részesíti előnyben, ezt követi a sportolás támogatása – utóbbi esetében a tavalyi jogszabályi változások és a fitneszközpontok áfa-emelése miatt 20 százalékkal csökkent a felhasznált költségvetés.
Fotó: Székelyhon
Ezek a számok ugyanakkor csak az általános képet mutatják meg, ám a felmérés készítői korosztályi bontásban is megvizsgálták a munkavállalók hozzáállását, és kiderült, a különböző generációk számára eltérőek a prioritások. Közös viszont, hogy mindannyian a fizikai vagy pszichológiai-érzelmi jólétük javítására használják a különböző előnyöket. Ezeket a kutatás eredményei szerint a leginkább a millenniumi (Y generáció – 1981–1996) generáció veszi igénybe, őket követik az X- (1965–1980) és a Z-generáció (1997–2009) tagjai, az utolsó helyen pedig a baby boomerek (1946–1964) állnak.
A baby boomerek a szükségleteik kielégítését helyezik előtérbe, különösen a természetbeni (31,2%) és az idegenforgalmi juttatásokat (38,4%) kedvelik. Ők azok, akik a kevesebb, de magasabb értékű juttatást választanák, céljuk ugyanis a pénzügyi stabilitás és a kényelmes jövő.
Az X generációhoz tartozók körében a legmagasabb a magánnyugdíj-hozzájárulásokat (12,1%) preferálók aránya, de ők is inkább a turizmust (35,7%) és a természetbeni juttatásokat (21,3%) részesítik előnyben a felmérés szerint.
Az Y generáció tagjai – a turizmus és a természetbeni juttatások mellett – a különleges alkalmakra szóló ajándékokat (17,9%) és az egészségügyi juttatásokat (8%) preferálják.
A Z generáció kapcsolódik a leginkább a digitális kultúrához, ezért ők előtérbe helyezik a személyes és szociális életüket, és ők kedvelik a legjobban az ajándékokat és más természetbeni juttatásokat (45,9%).
„Nehéz időszakon mentünk keresztül: COVID-19, háború, infláció, és valahogy belekerültünk egy olyan spirálba, amelyben emelik a minimálbért, de ezzel párhuzamosan az infláció legalább ugyanolyan ütemben nő. És akkor a munkavállalók, akárcsak a munkaadók, felfedezték, hogy vannak más módok is az alapvető szükségletek kielégítésére: a béren kívüli juttatások csomagja” – idézte a Wall-street.ro gazdasági portál Ovidiu Bîrsát, az Edenred Romania értékesítési igazgatóját.
A kutatás eredményeiből pedig kiderül, hogy a vállalatok által különböző anyagi jellegű juttatásokra előirányzott költségvetés értéke az elmúlt hat évben növekedett, a csúcsot pedig 2025-ben érte el, amikor havi 1006 lejről beszélhetünk, ami a 2019-es 504 lej/hó duplája.
A legmagasabb összegeket a pénzügyi és biztosítási vállalatok, valamint az IT és szoftver (885 lej, illetve 1123 lej) szánják erre a célra, míg az utolsó helyen az egészségügyi és szociális ellátás áll (414 lej).
Az étkezési utalványokkal is foglalkozó Edenred ugyanakkor a felmérés adatai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy
a kollektív mentalitásban pedig már gyakorlatilag a bércsomag kötelező elemévé vált.
Az étkezési utalványok maximális értéke 40,04 lej. Az Edenred Románia adatai szerint jelenleg a vállalatok 80 százaléka adja a maximális értéket. A többi cég döntő hányada 35 és 40 lej közötti összeget biztosít havonta alkalmazottainak, míg a cégek kevesebb mint 2–3 százaléka ad 35 lej alatti összeget.
Cikkünk először lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Joallas.ro-n jelent meg.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Kidőlt fa miatt lezárták a 12C jelű országutat Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között kedden este. Áramszünet is van a térségben a vihar okozta károk miatt.
Megtalálták annak a medvének a bocsát, amelynek az anyja a napokban egy motorost ölt meg a Transzfogarason. A tragédiát követően a nagyvadat kilőtték, a bocs pedig anya nélkül maradt.
Lezárták az utat a Bucsin-tető térségében egy kidőlt fa miatt kedden este. A hatóságok este kilenckor még dolgoztak az útszaszakasz felszabadításán.
Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás a keddi nap folyamán – derül ki a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) összesítéséből.
Felhőszakadás, erős szél, jégeső várható Maros megyében kedden délután. A meteorológiai szolgálat narancs színű (másodfokú) riasztása kedden 22 óráig marad érvényben.
Közel tízezer pedagógus mérette meg magát július 8-án a véglegesítő vizsga írásbeli részén. A siker itt kulcsfontosságú: e nélkül nem lehet hosszú távon a tanári pályán maradni. Székelyföldön a legtöbben óvónői és tanítói vizsgára iratkoztak.
Három új alkotmánybíró kezdi el kilenc évre szóló megbízatását ezen a héten – írja az Agerpres hírügynökség.
Alkotmánybírói kinevezést kapott kedden Dacian Cosmin Dragoș egyetemi tanár. Az erről szóló rendeletet Nicușor Dan államfő írta alá.
1 hozzászólás