Hirdetés
Hirdetés

Ma van torkos csütörtök. Vagy mégsem?

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt, hiszen bármennyit is kutakodunk utána, nehéz egyértelmű választ találni arra kérdésre, hogy mikorra is esik a húsvét előtti jóllakásra még egyszer lehetőséget nyújtó csütörtök: a hamvazószerda előtti hétre, vagy a rákövetkező napra? Ma ugyanis már benne vagyunk a böjti időszakban, amikor nemhogy „torkoskodni”, de még rendesen enni sem nagyon szabadna.

Kocsis Károly

2023. február 23., 08:042023. február 23., 08:04

2023. február 23., 09:462023. február 23., 09:46

A váci egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós római katolikus püspök évekkel ezelőtt leszögezte az egyik anyaországi lapnak:

a nagyböjtöt nem oldozza föl a hamvazószerda után következő csütörtök, tehát a vendéglátóipar üzleti érdekeit szolgáló, beetető torkos csütörtököt a farsangi időszak utolsó csütörtöki napjára kellene időzíteni.

Ezt így tartották és tartják ma is Székelyföld egyes, főként többségében katolikusok által lakott vidékein, például Székelyvarságon, ahol kövércsütörtöknek nevezték, a farsang farkát megelőző hetet pedig kövércsütörtök hetének vagy palacsintahétnek, amikor „előkészítették” magukat a közelgő negyvennapos nagyböjtre.

Idézet
Kövércsütörtökön hétszer kell jóllakni, mert jő a böjt

– mondták az öregek.

Hirdetés

A böjt „felfüggesztése” ellen érvelők többnyire Dugonics András 1820-ban megjelent Magyar példa beszédek és jeles mondások című könyvére hivatkoznak, amelyben ez áll:

Idézet
Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje lesz.”

Vagyis ebben a sorrendben. Ezen időrend mellett tör lándzsát Vinkó József jeles gasztronómiai szakíró is a Miért iszonyat nagy átverés a Torkos Csütörtök? című cikkében: „… a torkos csütörtök hamvazószerda előtt volt. Nem utána. De hát nem is lehetett, hiszen a hagyomány szerint

a maradék hús­ételeket húshagyó kedden kellett elfogyasztani (ekkor csapott össze Farsang és Böjt), a zsíros edényeket pedig alaposan elmosták, és húsvétig elő se vették, nehogy zsír- vagy húsmaradék kerülhessen a böjti ételekbe.

Szerdán aztán (vezeklésképpen) hamut szórtunk a fejünkre – innen a hamvazószerda elnevezés. Már az ötlet is abszurd: kedden abbahagyjuk a húsevést, majd a nagyböjt második napján, csütörtökön újfent zabálni kezdünk…”

A moldvai Magyarfaluban is „farsang utolsó csütörtöke a halottak csütörtöke. Akkor adtak pománát a hótnak… az volt az ő húshagyattik…” Halász Péter még félreérthetetlenebbül fogalmaz, amikor azt írja:

a moldvai csángóknál „nem a hamvazószeredát követő csütörtököt nevezik kövér csütörtöknek (zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök), mint Székelyföldön, hanem egyértelműen a farsang utolsó csütörtökjét.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

És mégis van kibúvó

Figyelem: nem úgy, mint Székelyföldön! Ez arra utal, hogy eleink igyekeztek rászolgálni a furfangos jelzőre, és már a régiségben igen komoly argumentumokat véltek találni a nagyböjt megszakítására. Ezt erősíti meg Pozsony Ferenc néprajzkutató is, mondván, „a nép olykor érdekes kibúvókat keresett a vallási előírások alól, például

Idézet
Csíkmenaságon húshagyó kedden éjfélkor a ruhát kifordították, és azt mondták, ők zsidók, de csak azért, hogy másnap reggelig mulathassanak”.

„Korondon a böjtfőszerda utáni nap neve maradékcsütörtök. Ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangról megmaradt zsíros ételeket, sonkát; utána itt is beállt a böjt” – írja a sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás László.

Vámszer Géza már 1959-ben pontos meghatározást ad a ’30-as években végzett megfigyeléseire alapozva: „A hivatalos farsang vízkereszttől (január 6-tól) hamvazó szerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a hamvazószerdát követő vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de

főként a szombat estétől húshagyó éjfélig tartó időszakot nevezi a nép farsangfarkának, míg a hét hátralevő néhány napját csonkahétnek.

A vasárnapot vővasárnapnak nevezik (ahol új pár van). Néhol a húshagyót tréfásan sonkahagyónak, hamvazószerdát hamvas, böjtfő, böjtfogadó, száraz, fogöblítő szerdának, a csütörtököt csonka, zabáló, torkos, tobzódó csütörtöknek nevezik, mert ekkor felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Az előző hét csütörtökét kövér csütörtöknek nevezik.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Nem csak Székelyföldön

Ám nem csak a Székelyföldön volt, van ez így. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szerémségben is

sonkacsütörtökként említik a hamvazószerda utáni napot, „mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát.

Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.” Molnár V. József ugyancsak különválasztja Kalendáriumában a két csütörtököt: farsang farkát megelőző a „kövér”, a „böjtfakadó” utáni pedig a „csonka, zabáló, torkos, tobzódó”.

A Katolikus Lexikon így határozza meg a torkos csütörtököt: „A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét, Sümegen semmihét.

Idézet
A csütörtök csonkacsütörtök, Székelyföldön kövér csütörtök, zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, Székesfehérvárott torkos csütörtök, Keszthelyen kisfarsang. Ilyenkor még megették v. a szegényeknek adták a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen.”

És akinek még mindig kételyei lennének a mai napra vonatozó tobzódási szabadalmat illetően, feloldozásul Vargha Béla főesperes egy korábbi nyilatkozatát ajánljuk figyelmébe, miszerint nem tekinthető bűnnek a húsevés a hamvazószerdát követő csütörtökön.

Idézet
Igaz, minden más napon kötelező betartani a nagyböjti időszakra vonatkozó előírásokat”

– tette hozzá a kézdi-orbaiszéki egyházi elöljáró.

Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy semmiféle vétket nem követünk el, ha ma jóllakunk. Sőt!

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 26., hétfő

Megvolt az első egyeztetés, februárban várható az országos költségvetés elfogadása

Ilie Bolojan miniszterelnökkel tárgyalt hétfőn Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában. Az elnöki hivatal közleménye szerint a kormányfő közelgő németországi látogatásának előkészítéséről és Románia 2026-os költségvetéséről is egyeztettek.

Megvolt az első egyeztetés, februárban várható az országos költségvetés elfogadása
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

A holokauszt áldozatairól emlékezett meg Nicușor Dan

Január 27-e az emberiség egyik legnagyobb tragédiájára való emlékezés és reflektálás napja – hangsúlyozta a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából hétfőn közzétett üzenetében Nicușor Dan.

A holokauszt áldozatairól emlékezett meg Nicușor Dan
2026. január 26., hétfő

Szánkózásból tragédia Gyergyóremete közelében

Halálos kimenetelű baleset történt Gyergyóremete közelében szombaton, amikor az autó után vonatott szán felborult.

Szánkózásból tragédia Gyergyóremete közelében
2026. január 26., hétfő

Úgy köszön el január, hogy rá sem ismerünk – megvan a kéthetes időjárás-előrejelzés

Közzétették a január utolsó, illetve február első hetére vonatkozó friss időjárás-előrejelzést.

Úgy köszön el január, hogy rá sem ismerünk – megvan a kéthetes időjárás-előrejelzés
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Nem tért vissza a börtönbe egy emberölésért elítélt török állampolgár, a rendőrség keresi

Eltűnt egy emberölés miatt elítélt török állampolgár, miután néhány napos eltávozást kapott a bukaresti rahovai börtönből – a rendőrség nagy erőkkel keresi a férfit.

Nem tért vissza a börtönbe egy emberölésért elítélt török állampolgár, a rendőrség keresi
2026. január 26., hétfő

Árvízvédelmi készültséget rendeltek el székelyföldi folyókra is

Első-és másofokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyóra, többek között Hargita és Kovászna megyében is.

Árvízvédelmi készültséget rendeltek el székelyföldi folyókra is
2026. január 26., hétfő

Sorra akadtak fenn az ittas sofőrök Hargita megyében

Több ittas járművezetőt és egy jogosítvány nélkül közlekedő sofőrt is kiszűrtek a rendőrök az elmúlt hétvégén Hargita megyében.

Sorra akadtak fenn az ittas sofőrök Hargita megyében
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Csenei gyermekgyilkosság: korábban egy másik fiút is megvertek a gyanúsítottak

A csenei Mario Berinde meggyilkolásának ügyében gyanúsított és előzetes letartóztatásba helyezett két kiskorú tavaly decemberben, karácsony előtt bántalmazott egy másik csenei fiatalt is, egy 18 éves fiút – közölte hétfőn a Temes megyei rendőrség.

Csenei gyermekgyilkosság: korábban egy másik fiút is megvertek a gyanúsítottak
2026. január 26., hétfő

Öt kiskorú utazott az autóban, az elöl ülő 14 éves lány életét vesztette

Egy tizennégy éves lány vesztette életét hétfőn reggel fél kilenc körül a Brassó megyei Almásmezőnél (Poiana Mărului) bekövetkezett balesetben. A sofőr és még négy kiskorú is megsérült.

Öt kiskorú utazott az autóban, az elöl ülő 14 éves lány életét vesztette
2026. január 26., hétfő

Többször is riasztották a Hargita és Maros megyei hegyimentőket

Az elmúlt 24 órában országosan több mint száz alkalommal riasztották a hegyimentőket, Hargita és Maros megyében is szükség volt a beavatkozásukra – derül ki az országos hegyimentő-szolgálat összesítéséből.

Többször is riasztották a Hargita és Maros megyei hegyimentőket
Hirdetés