
Fotó: Freepik
Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi azokat az alapfeladatokat, amelyeken keresztül korábban tanulni lehetett, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára. De mit tehetnek a cégek és a dolgozók ebben az új munkaerőpiaci valóságban? A Deloitte friss jelentése nemcsak a problémákra mutat rá, hanem a jövőbe mutató megoldások irányát is kijelöli.
2025. június 22., 12:012025. június 22., 12:01
A vállalkozások képviselőinek kétharmada (66%) azt állítja, hogy az újonnan felvett alkalmazottak nem eléggé felkészültek az általuk betöltött szerepekre, a kudarc fő oka pedig a tapasztalat hiánya. A munkavállalók többsége (közel 60%) is úgy látja, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapasztalatra és a tanulmányokra, mint a készségekre és a potenciálra – derül ki a Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzésből.
A Wall-street.ro gazdasági szakportál által szemlézett tanulmányban kiemelt tapasztalati hiányosságot az is hangsúlyosabbá teszi, hogy
Ezen okok miatt a vezetők (73%) és a munkavállalók (72%) közel háromnegyede úgy véli, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk a tapasztalatszerzésre. Ilyen körülmények között a munkavállalók és a vállalatok képviselőinek csaknem háromnegyede szerint fontos, hogy az emberi készségek (kíváncsiság, érzelmi intelligencia stb.) prioritást élvezzenek.
A tanulmány szerint azok a vállalkozások/szervezetek, amelyek sikeresen támogatják a munkavállalók szakmai fejlődését, képzelőerejük használatát és komplex elemzések elvégzését, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel (1,8-szor) számolnak be jó pénzügyi eredményekről, 1,4-szer nagyobb valószínűséggel teremtenek hozzáadott értéket az ügyfelek és a társadalom számára, és 1,6-szor nagyobb valószínűséggel nyújtanak releváns munkatapasztalatokat.
Fotó: Pixabay
„Így a humán tőke fenntarthatósága, amely magában foglalja a támogató környezet megteremtését a vállalkozáshoz kötődő valamennyi személy számára, központi szerepet játszik az emberi és a pénzügyi teljesítmény közötti egyensúly elérésében. Másrészről viszont a vállalkozások mindössze 6 százaléka tesz e koncepció üzleti stratégiaként való elfogadásáért” – húzza alá az elemzés.
Utóbbi ugyanakkor idézi Raluca Bontașt, a Deloitte Románia partnerét is, aki szerint
„Azok a munkavállalók, akik stabilitást érzékelnek és kötődést éreznek a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel bíznak a cégben, és jelentősen hozzájárulnak az eredmény javításához. Másrészt a technológiai fejlődés tagadhatatlan, és a különböző tevékenységek során keletkező előnyöket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A munkaerő két összetevője – az informatikai megoldások és az emberi erőforrások – azonban kiegészíti egymást, csak meg kell találni az optimális verziót, hogy egyrészt növeljük a termelékenységet, másrészt ösztönözzük a kreativitást, az innovációt és a munkavállalók bevonását a mindennapi tevékenységekbe” – fogalmazta meg Raluca Bontaș.
Fotó: Freepik
A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet a termelékenység növelésében, de bizonytalanságot is okozhat a munkavállalók körében a munkahely biztonságával kapcsolatban, és csökkentheti a tanulási lehetőségeket. Emellett
A tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek az alkalmazottaik közreműködésével használják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hatszor nagyobb eséllyel érnek el pénzügyi sikert. A dolgozók többsége (56%) ugyanakkor elvárná, hogy az MI révén elért előnyökből ők is részesedjenek – például bónusz vagy más jutalmazási forma révén.
Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben
Fotó: Freepik
Ennek ellenére a cégek 77 százaléka nem tesz semmit ebben az irányban. Noha a vállalatvezetők közel 70 százaléka már felismerte, hogy újra kellene gondolni, hogyan vonzzák és tartják meg a munkavállalókat, figyelembe véve az ember és technológia új együttműködését, csak 6 százalékuk tett tényleges lépéseket ennek megvalósítására.
Ugyanakkor a munkáltatók többsége (73%) elismeri, hogy újra kell definiálni a vezetői szerepet, hogy az ilyen pozícióban dolgozók az emberekre összpontosítsanak, újragondolva a munkamódszereket és stratégiai módon kezelve a kihívásokat. Jelenleg a vezetők idejük közel 40 százalékát napi ügyekkel és adminisztratív feladatokkal töltik, és csak 13 százalékát fordítják a csapattagok fejlesztésére. A tanulmány szerint az erős menedzsment akár 15 százalékkal jobb pénzügyi teljesítményt eredményezhet.
Fotó: Freepik
Végezetül – az elemzés szerint – a munkáltatók számára alapvető fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsenek a változékony üzleti környezethez szükséges rugalmasság és a munkavállalók által igényelt stabilitás között. A megkérdezett vezetők 85 százaléka szerint vállalkozásuknak gyorsabban kell tudnia alkalmazkodni a gyakori változásokhoz, miközben a munkavállalók 75 százaléka nagyobb stabilitást vár a munkájában. Bár a cégek 72 százaléka felismerte, hogy fontos megtalálni a középutat a két aggodalom között, csupán 39 százalékuk tesz megfelelő lépéseket ebbe az irányba.
„Összességében a tanulmány a vállalkozások és az emberek közötti kapcsolat új paradigmáira világít rá.
Úgy vélem, hogy a gazdasági és az emberi teljesítmény közötti egyensúlyt többé nem lehet felszínesen vagy opcionális extrafeladatként kezelni, hanem a szervezetek hosszú távú túlélése és sikere szempontjából kulcsfontosságú prioritássá válik. Az igazi kihívás az, hogy legyen bátorságunk elhagyni a hagyományos paradigmákat, és kreatív, fenntartható megoldásokat elfogadni a munka jövője érdekében” – foglalta össze Doina Patrubani, a Deloitte Románia vezető tanácsadója.
A Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzéshez 10 000 üzleti és HR-vezető megkérdezésével 93 ország, köztük Románia különböző iparágaiban és szektoraiban végezték el a felmérést. A globális jelentés mellett a Deloitte felméréseket végzett a munkavállalók, a vezetők és a vezetői csoportok tagjai körében, hogy bemutassa a nézőpontokat, és rávilágítson a vezetők és a munkavállalók megítélése közötti eltérésekre.
Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.
A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.
A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.
Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.
Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.
Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.
Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.
Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!