Hirdetés
Hirdetés

Kell a tapasztalat, de hogy lehet megszerezni?

•  Fotó: Freepik

Fotó: Freepik

Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi azokat az alapfeladatokat, amelyeken keresztül korábban tanulni lehetett, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára. De mit tehetnek a cégek és a dolgozók ebben az új munkaerőpiaci valóságban? A Deloitte friss jelentése nemcsak a problémákra mutat rá, hanem a jövőbe mutató megoldások irányát is kijelöli.

Bálint Eszter

2025. június 22., 12:012025. június 22., 12:01

A vállalkozások képviselőinek kétharmada (66%) azt állítja, hogy az újonnan felvett alkalmazottak nem eléggé felkészültek az általuk betöltött szerepekre, a kudarc fő oka pedig a tapasztalat hiánya. A munkavállalók többsége (közel 60%) is úgy látja, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapasztalatra és a tanulmányokra, mint a készségekre és a potenciálra – derül ki a Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzésből.

Hirdetés

A Wall-street.ro gazdasági szakportál által szemlézett tanulmányban kiemelt tapasztalati hiányosságot az is hangsúlyosabbá teszi, hogy

a mesterséges intelligencián (MI/AI) alapuló technológiák átveszik a belépőszintű pozíciókhoz kapcsolódó feladatokat, és ezzel csökkentik a pályájuk elején állók lehetőségeit a szükséges gyakorlati készségek elsajátítására.

Ezen okok miatt a vezetők (73%) és a munkavállalók (72%) közel háromnegyede úgy véli, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk a tapasztalatszerzésre. Ilyen körülmények között a munkavállalók és a vállalatok képviselőinek csaknem háromnegyede szerint fontos, hogy az emberi készségek (kíváncsiság, érzelmi intelligencia stb.) prioritást élvezzenek.

21. századi kihívások

A tanulmány szerint azok a vállalkozások/szervezetek, amelyek sikeresen támogatják a munkavállalók szakmai fejlődését, képzelőerejük használatát és komplex elemzések elvégzését, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel (1,8-szor) számolnak be jó pénzügyi eredményekről, 1,4-szer nagyobb valószínűséggel teremtenek hozzáadott értéket az ügyfelek és a társadalom számára, és 1,6-szor nagyobb valószínűséggel nyújtanak releváns munkatapasztalatokat.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

„Így a humán tőke fenntarthatósága, amely magában foglalja a támogató környezet megteremtését a vállalkozáshoz kötődő valamennyi személy számára, központi szerepet játszik az emberi és a pénzügyi teljesítmény közötti egyensúly elérésében. Másrészről viszont a vállalkozások mindössze 6 százaléka tesz e koncepció üzleti stratégiaként való elfogadásáért” – húzza alá az elemzés.

Utóbbi ugyanakkor idézi Raluca Bontașt, a Deloitte Románia partnerét is, aki szerint

az emberekbe és teljesítményükbe való befektetés nemcsak erkölcsi, hanem üzleti kötelezettség is.

„Azok a munkavállalók, akik stabilitást érzékelnek és kötődést éreznek a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel bíznak a cégben, és jelentősen hozzájárulnak az eredmény javításához. Másrészt a technológiai fejlődés tagadhatatlan, és a különböző tevékenységek során keletkező előnyöket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A munkaerő két összetevője – az informatikai megoldások és az emberi erőforrások – azonban kiegészíti egymást, csak meg kell találni az optimális verziót, hogy egyrészt növeljük a termelékenységet, másrészt ösztönözzük a kreativitást, az innovációt és a munkavállalók bevonását a mindennapi tevékenységekbe” – fogalmazta meg Raluca Bontaș.

•  Fotó: Freepik Galéria

Fotó: Freepik

Mesterséges intelligencia: pró és kontra

A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet a termelékenység növelésében, de bizonytalanságot is okozhat a munkavállalók körében a munkahely biztonságával kapcsolatban, és csökkentheti a tanulási lehetőségeket. Emellett

a munkavállalók és a vezetők több mint fele (54%) aggódik amiatt, hogy elmosódnak a határok az emberek és a technológia által végzett munka között.

A tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek az alkalmazottaik közreműködésével használják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hatszor nagyobb eséllyel érnek el pénzügyi sikert. A dolgozók többsége (56%) ugyanakkor elvárná, hogy az MI révén elért előnyökből ők is részesedjenek – például bónusz vagy más jutalmazási forma révén.

Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben •  Fotó: Freepik Galéria

Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben

Fotó: Freepik

Ennek ellenére a cégek 77 százaléka nem tesz semmit ebben az irányban. Noha a vállalatvezetők közel 70 százaléka már felismerte, hogy újra kellene gondolni, hogyan vonzzák és tartják meg a munkavállalókat, figyelembe véve az ember és technológia új együttműködését, csak 6 százalékuk tett tényleges lépéseket ennek megvalósítására.

Új időkhöz új vezetői elvek?

Ugyanakkor a munkáltatók többsége (73%) elismeri, hogy újra kell definiálni a vezetői szerepet, hogy az ilyen pozícióban dolgozók az emberekre összpontosítsanak, újragondolva a munkamódszereket és stratégiai módon kezelve a kihívásokat. Jelenleg a vezetők idejük közel 40 százalékát napi ügyekkel és adminisztratív feladatokkal töltik, és csak 13 százalékát fordítják a csapattagok fejlesztésére. A tanulmány szerint az erős menedzsment akár 15 százalékkal jobb pénzügyi teljesítményt eredményezhet.

•  Fotó: Freepik Galéria

Fotó: Freepik

Végezetül – az elemzés szerint – a munkáltatók számára alapvető fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsenek a változékony üzleti környezethez szükséges rugalmasság és a munkavállalók által igényelt stabilitás között. A megkérdezett vezetők 85 százaléka szerint vállalkozásuknak gyorsabban kell tudnia alkalmazkodni a gyakori változásokhoz, miközben a munkavállalók 75 százaléka nagyobb stabilitást vár a munkájában. Bár a cégek 72 százaléka felismerte, hogy fontos megtalálni a középutat a két aggodalom között, csupán 39 százalékuk tesz megfelelő lépéseket ebbe az irányba.

„Összességében a tanulmány a vállalkozások és az emberek közötti kapcsolat új paradigmáira világít rá.

Idézet
Egy olyan korszakban, amikor a bizonytalanság és a változás állandóvá vált, azok a vállalatok lesznek a holnap vezetői, amelyek stratégiailag a valódi emberi teljesítménybe fektetnek be.

Úgy vélem, hogy a gazdasági és az emberi teljesítmény közötti egyensúlyt többé nem lehet felszínesen vagy opcionális extrafeladatként kezelni, hanem a szervezetek hosszú távú túlélése és sikere szempontjából kulcsfontosságú prioritássá válik. Az igazi kihívás az, hogy legyen bátorságunk elhagyni a hagyományos paradigmákat, és kreatív, fenntartható megoldásokat elfogadni a munka jövője érdekében” – foglalta össze Doina Patrubani, a Deloitte Románia vezető tanácsadója.

A Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzéshez 10 000 üzleti és HR-vezető megkérdezésével 93 ország, köztük Románia különböző iparágaiban és szektoraiban végezték el a felmérést. A globális jelentés mellett a Deloitte felméréseket végzett a munkavállalók, a vezetők és a vezetői csoportok tagjai körében, hogy bemutassa a nézőpontokat, és rávilágítson a vezetők és a munkavállalók megítélése közötti eltérésekre.

Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 09., szerda

Orosz szabotázskísérlet: előzetesbe került a gyanúsított

A bukaresti ítélőtábla kedd este elrendelte annak a 40 éves orosz állampolgárnak a 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését, akit szabotázscselekmények előkészítésével gyanúsítanak.

Orosz szabotázskísérlet: előzetesbe került a gyanúsított
Hirdetés
2026. szeptember 09., szerda

Újra lehet követni a parlamenti üléseket a közmédiában

A parlament őszi ülésszakának kezdetétől, szeptember 7-étől a közmédia ismét közvetíti az Országgyűlés üléseit – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. az MTI-vel kedden.

Újra lehet követni a parlamenti üléseket a közmédiában
2026. szeptember 09., szerda

Gyermeknevelési támogatás: átalakulóban az igénylők nemek szerinti megoszlása

Kevesebb gyermek születik, jelentősen nőtt a gyermeknevelési támogatást igénylő apák aránya, és sokkal többen kapják a támogatás maximális értékét, mint korábban. Hargita megyében több érdekes trendváltozás történt a gyes esetében az elmúlt öt évben.

Gyermeknevelési támogatás: átalakulóban az igénylők nemek szerinti megoszlása
2026. szeptember 08., kedd

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Hirdetés
2026. szeptember 08., kedd

Nicușor Dan: Romániának többet, következetesebben és okosabban kell beruháznia az oktatásba

Sürgős beavatkozást sürget az oktatásban Nicușor Dan a 2025-ös PISA-eredmények nyomán. Az államfő szerint elfogadhatatlan, hogy egy romániai gyermek iskolai teljesítménye ennyire függjön attól, milyen családba született és melyik iskolába jár.

Nicușor Dan: Romániának többet, következetesebben és okosabban kell beruháznia az oktatásba
2026. szeptember 08., kedd

Kelemen Hunor szerint Grindeanu nem fogja felvetni a PSD–AUR közös kormányzását

Kelemen Hunor szerint Sorin Grindeanu nem támogatja a PSD és az AUR közös kormányzását. Az RMDSZ elnöke a képviselőház elnökével folytatott keddi találkozó után nyilatkozta ezt.

Kelemen Hunor szerint Grindeanu nem fogja felvetni a PSD–AUR közös kormányzását
2026. szeptember 08., kedd

Ferenc pápától ajándékba kapott rózsafüzér is bekerült a delnei időkapszulába

Helyére emelték a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom toronygömbjét és keresztjét kedd délben, ezzel lezárult a 15. századi műemléképület 2023 tavaszán kezdődött külső felújítása. A toronygömbbe időkapszulát helyeztek, üzenve az utókornak.

Ferenc pápától ajándékba kapott rózsafüzér is bekerült a delnei időkapszulába
Hirdetés
2026. szeptember 08., kedd

Nem elég hogy ingyen dolgoztattak kiszolgáltatott embereket, még a nyugdíjukat is megszerezték

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt emeltek vádat egy férfi és élettársa ellen, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket költöztettek magukhoz, ingyen dolgoztatták őket és elvették a nyugdíjukat a magyarországi Veszprém vármegyében.

Nem elég hogy ingyen dolgoztattak kiszolgáltatott embereket, még a nyugdíjukat is megszerezték
2026. szeptember 08., kedd

Drónriasztás miatt állították le a járatokat egyik romániai repülőtéren

Drónészlelés miatt függesztették fel kedden a iași-i repülőtér járatait, miután Ro-Alert riasztás figyelmeztetett a lezuhanó tárgyak veszélyére. Öt megye lakói kaptak riasztást, a légtér megfigyelésére két spanyol F-18-as is felszállt.

Drónriasztás miatt állították le a járatokat egyik romániai repülőtéren
2026. szeptember 08., kedd

Jóval kevesebb új autót írattak forgalomba idén augusztusban tavaly ilyenkorhoz képest

Augusztusban 37 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett adataiból.

Jóval kevesebb új autót írattak forgalomba idén augusztusban tavaly ilyenkorhoz képest
Hirdetés