Kell a tapasztalat, de hogy lehet megszerezni?
Fotó: Freepik
Gyakorlati készségek hiánya, mesterséges intelligencia, bizonytalan jövő – miközben a technológia egyre több folyamatot automatizál, és elvégzi azokat az alapfeladatokat, amelyeken keresztül korábban tanulni lehetett, a tapasztalat megszerzése egyre nehezebbé válik a pályakezdők számára. De mit tehetnek a cégek és a dolgozók ebben az új munkaerőpiaci valóságban? A Deloitte friss jelentése nemcsak a problémákra mutat rá, hanem a jövőbe mutató megoldások irányát is kijelöli.
Bálint Eszter
2025. június 22., 12:012025. június 22., 12:01
A vállalkozások képviselőinek kétharmada (66%) azt állítja, hogy az újonnan felvett alkalmazottak nem eléggé felkészültek az általuk betöltött szerepekre, a kudarc fő oka pedig a tapasztalat hiánya. A munkavállalók többsége (közel 60%) is úgy látja, hogy a cégek nagyobb hangsúlyt fektetnek a tapasztalatra és a tanulmányokra, mint a készségekre és a potenciálra – derül ki a Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzésből.
A Wall-street.ro gazdasági szakportál által szemlézett tanulmányban kiemelt tapasztalati hiányosságot az is hangsúlyosabbá teszi, hogy
Ezen okok miatt a vezetők (73%) és a munkavállalók (72%) közel háromnegyede úgy véli, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk a tapasztalatszerzésre. Ilyen körülmények között a munkavállalók és a vállalatok képviselőinek csaknem háromnegyede szerint fontos, hogy az emberi készségek (kíváncsiság, érzelmi intelligencia stb.) prioritást élvezzenek.
21. századi kihívások
A tanulmány szerint azok a vállalkozások/szervezetek, amelyek sikeresen támogatják a munkavállalók szakmai fejlődését, képzelőerejük használatát és komplex elemzések elvégzését, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel (1,8-szor) számolnak be jó pénzügyi eredményekről, 1,4-szer nagyobb valószínűséggel teremtenek hozzáadott értéket az ügyfelek és a társadalom számára, és 1,6-szor nagyobb valószínűséggel nyújtanak releváns munkatapasztalatokat.
Fotó: Pixabay
„Így a humán tőke fenntarthatósága, amely magában foglalja a támogató környezet megteremtését a vállalkozáshoz kötődő valamennyi személy számára, központi szerepet játszik az emberi és a pénzügyi teljesítmény közötti egyensúly elérésében. Másrészről viszont a vállalkozások mindössze 6 százaléka tesz e koncepció üzleti stratégiaként való elfogadásáért” – húzza alá az elemzés.
Utóbbi ugyanakkor idézi Raluca Bontașt, a Deloitte Románia partnerét is, aki szerint
„Azok a munkavállalók, akik stabilitást érzékelnek és kötődést éreznek a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel bíznak a cégben, és jelentősen hozzájárulnak az eredmény javításához. Másrészt a technológiai fejlődés tagadhatatlan, és a különböző tevékenységek során keletkező előnyöket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A munkaerő két összetevője – az informatikai megoldások és az emberi erőforrások – azonban kiegészíti egymást, csak meg kell találni az optimális verziót, hogy egyrészt növeljük a termelékenységet, másrészt ösztönözzük a kreativitást, az innovációt és a munkavállalók bevonását a mindennapi tevékenységekbe” – fogalmazta meg Raluca Bontaș.
Fotó: Freepik
Mesterséges intelligencia: pró és kontra
A tanulmányból továbbá kiderül, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet a termelékenység növelésében, de bizonytalanságot is okozhat a munkavállalók körében a munkahely biztonságával kapcsolatban, és csökkentheti a tanulási lehetőségeket. Emellett
A tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek az alkalmazottaik közreműködésével használják ki a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hatszor nagyobb eséllyel érnek el pénzügyi sikert. A dolgozók többsége (56%) ugyanakkor elvárná, hogy az MI révén elért előnyökből ők is részesedjenek – például bónusz vagy más jutalmazási forma révén.
Nem kell választani ember és technológia között. Nagyobb pénzügyi hasznot lehet elérni a mesterséges intelligencia alkalmazásával – de csak akkor, ha a dolgozók is aktívan részt vesznek ebben az értékteremtésben
Fotó: Freepik
Ennek ellenére a cégek 77 százaléka nem tesz semmit ebben az irányban. Noha a vállalatvezetők közel 70 százaléka már felismerte, hogy újra kellene gondolni, hogyan vonzzák és tartják meg a munkavállalókat, figyelembe véve az ember és technológia új együttműködését, csak 6 százalékuk tett tényleges lépéseket ennek megvalósítására.
Új időkhöz új vezetői elvek?
Ugyanakkor a munkáltatók többsége (73%) elismeri, hogy újra kell definiálni a vezetői szerepet, hogy az ilyen pozícióban dolgozók az emberekre összpontosítsanak, újragondolva a munkamódszereket és stratégiai módon kezelve a kihívásokat. Jelenleg a vezetők idejük közel 40 százalékát napi ügyekkel és adminisztratív feladatokkal töltik, és csak 13 százalékát fordítják a csapattagok fejlesztésére. A tanulmány szerint az erős menedzsment akár 15 százalékkal jobb pénzügyi teljesítményt eredményezhet.
Fotó: Freepik
Végezetül – az elemzés szerint – a munkáltatók számára alapvető fontosságú, hogy egyensúlyt teremtsenek a változékony üzleti környezethez szükséges rugalmasság és a munkavállalók által igényelt stabilitás között. A megkérdezett vezetők 85 százaléka szerint vállalkozásuknak gyorsabban kell tudnia alkalmazkodni a gyakori változásokhoz, miközben a munkavállalók 75 százaléka nagyobb stabilitást vár a munkájában. Bár a cégek 72 százaléka felismerte, hogy fontos megtalálni a középutat a két aggodalom között, csupán 39 százalékuk tesz megfelelő lépéseket ebbe az irányba.
„Összességében a tanulmány a vállalkozások és az emberek közötti kapcsolat új paradigmáira világít rá.
Úgy vélem, hogy a gazdasági és az emberi teljesítmény közötti egyensúlyt többé nem lehet felszínesen vagy opcionális extrafeladatként kezelni, hanem a szervezetek hosszú távú túlélése és sikere szempontjából kulcsfontosságú prioritássá válik. Az igazi kihívás az, hogy legyen bátorságunk elhagyni a hagyományos paradigmákat, és kreatív, fenntartható megoldásokat elfogadni a munka jövője érdekében” – foglalta össze Doina Patrubani, a Deloitte Románia vezető tanácsadója.
A Deloitte 2025 Global Human Capital Trends elemzéshez 10 000 üzleti és HR-vezető megkérdezésével 93 ország, köztük Románia különböző iparágaiban és szektoraiban végezték el a felmérést. A globális jelentés mellett a Deloitte felméréseket végzett a munkavállalók, a vezetők és a vezetői csoportok tagjai körében, hogy bemutassa a nézőpontokat, és rávilágítson a vezetők és a munkavállalók megítélése közötti eltérésekre.
Cikkünk először lapcsaládunk állásközvetítő portálján, a joallas.ro-n jelent meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Székelyhon
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
A rovat további cikkei
Több mint 8000 ezer tűzesethez riasztották a tűzoltókat januártól márciusig
Idén március végéig több mint 8000 tűzesethez riasztották a hivatásos tűzoltókat – számolt be szombaton a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Több mint 8000 ezer tűzesethez riasztották a tűzoltókat januártól márciusig
Felgyújtották Mircea Dinescu költő faházát – nyomoz a rendőrség
Ismeretlen tettesek felgyújtották Mircea Dinescu költő Cetate községbeli faházát. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Felgyújtották Mircea Dinescu költő faházát – nyomoz a rendőrség
Patkányozással üzenget egymásnak a PSD elnöke és a miniszterelnök
Éles hangon bírálta Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök Ilie Bolojan miniszterelnököt a bizonyos állami vállalatok tőzsdére vitelére vonatkozó szándéka miatt.
Patkányozással üzenget egymásnak a PSD elnöke és a miniszterelnök
3,5 milliárd dollár értékben finanszíroz romániai energetikai beruházásokat az USA
Az áram- és földgáztermeléssel és -szállítással kapcsolatos, mintegy 3,5 milliárd dollár értékű beruházásokat jelentett be szombaton Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
3,5 milliárd dollár értékben finanszíroz romániai energetikai beruházásokat az USA
Kommunikációs képzésen vettek részt a csíkszeredai kórház alkalmazottai
Nemcsak az infrastruktúra korszerűsítése, hanem az egymásra és a páciensekre való odafigyelés is kulcsfontosságú – ennek jegyében vettek részt kommunikációs képzésen a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház asszisztensei és betegápolói.
Kommunikációs képzésen vettek részt a csíkszeredai kórház alkalmazottai
Közel 34 ezer családi erőszakos eset történt az év első hónapjában
Az idei év első három hónapjában 33 996 családon belüli erőszakos esethez riasztották a hatóságokat, ebből 17 113 városon, 16 883 vidéken történt – számolt be szombaton az Országos Rendőr-főkapitányság.
Közel 34 ezer családi erőszakos eset történt az év első hónapjában
Szedni, szárítani, inni – útmutató a gyógynövényekhez
Reneszánszát éli a gyógynövények használata, egyre többen szedik, sőt termesztik és nemcsak tea, hanem tinktúra is készül belőlük – jelentette ki Pokornyi László, aki a Marosvásárhelyen és környékén megtermő gyógynövényekről írt könyvet.
Szedni, szárítani, inni – útmutató a gyógynövényekhez
Akcióba lendült a DIICOT: 33 kilogramm lefoglalt kokain és 13 kilogramm kannabisz lett az eredménye
Nagy mennyiségű kábítószert foglaltak le a hatóságok az elmúlt két hétben végrehajtott akcióik során.
Akcióba lendült a DIICOT: 33 kilogramm lefoglalt kokain és 13 kilogramm kannabisz lett az eredménye
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Megkéselt egy fiatal férfi egy másikat Csíkkozmáson a napokban. Feltehetően italozás torkollott agresszióba a két fél között. Az áldozatot kórházban ápolják.
Késelésbe fordult egy italozás Csíkkozmáson
Négy ügynökségét szervezi át a munkaügyi minisztérium, köztük az Országos Nyugdíjpénztárat is
Négy ügynökségének átszervezésére készül a munkaügyi minisztérium. Florin Manole tárcavezető szerint a négy intézményből kettő lesz: az egyik az ellenőrzésekkel, a másik a kifizetések kezelésével foglalkozik majd.
Négy ügynökségét szervezi át a munkaügyi minisztérium, köztük az Országos Nyugdíjpénztárat is
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!