Hirdetés
Hirdetés

Sült pityókát, káposztacikát, aszalt szilvát az asztalra!

Hagyományos puliszkafőzés a Gyimesekben •  Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Hagyományos puliszkafőzés a Gyimesekben

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.

Kocsis Károly

2024. február 14., 07:382024. február 14., 07:38

A hamvazószerdával kezdődő bűnbánati időszak lehetőséget kínál arra, hogy akik ezt fontosnak tartják, méltóképpen felkészülhessenek a húsvét megünneplésre. Neve az őskeresztényekig vezethető vissza, akik közül a bűnösöket a püspök ezen a napon utasította ki a templomból, miután az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztott hamut szórt a fejükre. Legközelebb nagycsütörtökön léphettek be ismét a templomba, addig csak az ajtajában állhattak, és akkor nyerték el a feloldozást is.

Kezdetben tehát csak nyilvános bűnbánók fejére szórtak hamut, később a hívek közül is sokan – alázatosságból – követték a példát.

A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokássá, a hamut a 10. századtól kezdték megáldani, a hamvazkodás a 12. században vált az egyházi szertartás részévé, a lila szín pedig a 13. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot.

Archív •  Fotó: Beliczay László Galéria

Archív

Fotó: Beliczay László

Maga a böjt szó nyelvünk szakrális pogány rétegéből maradt fenn mindmáig.

Hogy miért éppen negyven napig tart a böjt, arra többféle magyarázat is létezik.

Negyven napig tartott a vízözön, a zsidók negyven évig vándoroltak a pusztában, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében, Jézus Krisztus negyven napot töltött a pusztában nyilvános megjelenését megelőzően – ezek érvként külön-külön és együttesen is megállják a helyüket.

Van, ahol ma temetik a telet

Székelyföld egyes vidékein nem húshagyókedden, hanem hamvazószerdán temették el a telet, illetőleg az azt jelképező bábut. Menaságon az előző esti farsangzáró mulatozásban muzsikáló zenészeket reggel feltették egy dögszekérre, felültették Konc királyt is, végighúzták a falun, majd „eltemették”, azaz posztózekében végighempergett a meggyújtott szalmakötegen. Közben két maszkura tojást, szalonnát, húst, kolbászt gyűjtött az utcákon, amiből aztán másnap, torkos csütörtökön még csaptak egy nagy murit.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ditróban is hamvazószerdán búcsúztatták a rossz jelképét, Konc királyt. Gyergyószentmiklóson a legények zeneszó kíséretében mentek a plébániára, a lelkészt a Rákóczi-indulóval kísérték a templomba, amelynek ajtajánál elhangzott az utolsó zeneszó.

Idézet
Ily böjtkezdés tudtommal sehol sem divatozik

– jegyezte meg Orbán Balázs.

Felsősófalván szalmabábut vittek végig a falun a legények és a fiatal házasemberek, miközben asszonynak öltözött legények óbégattak a vénleányok és vénlegények kapui előtt. Az Alsósófalván Illyésnek nevezett és előzetesen a fonóban elkészített bábut a falu szélén égették el. A savanyú káposztát, hagymakoszorút hordozó temetési menetből nem hiányozhattak a halottvivők, a siratok, a maszkurák, a zenészek, no meg a búcsúztató, illetőleg pap.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Kászonaltízen és Kászonfeltízen az egyik legényt öltöztették szalmatekercsekből készült bő „ruhába”, fejére bikaszarvakkal ékesített cserépfazekat tettek. Ő volt a bika, nyakában kolomppal, akit végigkísértek a falun, mintha vásárba vinnék. A Kászon-patak hídján aztán a fejszével fejbe ütötték, persze csak jelképesen, a szalmaruhát pedig elégették.

A bikaütés szokása ma is él a Kászonokban.

Székelyvarságon ezen a napon az emberek misére mentek, ahol meghamvaztatták a fejüket. „Emlékezzél meg, ember, hogy porból lettél, és porrá leszel” – mondta a pap, miközben keresztet rajzolt a káncélus elé térdeltek homlokára.

A kézdiszéki hamvazószerdai szokásokról itt olvashatnak.

korábban írtuk

Az ördög ünnepe Kézdivásárhelyen
Az ördög ünnepe Kézdivásárhelyen

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.

A böjt első napja

A böjtöt régen szigorúan betartották, a 11. századig húst, tejterméket, tojást egyáltalán nem fogyasztottak, és késő délutánig legfeljebb csak vizet vettek a szájukba. Mára sokat enyhült a szabályozás,

a plébánosok már akkor is elégedettek, ha 18 és 60 év közötti híveik bár hamvazószerdán és nagypénteken csak háromszor étkeznek és egyszer laknak jól, illetve a 14 évesnél idősebbek ezen a két napon és a nagyböjt többi péntekén egyáltalán nem esznek húst.

Leszámítva a halat, de az a székelyeknél ugyebár eleve nem számít húsnak.

Hirdetés

Hamvazószerdán a zsíros edényeket hamuval mosták ki, vagy ilyenkor külön edényben főztek. Csíkországban reggel és este sült pityóka savanyú káposztacikával, délben pedig a már napokkal azelőtt megfőzött, jól kiázott, édes aszalt szilva puliszkával vagy mákos puliszka egymagában képezi a hagyományos menüt.

Néhol pityókasalátát tettek, tesznek az asztalra, de tojás nélkül, csak olajjal, hagymával, ecettel.

Idézet
A legtöbb háromszéki faluban héjalt törökbúzát főztek, amit rendszerint aszalt szilvával és körtével fogyasztottak

– olvassuk Pozsony Ferencnél.

Székelyvarságon reggeli gyanánt aszalt szilvából főtt levest ettek, ebédre bükkmakkolajban dinsztelt káposztát, vacsorára pedig forralt tejet – mindhárom esetben puliszkával. Ezek után valamelyest érhető, hogy „húsvétig a gazda különösen sokszor odafigyelt a híjbajáró lajtorjára és a lappancsra, nehogy valamelyik vásott gyermek megszegje a böjtöt, felosonjon a híjba, és megdézsmálja a disznókőccséget. A legtöbb gazda nem is bízta a saját éberségére a dolgot, hanem rámutatván a lappancsra, kiadta a jelszót: Hamar vessünk reá lakatot!” – írja Bárth János.

Mint említettük, a böjti előírások elsősorban a katolikus vallásúakra vonatkoznak, de a protestánsok egészségének sem árthat meg, ha a farsangi tobzódás után kissé visszafogottabban táplálkoznak. Ezt hamvazószerdán már csak azért is könnyebb szívvel megtehetik, mert holnap már torkos csütörtökre virradunk, amikor – egy nap erejéig – ismét szabad a lakmározás. Még a katolikusoknak is!

korábban írtuk

Ma van torkos csütörtök. Vagy mégsem?
Ma van torkos csütörtök. Vagy mégsem?

Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt.

Hirdetés
6 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 07., szerda

Összesítették, mennyit költ egy háztartás havonta átlagosan élelmiszerre

Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Összesítették, mennyit költ egy háztartás havonta átlagosan élelmiszerre
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Újrahasznosításos módszerrel öntik újra az aszfaltot a forgalmas országúton – videóval

Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.

Újrahasznosításos módszerrel öntik újra az aszfaltot a forgalmas országúton – videóval
2026. október 07., szerda

A föld is rengett Arad megyében a nemzeti gyásznap után

Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).

A föld is rengett Arad megyében a nemzeti gyásznap után
2026. október 07., szerda

Tarifarendszer alapján szedték a kenőpénzt a határon, a vezetőség is megkapta a részét

Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.

Tarifarendszer alapján szedték a kenőpénzt a határon, a vezetőség is megkapta a részét
Hirdetés
2026. október 07., szerda

E hónapban még ki tudják adni a fizetéseket a szociális ellátórendszerben, jövő hónapban már nem

Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.

E hónapban még ki tudják adni a fizetéseket a szociális ellátórendszerben, jövő hónapban már nem
2026. október 06., kedd

A vértanúk bátorságát és példamutatását méltatták az aradi megemlékezésen

Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A vértanúk bátorságát és példamutatását méltatták az aradi megemlékezésen
2026. október 06., kedd

Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.

Magyar Péter: 1848 öröksége a teljes magyar nemzeté
Hirdetés
2026. október 06., kedd

„Nem csak a megmaradásért felelünk, hanem a gyarapodás lehetőségéért is” – megnyílt A Székely himnusz története kiállítás

A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.

„Nem csak a megmaradásért felelünk, hanem a gyarapodás lehetőségéért is” – megnyílt A Székely himnusz története kiállítás
2026. október 06., kedd

Bárki leróhatta tiszteletét az aradi vértanúk arcképcsarnoka előtt Csíkszeredában

Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.

Bárki leróhatta tiszteletét az aradi vértanúk arcképcsarnoka előtt Csíkszeredában
2026. október 06., kedd

Az AUR szenátusi frakcióvezetője szerint a parlament többsége támogatná az előre hozott választások megtartását

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.

Az AUR szenátusi frakcióvezetője szerint a parlament többsége támogatná az előre hozott választások megtartását
Hirdetés