Kell a tapasztalat, de hogy lehet megszerezni?
Fotó: Freepik
Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi azokat az alapfeladatokat, amelyeken keresztül korábban tanulni lehetett, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára. De mit tehetnek a cégek és a dolgozók ebben az új munkaerőpiaci valóságban? A Deloitte friss jelentése nemcsak a problémákra mutat rá, hanem a jövőbe mutató megoldások irányát is kijelöli.
Bálint Eszter
2025. június 22., 12:012025. június 22., 12:01
A vállalkozások képviselőinek kétharmada (66%) azt állítja, hogy az újonnan felvett alkalmazottak nem eléggé felkészültek az általuk betöltött szerepekre, a kudarc fő oka pedig a tapasztalat hiánya. A munkavállalók többsége (közel 60%) is úgy látja, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapasztalatra és a tanulmányokra, mint a készségekre és a potenciálra – derül ki a Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzésből.
A Wall-street.ro gazdasági szakportál által szemlézett tanulmányban kiemelt tapasztalati hiányosságot az is hangsúlyosabbá teszi, hogy
Ezen okok miatt a vezetők (73%) és a munkavállalók (72%) közel háromnegyede úgy véli, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk a tapasztalatszerzésre. Ilyen körülmények között a munkavállalók és a vállalatok képviselőinek csaknem háromnegyede szerint fontos, hogy az emberi készségek (kíváncsiság, érzelmi intelligencia stb.) prioritást élvezzenek.
21. századi kihívások
A tanulmány szerint azok a vállalkozások/szervezetek, amelyek sikeresen támogatják a munkavállalók szakmai fejlődését, képzelőerejük használatát és komplex elemzések elvégzését, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel (1,8-szor) számolnak be jó pénzügyi eredményekről, 1,4-szer nagyobb valószínűséggel teremtenek hozzáadott értéket az ügyfelek és a társadalom számára, és 1,6-szor nagyobb valószínűséggel nyújtanak releváns munkatapasztalatokat.
Fotó: Pixabay
„Így a humán tőke fenntarthatósága, amely magában foglalja a támogató környezet megteremtését a vállalkozáshoz kötődő valamennyi személy számára, központi szerepet játszik az emberi és a pénzügyi teljesítmény közötti egyensúly elérésében. Másrészről viszont a vállalkozások mindössze 6 százaléka tesz e koncepció üzleti stratégiaként való elfogadásáért” – húzza alá az elemzés.
Utóbbi ugyanakkor idézi Raluca Bontașt, a Deloitte Románia partnerét is, aki szerint
„Azok a munkavállalók, akik stabilitást érzékelnek és kötődést éreznek a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel bíznak a cégben, és jelentősen hozzájárulnak az eredmény javításához. Másrészt a technológiai fejlődés tagadhatatlan, és a különböző tevékenységek során keletkező előnyöket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A munkaerő két összetevője – az informatikai megoldások és az emberi erőforrások – azonban kiegészíti egymást, csak meg kell találni az optimális verziót, hogy egyrészt növeljük a termelékenységet, másrészt ösztönözzük a kreativitást, az innovációt és a munkavállalók bevonását a mindennapi tevékenységekbe” – fogalmazta meg Raluca Bontaș.
Fotó: Freepik
Mesterséges intelligencia: pró és kontra
A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet a termelékenység növelésében, de bizonytalanságot is okozhat a munkavállalók körében a munkahely biztonságával kapcsolatban, és csökkentheti a tanulási lehetőségeket. Emellett
A tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek az alkalmazottaik közreműködésével használják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hatszor nagyobb eséllyel érnek el pénzügyi sikert. A dolgozók többsége (56%) ugyanakkor elvárná, hogy az MI révén elért előnyökből ők is részesedjenek – például bónusz vagy más jutalmazási forma révén.
Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben
Fotó: Freepik
Ennek ellenére a cégek 77 százaléka nem tesz semmit ebben az irányban. Noha a vállalatvezetők közel 70 százaléka már felismerte, hogy újra kellene gondolni, hogyan vonzzák és tartják meg a munkavállalókat, figyelembe véve az ember és technológia új együttműködését, csak 6 százalékuk tett tényleges lépéseket ennek megvalósítására.
Új időkhöz új vezetői elvek?
Ugyanakkor a munkáltatók többsége (73%) elismeri, hogy újra kell definiálni a vezetői szerepet, hogy az ilyen pozícióban dolgozók az emberekre összpontosítsanak, újragondolva a munkamódszereket és stratégiai módon kezelve a kihívásokat. Jelenleg a vezetők idejük közel 40 százalékát napi ügyekkel és adminisztratív feladatokkal töltik, és csak 13 százalékát fordítják a csapattagok fejlesztésére. A tanulmány szerint az erős menedzsment akár 15 százalékkal jobb pénzügyi teljesítményt eredményezhet.
Fotó: Freepik
Végezetül – az elemzés szerint – a munkáltatók számára alapvető fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsenek a változékony üzleti környezethez szükséges rugalmasság és a munkavállalók által igényelt stabilitás között. A megkérdezett vezetők 85 százaléka szerint vállalkozásuknak gyorsabban kell tudnia alkalmazkodni a gyakori változásokhoz, miközben a munkavállalók 75 százaléka nagyobb stabilitást vár a munkájában. Bár a cégek 72 százaléka felismerte, hogy fontos megtalálni a középutat a két aggodalom között, csupán 39 százalékuk tesz megfelelő lépéseket ebbe az irányba.
„Összességében a tanulmány a vállalkozások és az emberek közötti kapcsolat új paradigmáira világít rá.
Úgy vélem, hogy a gazdasági és az emberi teljesítmény közötti egyensúlyt többé nem lehet felszínesen vagy opcionális extrafeladatként kezelni, hanem a szervezetek hosszú távú túlélése és sikere szempontjából kulcsfontosságú prioritássá válik. Az igazi kihívás az, hogy legyen bátorságunk elhagyni a hagyományos paradigmákat, és kreatív, fenntartható megoldásokat elfogadni a munka jövője érdekében” – foglalta össze Doina Patrubani, a Deloitte Románia vezető tanácsadója.
A Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzéshez 10 000 üzleti és HR-vezető megkérdezésével 93 ország, köztük Románia különböző iparágaiban és szektoraiban végezték el a felmérést. A globális jelentés mellett a Deloitte felméréseket végzett a munkavállalók, a vezetők és a vezetői csoportok tagjai körében, hogy bemutassa a nézőpontokat, és rávilágítson a vezetők és a munkavállalók megítélése közötti eltérésekre.
Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor
Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A levegő tisztasága csak a lakosságon múlik? – ezekkel lehet javítani a levegő szennyezettségén
Magyar Péter: az alaptörvény-módosítás egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Nicușor Dan: Románia határozottan elítéli az Oroszország által irányított csoportok ellenséges kibertevékenységeit
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
Új látogatási rend a Szent Anna-tónál
Újabb kudarc: eredménytelenül zárultak a kormányalakítási egyeztetések
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó – közölte a találkozó után Sorin Grindeanu.
Újabb kudarc: eredménytelenül zárultak a kormányalakítási egyeztetések
Elkezdődik a Săvinești utca felújítása Marosvásárhelyen
Megkezdődik a Săvinești utca felújítása Marosvásárhelyen, miután befejeződtek a víz- és gázvezetékek cseréjével kapcsolatos munkálatok.
Elkezdődik a Săvinești utca felújítása Marosvásárhelyen
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!