
Fotó: Veres Nándor
Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt, hiszen bármennyit is kutakodunk utána, nehéz egyértelmű választ találni arra kérdésre, hogy mikorra is esik a húsvét előtti jóllakásra még egyszer lehetőséget nyújtó csütörtök: a hamvazószerda előtti hétre, vagy a rákövetkező napra? Ma ugyanis már benne vagyunk a böjti időszakban, amikor nemhogy „torkoskodni”, de még rendesen enni sem nagyon szabadna.
2023. február 23., 08:042023. február 23., 08:04
2023. február 23., 09:462023. február 23., 09:46
A váci egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós római katolikus püspök évekkel ezelőtt leszögezte az egyik anyaországi lapnak:
Ezt így tartották és tartják ma is Székelyföld egyes, főként többségében katolikusok által lakott vidékein, például Székelyvarságon, ahol kövércsütörtöknek nevezték, a farsang farkát megelőző hetet pedig kövércsütörtök hetének vagy palacsintahétnek, amikor „előkészítették” magukat a közelgő negyvennapos nagyböjtre.
– mondták az öregek.
A böjt „felfüggesztése” ellen érvelők többnyire Dugonics András 1820-ban megjelent Magyar példa beszédek és jeles mondások című könyvére hivatkoznak, amelyben ez áll:
Vagyis ebben a sorrendben. Ezen időrend mellett tör lándzsát Vinkó József jeles gasztronómiai szakíró is a Miért iszonyat nagy átverés a Torkos Csütörtök? című cikkében: „… a torkos csütörtök hamvazószerda előtt volt. Nem utána. De hát nem is lehetett, hiszen a hagyomány szerint
Szerdán aztán (vezeklésképpen) hamut szórtunk a fejünkre – innen a hamvazószerda elnevezés. Már az ötlet is abszurd: kedden abbahagyjuk a húsevést, majd a nagyböjt második napján, csütörtökön újfent zabálni kezdünk…”
A moldvai Magyarfaluban is „farsang utolsó csütörtöke a halottak csütörtöke. Akkor adtak pománát a hótnak… az volt az ő húshagyattik…” Halász Péter még félreérthetetlenebbül fogalmaz, amikor azt írja:
Fotó: Veres Nándor
Figyelem: nem úgy, mint Székelyföldön! Ez arra utal, hogy eleink igyekeztek rászolgálni a furfangos jelzőre, és már a régiségben igen komoly argumentumokat véltek találni a nagyböjt megszakítására. Ezt erősíti meg Pozsony Ferenc néprajzkutató is, mondván, „a nép olykor érdekes kibúvókat keresett a vallási előírások alól, például
„Korondon a böjtfőszerda utáni nap neve maradékcsütörtök. Ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangról megmaradt zsíros ételeket, sonkát; utána itt is beállt a böjt” – írja a sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás László.
Vámszer Géza már 1959-ben pontos meghatározást ad a ’30-as években végzett megfigyeléseire alapozva: „A hivatalos farsang vízkereszttől (január 6-tól) hamvazó szerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a hamvazószerdát követő vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de
A vasárnapot vővasárnapnak nevezik (ahol új pár van). Néhol a húshagyót tréfásan sonkahagyónak, hamvazószerdát hamvas, böjtfő, böjtfogadó, száraz, fogöblítő szerdának, a csütörtököt csonka, zabáló, torkos, tobzódó csütörtöknek nevezik, mert ekkor felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Az előző hét csütörtökét kövér csütörtöknek nevezik.”
Fotó: Veres Nándor
Ám nem csak a Székelyföldön volt, van ez így. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szerémségben is
Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.” Molnár V. József ugyancsak különválasztja Kalendáriumában a két csütörtököt: farsang farkát megelőző a „kövér”, a „böjtfakadó” utáni pedig a „csonka, zabáló, torkos, tobzódó”.
A Katolikus Lexikon így határozza meg a torkos csütörtököt: „A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét, Sümegen semmihét.
És akinek még mindig kételyei lennének a mai napra vonatozó tobzódási szabadalmat illetően, feloldozásul Vargha Béla főesperes egy korábbi nyilatkozatát ajánljuk figyelmébe, miszerint nem tekinthető bűnnek a húsevés a hamvazószerdát követő csütörtökön.
– tette hozzá a kézdi-orbaiszéki egyházi elöljáró.
Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy semmiféle vétket nem követünk el, ha ma jóllakunk. Sőt!
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek – írja az economedia.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.
3 hozzászólás