Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:54

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

21:33

Kiütötte a székelykeresztúriakat a Marosvásárhelyi ASA

20:59

Körbeért az aranyérem – a gyergyószéki sajtkultúra 140 éve

19:56

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Szinte tízmilliós sikkasztási ügy Kézdivásárhelyen

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Étkező turistákra, majd a vadászokra támadt a Zeteváralján kilőtt medve

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Fotó: Freepik

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Bálint Eszter

2025. július 12., 15:192025. július 12., 15:19

Az eJobs legutóbbi felmérésében részt vevők 39 százaléka azt állítja, hogy nem elégedett jelenlegi fizetésével, 52,8 százalékuk csak részben elégedett, míg mindössze 8,2 százalékuk gondolja úgy, hogy nincs oka panaszra. Vagyis összesen csaknem 70 százalékra tehető azok aránya, akik gyakran vagy nagyon gyakran éreznek pénzügyi nyomást a mindennapokban. A válaszadók kevesebb mint 6 százaléka mondta, hogy nem érzi magát megterheltnek a havi kiadások miatt. A felmérés júniusban készült, 2452 főállású, részmunkaidős vagy szabadúszó válaszadó részvételével.

Átlagfizetések és elképzelések

A közvélemény-kutatásban részt vevők így nyilatkoztak jelenlegi nettó fizetésükről:

17,2% – 2500–3500 lej között
29,3% – 3501–5000 lej között
31,2% – 5001–8000 lej között
13,5% – 8001–12 000 lej között
5,4% – 12 001 lej felett
3,5% – nem kívánt válaszolni

Bár az adatok inkább elégedetlenséget tükröznek, közel 63 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt másfél évben fizetésemelést kapott: 29,1% 2025-ben, 33,7% pedig 2024-ben. További 15,1% 2023, 6% pedig 2022 óta nem részesült emelésben, míg 3% már 2020 vagy 2021 óta ugyanannyi bért kap. 7,7% nem emlékszik, mikor kapott utoljára fizetésemelést, 5,5% pedig azt mondta, a fizetése nem változott, amióta alkalmazták.

Arra a kérdésre, hogy mennyi nettó havi jövedelemre lenne szükségük ahhoz, hogy ne érezzék a pénzügyi nyomást, 24,6% 6001–8000 lej közötti összeget jelölt meg. 22% szerint 8001–10 000 lej, 15,5% szerint 10 001–12 000 lej, míg 13,3% legalább 15 000 lej nettót tartana megfelelőnek. A válaszadók negyede úgy véli, hogy havi 6000 lejnél kevesebb is elég lenne a tisztes megélhetéshez.

Fotó: Freepik

Több kellene a pénzügyi komfortérzethez

„A pénzügyi nyomás fő okai a túl magas rezsiköltségek, az adósságok (hitelek, hitelkártyák, kölcsönök), valamint az árak emelkedése, miközben az emberek továbbra is ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik igénybe, mint korábban. A válaszadók 18 százaléka azt is jelezte, hogy az alapvető szükségleteken túl más dolgokat is szeretne megengedni magának – ez pedig erős frusztrációt szül” – értékelte az eredményeket Ana Călugăru, az eJobs Románia kommunikációs vezetője. Hozzátette: bár sokan kaptak fizetésemelést, az elképzeléseikhez képest még mindig jelentős az elmaradás.

A válaszokból az is kiderül, hogy a legtöbb dolgozónak legalább 20 százalékkal magasabb jövedelemre lenne szüksége, mint amit most keres”

– tette hozzá. Nem meglepő, hogy ha lehetőségük lenne magasabb fizetést kínáló munkahelyre váltani anélkül, hogy jelentős áldozatokat kellene hozniuk, a válaszadók 84 százaléka habozás nélkül élne ezzel a lehetőséggel.

Fotó: Pexels.com

Nem csak az anyagiak számítanak

Egy másik, a Pluxee Románia által készített kutatás szerint nemcsak a fizetés az, ami a munkahelyváltás irányába tereli a dolgozókat. A romániai munkavállalók negyede a következő három hónapban munkahelyváltást fontolgat – leggyakrabban a pszichológiai biztonság hiánya (60%) és az alacsony reziliencia (48%) miatt (utóbbi a lelki ellenállóképességet jelenti – azt, hogy valaki mennyire tud megküzdeni a stresszel és a változásokkal, illetve hogyan képes alkalmazkodni a nehézségekhez).

A Wall-street.ro által ismertetett felmérés szerint

azok közül, akik váltani szeretnének, 60 százalék nem érzi magát biztonságban jelenlegi munkahelyén, míg 48 százalék nehezen birkózik meg a stresszel és a hétköznapi kihívásokkal.

A kutatás világosan összefüggést mutat a reziliencia szintje és a munkával való elégedettség között: a nagyon magas rezilienciával rendelkező munkavállalók 80 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, míg az alacsony rezilienciával rendelkezők 65 százaléka elégedetlen. A reziliencia általában növekszik az első tíz év során egy munkahelyen, majd jellemzően stagnál. A vezető pozícióban dolgozók jellemzően rugalmasabbak, mint azok, akiknek nincs beosztottjuk.

A romániai munkavállalók fele érzi úgy, hogy olyan munkahelyen dolgozik, ahol aktívan törődnek az érzelmi és mentális biztonságukkal. A pszichológiai biztonságot úgy definiálják, mint az ötletek szabad kifejezésének lehetőségét, a hibázás szabadságát a következményektől való félelem nélkül, valamint annak érzését, hogy valaki megbecsült tagja egy csapatnak. Ez a szemléletmód még mindig csak korlátozottan jelenik meg a romániai szervezeti kultúrákban.

A munkavállalók érzelmi egyensúlyát, motivációját és általános jóllétét jelentősen befolyásolja a munkaterhelés is. A kutatás szerint tízből hat dolgozó rendszeresen túlórázik, míg tízből kettő heti öt óránál is többet dolgozik a hivatalos munkaidőn felül.

Ma már megkerülhetetlen tényezőkről beszélünk

Szakértők szerint mindez rámutat arra, hogy az aktív munkaerőre egyre nagyobb nyomás nehezedik, és sürgető szükség van a mentális egészséget támogató intézkedésekre, a szervezeti reziliencia erősítésére, valamint a munkavállalói erőfeszítések megfelelő elismerésére. Ennek hiányában megnő a kiégés és az elkötelezettség elvesztésének kockázata. „Egy olyan gazdasági és társadalmi környezetben, amelyet felgyorsult változások, bizonytalanság és folyamatos nyomás jellemez, kulcsfontosságúvá válik, hogy a vállalatok képesek legyenek rezilienciát biztosítani a munkavállalóiknak. A rugalmasság fejlesztése nem csupán egyéni készség, hanem stratégiai prioritás kell legyen azoknál a szervezeteknél, amelyek hosszú távú működésre törekszenek.

A kutatások szerint a munkahelyi reziliencia és a pszichológiai biztonság csökkenti a fluktuációt” – idézi az elemzés Olajos Gábort, a Pluxee Románia és Bulgária régióvezető igazgatóját.

A munkahelyi pszichológiai biztonság és a reziliencia nem csupán divatos kifejezések vagy elvont fogalmak, hanem a szervezeti teljesítmény alapkövei. Egy olyan világban, ahol a gazdasági instabilitás és a külső környezet kiszámíthatatlansága állandósult, e két tényező kulcsszerepet játszik abban, hogy a cégek képesek legyenek alkalmazkodni, innoválni és versenyképesek maradni.

Az érzelmi biztonságba való befektetés közvetlenül hat a dolgozók lojalitására és hosszú távú elköteleződésére. A kutatás egyértelműen igazolja, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol a bizalom, az empátia és a kölcsönös támogatás alapértéknek számítanak, nemcsak a fluktuáció csökken, hanem olyan munkakörnyezet jön létre, amely támogatja az egyéni fejlődést is” – tette hozzá Daniel Enescu, a Daedalus Online partnere.

A felmérést a Frappe Digital végezte a Pluxee Románia megbízásából, 1058 városi, magánszektorban dolgozó munkavállaló bevonásával. Az adatokat 2025. május 29–30. között gyűjtötték online, a mintavételi hiba +/–3%, 95%-os megbízhatósági szint mellett.

A cikk először a joallas.hu portálon jelent meg.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék