Kell a tapasztalat, de hogy lehet megszerezni?

•  Fotó: Freepik

Fotó: Freepik

Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi azokat az alapfeladatokat, amelyeken keresztül korábban tanulni lehetett, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára. De mit tehetnek a cégek és a dolgozók ebben az új munkaerőpiaci valóságban? A Deloitte friss jelentése nemcsak a problémákra mutat rá, hanem a jövőbe mutató megoldások irányát is kijelöli.

Bálint Eszter

2025. június 22., 12:012025. június 22., 12:01

A vállalkozások képviselőinek kétharmada (66%) azt állítja, hogy az újonnan felvett alkalmazottak nem eléggé felkészültek az általuk betöltött szerepekre, a kudarc fő oka pedig a tapasztalat hiánya. A munkavállalók többsége (közel 60%) is úgy látja, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapasztalatra és a tanulmányokra, mint a készségekre és a potenciálra – derül ki a Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzésből.

A Wall-street.ro gazdasági szakportál által szemlézett tanulmányban kiemelt tapasztalati hiányosságot az is hangsúlyosabbá teszi, hogy

a mesterséges intelligencián (MI/AI) alapuló technológiák átveszik a belépőszintű pozíciókhoz kapcsolódó feladatokat, és ezzel csökkentik a pályájuk elején állók lehetőségeit a szükséges gyakorlati készségek elsajátítására.

Ezen okok miatt a vezetők (73%) és a munkavállalók (72%) közel háromnegyede úgy véli, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk a tapasztalatszerzésre. Ilyen körülmények között a munkavállalók és a vállalatok képviselőinek csaknem háromnegyede szerint fontos, hogy az emberi készségek (kíváncsiság, érzelmi intelligencia stb.) prioritást élvezzenek.

21. századi kihívások

A tanulmány szerint azok a vállalkozások/szervezetek, amelyek sikeresen támogatják a munkavállalók szakmai fejlődését, képzelőerejük használatát és komplex elemzések elvégzését, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel (1,8-szor) számolnak be jó pénzügyi eredményekről, 1,4-szer nagyobb valószínűséggel teremtenek hozzáadott értéket az ügyfelek és a társadalom számára, és 1,6-szor nagyobb valószínűséggel nyújtanak releváns munkatapasztalatokat.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Így a humán tőke fenntarthatósága, amely magában foglalja a támogató környezet megteremtését a vállalkozáshoz kötődő valamennyi személy számára, központi szerepet játszik az emberi és a pénzügyi teljesítmény közötti egyensúly elérésében. Másrészről viszont a vállalkozások mindössze 6 százaléka tesz e koncepció üzleti stratégiaként való elfogadásáért” – húzza alá az elemzés.

Utóbbi ugyanakkor idézi Raluca Bontașt, a Deloitte Románia partnerét is, aki szerint

az emberekbe és teljesítményükbe való befektetés nemcsak erkölcsi, hanem üzleti kötelezettség is.

„Azok a munkavállalók, akik stabilitást érzékelnek és kötődést éreznek a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel bíznak a cégben, és jelentősen hozzájárulnak az eredmény javításához. Másrészt a technológiai fejlődés tagadhatatlan, és a különböző tevékenységek során keletkező előnyöket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A munkaerő két összetevője – az informatikai megoldások és az emberi erőforrások – azonban kiegészíti egymást, csak meg kell találni az optimális verziót, hogy egyrészt növeljük a termelékenységet, másrészt ösztönözzük a kreativitást, az innovációt és a munkavállalók bevonását a mindennapi tevékenységekbe” – fogalmazta meg Raluca Bontaș.

•  Fotó: Freepik Galéria

Fotó: Freepik

Mesterséges intelligencia: pró és kontra

A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet a termelékenység növelésében, de bizonytalanságot is okozhat a munkavállalók körében a munkahely biztonságával kapcsolatban, és csökkentheti a tanulási lehetőségeket. Emellett

a munkavállalók és a vezetők több mint fele (54%) aggódik amiatt, hogy elmosódnak a határok az emberek és a technológia által végzett munka között.

A tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek az alkalmazottaik közreműködésével használják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hatszor nagyobb eséllyel érnek el pénzügyi sikert. A dolgozók többsége (56%) ugyanakkor elvárná, hogy az MI révén elért előnyökből ők is részesedjenek – például bónusz vagy más jutalmazási forma révén.

Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben •  Fotó: Freepik Galéria

Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben

Fotó: Freepik

Ennek ellenére a cégek 77 százaléka nem tesz semmit ebben az irányban. Noha a vállalatvezetők közel 70 százaléka már felismerte, hogy újra kellene gondolni, hogyan vonzzák és tartják meg a munkavállalókat, figyelembe véve az ember és technológia új együttműködését, csak 6 százalékuk tett tényleges lépéseket ennek megvalósítására.

Új időkhöz új vezetői elvek?

Ugyanakkor a munkáltatók többsége (73%) elismeri, hogy újra kell definiálni a vezetői szerepet, hogy az ilyen pozícióban dolgozók az emberekre összpontosítsanak, újragondolva a munkamódszereket és stratégiai módon kezelve a kihívásokat. Jelenleg a vezetők idejük közel 40 százalékát napi ügyekkel és adminisztratív feladatokkal töltik, és csak 13 százalékát fordítják a csapattagok fejlesztésére. A tanulmány szerint az erős menedzsment akár 15 százalékkal jobb pénzügyi teljesítményt eredményezhet.

•  Fotó: Freepik Galéria

Fotó: Freepik

Végezetül – az elemzés szerint – a munkáltatók számára alapvető fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsenek a változékony üzleti környezethez szükséges rugalmasság és a munkavállalók által igényelt stabilitás között. A megkérdezett vezetők 85 százaléka szerint vállalkozásuknak gyorsabban kell tudnia alkalmazkodni a gyakori változásokhoz, miközben a munkavállalók 75 százaléka nagyobb stabilitást vár a munkájában. Bár a cégek 72 százaléka felismerte, hogy fontos megtalálni a középutat a két aggodalom között, csupán 39 százalékuk tesz megfelelő lépéseket ebbe az irányba.

„Összességében a tanulmány a vállalkozások és az emberek közötti kapcsolat új paradigmáira világít rá.

Idézet
Egy olyan korszakban, amikor a bizonytalanság és a változás állandóvá vált, azok a vállalatok lesznek a holnap vezetői, amelyek stratégiailag a valódi emberi teljesítménybe fektetnek be.

Úgy vélem, hogy a gazdasági és az emberi teljesítmény közötti egyensúlyt többé nem lehet felszínesen vagy opcionális extrafeladatként kezelni, hanem a szervezetek hosszú távú túlélése és sikere szempontjából kulcsfontosságú prioritássá válik. Az igazi kihívás az, hogy legyen bátorságunk elhagyni a hagyományos paradigmákat, és kreatív, fenntartható megoldásokat elfogadni a munka jövője érdekében” – foglalta össze Doina Patrubani, a Deloitte Románia vezető tanácsadója.

A Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzéshez 10 000 üzleti és HR-vezető megkérdezésével 93 ország, köztük Románia különböző iparágaiban és szektoraiban végezték el a felmérést. A globális jelentés mellett a Deloitte felméréseket végzett a munkavállalók, a vezetők és a vezetői csoportok tagjai körében, hogy bemutassa a nézőpontokat, és rávilágítson a vezetők és a munkavállalók megítélése közötti eltérésekre.

Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 22., vasárnap

A 24-es határvadászok utolsó parancsnoka nyomában

Azzal a szándékkal utaztunk minap a Beszterce-Naszód megyei Nagysajóra, hogy azonosítsuk és koszorút helyezzünk el Schuth Tibor százados sírjára. A kézdivásárhelyi m. kir. 24. határvadász-zászlóalj utolsó parancsnoka ugyanis ott van eltemetve.

A 24-es határvadászok utolsó parancsnoka nyomában
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfakulcs az USR elnöke szerint

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfakulcs az USR elnöke szerint
2025. június 21., szombat

Több mint 650 sofőr jogosítványát vonták be a rendőrök

Országszerte több mint 650 jogosítványt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések nyomán.

Több mint 650 sofőr jogosítványát vonták be a rendőrök
2025. június 21., szombat

Megszületett a döntés, kormányra lép a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) Országos Politikai Tanácsa szombati ülésén hozzájárulását adta az alakulat kormányzati szerepvállalásához – jelentette be az ülést követően az ideiglenes pártelnök.

Megszületett a döntés, kormányra lép a PSD
2025. június 21., szombat

Részleteket közölt a deficitcsökkentő intézkedésekről az egyik elnöki tanácsadó

Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata.

Részleteket közölt a deficitcsökkentő intézkedésekről az egyik elnöki tanácsadó
2025. június 21., szombat

Kiszivárgott a Bolojan-kormány lehetséges összetétele, három magyar név szerepel a listán

Tánczos Barna lehet a Bolojan-kormány egyik miniszterelnök-helyettese – derül ki a leendő kabinet összetételének munkaváltozatából, amelyet a News.ro hírportál tett közzé. A jelenlegi tárcavezetők közül heten–nyolcan is az új kormány tagjai maradhatnak.

Kiszivárgott a Bolojan-kormány lehetséges összetétele, három magyar név szerepel a listán
2025. június 21., szombat

Hivatalos: új középiskolai kerettanterveket vezetnek be

Aláírta Daniel David ügyvivő oktatási miniszter az új középiskolai kerettanterveket jóváhagyó rendeletet.

Hivatalos: új középiskolai kerettanterveket vezetnek be
2025. június 21., szombat

Bolojan: áldozati kormány lesz a következő kabinet

Ilie Bolojan szerint áldozati kormány lesz az általa vezetendő kabinet, amelyik készen áll megszüntetni a kiváltságokat és lefaragni a felesleges kiadásokat.

Bolojan: áldozati kormány lesz a következő kabinet
2025. június 21., szombat

Felfüggeszthetik Románia uniós alapokhoz való hozzáférését

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Felfüggeszthetik Románia uniós alapokhoz való hozzáférését
2025. június 20., péntek

Grindeanu szerint várhatóan kedden vagy szerdán alakulhat meg az új kormány

Sorin Grindeanu pénteken bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) szombaton dönt a kormányzati részvételről, és vasárnap a miniszterjelöltjeiről.

Grindeanu szerint várhatóan kedden vagy szerdán alakulhat meg az új kormány