Hirdetés
Hirdetés

Ma van torkos csütörtök. Vagy mégsem?

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt, hiszen bármennyit is kutakodunk utána, nehéz egyértelmű választ találni arra kérdésre, hogy mikorra is esik a húsvét előtti jóllakásra még egyszer lehetőséget nyújtó csütörtök: a hamvazószerda előtti hétre, vagy a rákövetkező napra? Ma ugyanis már benne vagyunk a böjti időszakban, amikor nemhogy „torkoskodni”, de még rendesen enni sem nagyon szabadna.

Kocsis Károly

2023. február 23., 08:042023. február 23., 08:04

2023. február 23., 09:462023. február 23., 09:46

A váci egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós római katolikus püspök évekkel ezelőtt leszögezte az egyik anyaországi lapnak:

a nagyböjtöt nem oldozza föl a hamvazószerda után következő csütörtök, tehát a vendéglátóipar üzleti érdekeit szolgáló, beetető torkos csütörtököt a farsangi időszak utolsó csütörtöki napjára kellene időzíteni.

Ezt így tartották és tartják ma is Székelyföld egyes, főként többségében katolikusok által lakott vidékein, például Székelyvarságon, ahol kövércsütörtöknek nevezték, a farsang farkát megelőző hetet pedig kövércsütörtök hetének vagy palacsintahétnek, amikor „előkészítették” magukat a közelgő negyvennapos nagyböjtre.

Idézet
Kövércsütörtökön hétszer kell jóllakni, mert jő a böjt

– mondták az öregek.

Hirdetés

A böjt „felfüggesztése” ellen érvelők többnyire Dugonics András 1820-ban megjelent Magyar példa beszédek és jeles mondások című könyvére hivatkoznak, amelyben ez áll:

Idézet
Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje lesz.”

Vagyis ebben a sorrendben. Ezen időrend mellett tör lándzsát Vinkó József jeles gasztronómiai szakíró is a Miért iszonyat nagy átverés a Torkos Csütörtök? című cikkében: „… a torkos csütörtök hamvazószerda előtt volt. Nem utána. De hát nem is lehetett, hiszen a hagyomány szerint

a maradék hús­ételeket húshagyó kedden kellett elfogyasztani (ekkor csapott össze Farsang és Böjt), a zsíros edényeket pedig alaposan elmosták, és húsvétig elő se vették, nehogy zsír- vagy húsmaradék kerülhessen a böjti ételekbe.

Szerdán aztán (vezeklésképpen) hamut szórtunk a fejünkre – innen a hamvazószerda elnevezés. Már az ötlet is abszurd: kedden abbahagyjuk a húsevést, majd a nagyböjt második napján, csütörtökön újfent zabálni kezdünk…”

A moldvai Magyarfaluban is „farsang utolsó csütörtöke a halottak csütörtöke. Akkor adtak pománát a hótnak… az volt az ő húshagyattik…” Halász Péter még félreérthetetlenebbül fogalmaz, amikor azt írja:

a moldvai csángóknál „nem a hamvazószeredát követő csütörtököt nevezik kövér csütörtöknek (zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök), mint Székelyföldön, hanem egyértelműen a farsang utolsó csütörtökjét.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

És mégis van kibúvó

Figyelem: nem úgy, mint Székelyföldön! Ez arra utal, hogy eleink igyekeztek rászolgálni a furfangos jelzőre, és már a régiségben igen komoly argumentumokat véltek találni a nagyböjt megszakítására. Ezt erősíti meg Pozsony Ferenc néprajzkutató is, mondván, „a nép olykor érdekes kibúvókat keresett a vallási előírások alól, például

Idézet
Csíkmenaságon húshagyó kedden éjfélkor a ruhát kifordították, és azt mondták, ők zsidók, de csak azért, hogy másnap reggelig mulathassanak”.

„Korondon a böjtfőszerda utáni nap neve maradékcsütörtök. Ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangról megmaradt zsíros ételeket, sonkát; utána itt is beállt a böjt” – írja a sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás László.

Vámszer Géza már 1959-ben pontos meghatározást ad a ’30-as években végzett megfigyeléseire alapozva: „A hivatalos farsang vízkereszttől (január 6-tól) hamvazó szerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a hamvazószerdát követő vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de

főként a szombat estétől húshagyó éjfélig tartó időszakot nevezi a nép farsangfarkának, míg a hét hátralevő néhány napját csonkahétnek.

A vasárnapot vővasárnapnak nevezik (ahol új pár van). Néhol a húshagyót tréfásan sonkahagyónak, hamvazószerdát hamvas, böjtfő, böjtfogadó, száraz, fogöblítő szerdának, a csütörtököt csonka, zabáló, torkos, tobzódó csütörtöknek nevezik, mert ekkor felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Az előző hét csütörtökét kövér csütörtöknek nevezik.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Nem csak Székelyföldön

Ám nem csak a Székelyföldön volt, van ez így. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szerémségben is

sonkacsütörtökként említik a hamvazószerda utáni napot, „mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát.

Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.” Molnár V. József ugyancsak különválasztja Kalendáriumában a két csütörtököt: farsang farkát megelőző a „kövér”, a „böjtfakadó” utáni pedig a „csonka, zabáló, torkos, tobzódó”.

A Katolikus Lexikon így határozza meg a torkos csütörtököt: „A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét, Sümegen semmihét.

Idézet
A csütörtök csonkacsütörtök, Székelyföldön kövér csütörtök, zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, Székesfehérvárott torkos csütörtök, Keszthelyen kisfarsang. Ilyenkor még megették v. a szegényeknek adták a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen.”

És akinek még mindig kételyei lennének a mai napra vonatozó tobzódási szabadalmat illetően, feloldozásul Vargha Béla főesperes egy korábbi nyilatkozatát ajánljuk figyelmébe, miszerint nem tekinthető bűnnek a húsevés a hamvazószerdát követő csütörtökön.

Idézet
Igaz, minden más napon kötelező betartani a nagyböjti időszakra vonatkozó előírásokat”

– tette hozzá a kézdi-orbaiszéki egyházi elöljáró.

Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy semmiféle vétket nem követünk el, ha ma jóllakunk. Sőt!

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 13., kedd

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma

Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.

Meredeken nő a fertőző légúti megbetegedések száma
2026. január 13., kedd

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.

Egészségügyi miniszter: az orvosok fizetéséhez nem szabad hozzányúlni
2026. január 13., kedd

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető

A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.

Két hajléktalant ölt meg karácsony előtt egy fémrúddal, beismerő vallomást tett az elkövető
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek

Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.

Gázpalack robbant fel egy zilahi tömbházlakásban, egy férfi égési sérüléseket szenvedett, kilencen megsérültek
2026. január 13., kedd

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter
2026. január 13., kedd

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba
Hirdetés
2026. január 13., kedd

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére

Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére
2026. január 13., kedd

Újabb egymilliárd euró érkezhet január végéig a mezőgazdaság számára

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.

Újabb egymilliárd euró érkezhet január végéig a mezőgazdaság számára
2026. január 13., kedd

Megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, fizetéslevonással büntették

Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.

Megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, fizetéslevonással büntették
Hirdetés