Hagyományos puliszkafőzés a Gyimesekben
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.
2024. február 14., 07:382024. február 14., 07:38
A hamvazószerdával kezdődő bűnbánati időszak lehetőséget kínál arra, hogy akik ezt fontosnak tartják, méltóképpen felkészülhessenek a húsvét megünneplésre. Neve az őskeresztényekig vezethető vissza, akik közül a bűnösöket a püspök ezen a napon utasította ki a templomból, miután az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztott hamut szórt a fejükre. Legközelebb nagycsütörtökön léphettek be ismét a templomba, addig csak az ajtajában állhattak, és akkor nyerték el a feloldozást is.
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokássá, a hamut a 10. századtól kezdték megáldani, a hamvazkodás a 12. században vált az egyházi szertartás részévé, a lila szín pedig a 13. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot.
Archív
Fotó: Beliczay László
Maga a böjt szó nyelvünk szakrális pogány rétegéből maradt fenn mindmáig.
Negyven napig tartott a vízözön, a zsidók negyven évig vándoroltak a pusztában, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében, Jézus Krisztus negyven napot töltött a pusztában nyilvános megjelenését megelőzően – ezek érvként külön-külön és együttesen is megállják a helyüket.
Székelyföld egyes vidékein nem húshagyókedden, hanem hamvazószerdán temették el a telet, illetőleg az azt jelképező bábut. Menaságon az előző esti farsangzáró mulatozásban muzsikáló zenészeket reggel feltették egy dögszekérre, felültették Konc királyt is, végighúzták a falun, majd „eltemették”, azaz posztózekében végighempergett a meggyújtott szalmakötegen. Közben két maszkura tojást, szalonnát, húst, kolbászt gyűjtött az utcákon, amiből aztán másnap, torkos csütörtökön még csaptak egy nagy murit.
Fotó: Pinti Attila
Ditróban is hamvazószerdán búcsúztatták a rossz jelképét, Konc királyt. Gyergyószentmiklóson a legények zeneszó kíséretében mentek a plébániára, a lelkészt a Rákóczi-indulóval kísérték a templomba, amelynek ajtajánál elhangzott az utolsó zeneszó.
– jegyezte meg Orbán Balázs.
Felsősófalván szalmabábut vittek végig a falun a legények és a fiatal házasemberek, miközben asszonynak öltözött legények óbégattak a vénleányok és vénlegények kapui előtt. Az Alsósófalván Illyésnek nevezett és előzetesen a fonóban elkészített bábut a falu szélén égették el. A savanyú káposztát, hagymakoszorút hordozó temetési menetből nem hiányozhattak a halottvivők, a siratok, a maszkurák, a zenészek, no meg a búcsúztató, illetőleg pap.
Fotó: Pinti Attila
Kászonaltízen és Kászonfeltízen az egyik legényt öltöztették szalmatekercsekből készült bő „ruhába”, fejére bikaszarvakkal ékesített cserépfazekat tettek. Ő volt a bika, nyakában kolomppal, akit végigkísértek a falun, mintha vásárba vinnék. A Kászon-patak hídján aztán a fejszével fejbe ütötték, persze csak jelképesen, a szalmaruhát pedig elégették.
Székelyvarságon ezen a napon az emberek misére mentek, ahol meghamvaztatták a fejüket. „Emlékezzél meg, ember, hogy porból lettél, és porrá leszel” – mondta a pap, miközben keresztet rajzolt a káncélus elé térdeltek homlokára.
A kézdiszéki hamvazószerdai szokásokról itt olvashatnak.
A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.
A böjtöt régen szigorúan betartották, a 11. századig húst, tejterméket, tojást egyáltalán nem fogyasztottak, és késő délutánig legfeljebb csak vizet vettek a szájukba. Mára sokat enyhült a szabályozás,
Leszámítva a halat, de az a székelyeknél ugyebár eleve nem számít húsnak.
Hamvazószerdán a zsíros edényeket hamuval mosták ki, vagy ilyenkor külön edényben főztek. Csíkországban reggel és este sült pityóka savanyú káposztacikával, délben pedig a már napokkal azelőtt megfőzött, jól kiázott, édes aszalt szilva puliszkával vagy mákos puliszka egymagában képezi a hagyományos menüt.
Néhol pityókasalátát tettek, tesznek az asztalra, de tojás nélkül, csak olajjal, hagymával, ecettel.
– olvassuk Pozsony Ferencnél.
Székelyvarságon reggeli gyanánt aszalt szilvából főtt levest ettek, ebédre bükkmakkolajban dinsztelt káposztát, vacsorára pedig forralt tejet – mindhárom esetben puliszkával. Ezek után valamelyest érhető, hogy „húsvétig a gazda különösen sokszor odafigyelt a híjbajáró lajtorjára és a lappancsra, nehogy valamelyik vásott gyermek megszegje a böjtöt, felosonjon a híjba, és megdézsmálja a disznókőccséget. A legtöbb gazda nem is bízta a saját éberségére a dolgot, hanem rámutatván a lappancsra, kiadta a jelszót: Hamar vessünk reá lakatot!” – írja Bárth János.
Mint említettük, a böjti előírások elsősorban a katolikus vallásúakra vonatkoznak, de a protestánsok egészségének sem árthat meg, ha a farsangi tobzódás után kissé visszafogottabban táplálkoznak. Ezt hamvazószerdán már csak azért is könnyebb szívvel megtehetik, mert holnap már torkos csütörtökre virradunk, amikor – egy nap erejéig – ismét szabad a lakmározás. Még a katolikusoknak is!
Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt.
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében és egy melléképületében a Mezőpanit községhez tartozó Harcó településen keddre virradóra – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Elkezdődött a csíkszeredai virágvásár, a standok a Promenádtól a Szabadság-térig kígyóznak. Nem csak a kínálat, a kereslet is nagy a sírokra szánt virágokra: már hétfőn vásárlókkal volt tele a vásártér.
Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen. A Tudor-negyedben nyolc speciális konténert helyeztek el, az akció október 30-ig, szerdáig tart – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
A héten közel 30 kovásznai utcában kezdik el a szennyvíz- és vízellátó hálózat bővítését. A nagyszabású munkálatot az Országos Helyreállítási Alapból (PNNR) finanszírozzák.
Milyen átalakításokat képzelt el Csíkszereda forgalmi rendjén a városvezetés a jövőre nézve, milyen változtatások segítenék a gördülékenységet a közlekedésben a taxisok szerint? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A szokásosnál később kezdődik el idén Hargita megyében a veszettség megelőzését célzó oltáskampány a rókák esetében. A háború miatt Ukrajnában rendre elmaradnak az ilyen jellegű akciók, így Romániában a határmenti megyékre koncentrál a szakhatóság.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Letették az esküt azok a képviselők, akik az új testület alakuló ülésén ezt még nem tehették meg, és az alpolgármestert is megválasztották Gyergyószentmiklóson. Immár teljes az új városvezetés.
Közzétette az előttünk álló kéthetes időszakra, az október 28. és november 10. közötti időintervallumra szóló időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Letették a hivatali esküt a Hargita megyei önkormányzat képviselő-testületének tagjai, és Bíró Barna Botond megválasztott elnök. Bíró szerint minden céljuk, munkájuk, tervük központjában az emberek állnak.
6 hozzászólás