
Fotó: Veres Nándor
Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt, hiszen bármennyit is kutakodunk utána, nehéz egyértelmű választ találni arra kérdésre, hogy mikorra is esik a húsvét előtti jóllakásra még egyszer lehetőséget nyújtó csütörtök: a hamvazószerda előtti hétre, vagy a rákövetkező napra? Ma ugyanis már benne vagyunk a böjti időszakban, amikor nemhogy „torkoskodni”, de még rendesen enni sem nagyon szabadna.
2023. február 23., 08:042023. február 23., 08:04
2023. február 23., 09:462023. február 23., 09:46
A váci egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós római katolikus püspök évekkel ezelőtt leszögezte az egyik anyaországi lapnak:
Ezt így tartották és tartják ma is Székelyföld egyes, főként többségében katolikusok által lakott vidékein, például Székelyvarságon, ahol kövércsütörtöknek nevezték, a farsang farkát megelőző hetet pedig kövércsütörtök hetének vagy palacsintahétnek, amikor „előkészítették” magukat a közelgő negyvennapos nagyböjtre.
– mondták az öregek.
A böjt „felfüggesztése” ellen érvelők többnyire Dugonics András 1820-ban megjelent Magyar példa beszédek és jeles mondások című könyvére hivatkoznak, amelyben ez áll:
Vagyis ebben a sorrendben. Ezen időrend mellett tör lándzsát Vinkó József jeles gasztronómiai szakíró is a Miért iszonyat nagy átverés a Torkos Csütörtök? című cikkében: „… a torkos csütörtök hamvazószerda előtt volt. Nem utána. De hát nem is lehetett, hiszen a hagyomány szerint
Szerdán aztán (vezeklésképpen) hamut szórtunk a fejünkre – innen a hamvazószerda elnevezés. Már az ötlet is abszurd: kedden abbahagyjuk a húsevést, majd a nagyböjt második napján, csütörtökön újfent zabálni kezdünk…”
A moldvai Magyarfaluban is „farsang utolsó csütörtöke a halottak csütörtöke. Akkor adtak pománát a hótnak… az volt az ő húshagyattik…” Halász Péter még félreérthetetlenebbül fogalmaz, amikor azt írja:
Fotó: Veres Nándor
Figyelem: nem úgy, mint Székelyföldön! Ez arra utal, hogy eleink igyekeztek rászolgálni a furfangos jelzőre, és már a régiségben igen komoly argumentumokat véltek találni a nagyböjt megszakítására. Ezt erősíti meg Pozsony Ferenc néprajzkutató is, mondván, „a nép olykor érdekes kibúvókat keresett a vallási előírások alól, például
„Korondon a böjtfőszerda utáni nap neve maradékcsütörtök. Ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangról megmaradt zsíros ételeket, sonkát; utána itt is beállt a böjt” – írja a sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás László.
Vámszer Géza már 1959-ben pontos meghatározást ad a ’30-as években végzett megfigyeléseire alapozva: „A hivatalos farsang vízkereszttől (január 6-tól) hamvazó szerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a hamvazószerdát követő vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de
A vasárnapot vővasárnapnak nevezik (ahol új pár van). Néhol a húshagyót tréfásan sonkahagyónak, hamvazószerdát hamvas, böjtfő, böjtfogadó, száraz, fogöblítő szerdának, a csütörtököt csonka, zabáló, torkos, tobzódó csütörtöknek nevezik, mert ekkor felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Az előző hét csütörtökét kövér csütörtöknek nevezik.”
Fotó: Veres Nándor
Ám nem csak a Székelyföldön volt, van ez így. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szerémségben is
Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.” Molnár V. József ugyancsak különválasztja Kalendáriumában a két csütörtököt: farsang farkát megelőző a „kövér”, a „böjtfakadó” utáni pedig a „csonka, zabáló, torkos, tobzódó”.
A Katolikus Lexikon így határozza meg a torkos csütörtököt: „A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét, Sümegen semmihét.
És akinek még mindig kételyei lennének a mai napra vonatozó tobzódási szabadalmat illetően, feloldozásul Vargha Béla főesperes egy korábbi nyilatkozatát ajánljuk figyelmébe, miszerint nem tekinthető bűnnek a húsevés a hamvazószerdát követő csütörtökön.
– tette hozzá a kézdi-orbaiszéki egyházi elöljáró.
Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy semmiféle vétket nem követünk el, ha ma jóllakunk. Sőt!
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.
Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
3 hozzászólás