Ma van torkos csütörtök. Vagy mégsem?

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt, hiszen bármennyit is kutakodunk utána, nehéz egyértelmű választ találni arra kérdésre, hogy mikorra is esik a húsvét előtti jóllakásra még egyszer lehetőséget nyújtó csütörtök: a hamvazószerda előtti hétre, vagy a rákövetkező napra? Ma ugyanis már benne vagyunk a böjti időszakban, amikor nemhogy „torkoskodni”, de még rendesen enni sem nagyon szabadna.

Kocsis Károly

2023. február 23., 08:042023. február 23., 08:04

2023. február 23., 09:462023. február 23., 09:46

A váci egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós római katolikus püspök évekkel ezelőtt leszögezte az egyik anyaországi lapnak:

a nagyböjtöt nem oldozza föl a hamvazószerda után következő csütörtök, tehát a vendéglátóipar üzleti érdekeit szolgáló, beetető torkos csütörtököt a farsangi időszak utolsó csütörtöki napjára kellene időzíteni.

Ezt így tartották és tartják ma is Székelyföld egyes, főként többségében katolikusok által lakott vidékein, például Székelyvarságon, ahol kövércsütörtöknek nevezték, a farsang farkát megelőző hetet pedig kövércsütörtök hetének vagy palacsintahétnek, amikor „előkészítették” magukat a közelgő negyvennapos nagyböjtre.

Idézet
Kövércsütörtökön hétszer kell jóllakni, mert jő a böjt

– mondták az öregek.

A böjt „felfüggesztése” ellen érvelők többnyire Dugonics András 1820-ban megjelent Magyar példa beszédek és jeles mondások című könyvére hivatkoznak, amelyben ez áll:

Idézet
Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje lesz.”

Vagyis ebben a sorrendben. Ezen időrend mellett tör lándzsát Vinkó József jeles gasztronómiai szakíró is a Miért iszonyat nagy átverés a Torkos Csütörtök? című cikkében: „… a torkos csütörtök hamvazószerda előtt volt. Nem utána. De hát nem is lehetett, hiszen a hagyomány szerint

a maradék hús­ételeket húshagyó kedden kellett elfogyasztani (ekkor csapott össze Farsang és Böjt), a zsíros edényeket pedig alaposan elmosták, és húsvétig elő se vették, nehogy zsír- vagy húsmaradék kerülhessen a böjti ételekbe.

Szerdán aztán (vezeklésképpen) hamut szórtunk a fejünkre – innen a hamvazószerda elnevezés. Már az ötlet is abszurd: kedden abbahagyjuk a húsevést, majd a nagyböjt második napján, csütörtökön újfent zabálni kezdünk…”

A moldvai Magyarfaluban is „farsang utolsó csütörtöke a halottak csütörtöke. Akkor adtak pománát a hótnak… az volt az ő húshagyattik…” Halász Péter még félreérthetetlenebbül fogalmaz, amikor azt írja:

a moldvai csángóknál „nem a hamvazószeredát követő csütörtököt nevezik kövér csütörtöknek (zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök), mint Székelyföldön, hanem egyértelműen a farsang utolsó csütörtökjét.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

És mégis van kibúvó

Figyelem: nem úgy, mint Székelyföldön! Ez arra utal, hogy eleink igyekeztek rászolgálni a furfangos jelzőre, és már a régiségben igen komoly argumentumokat véltek találni a nagyböjt megszakítására. Ezt erősíti meg Pozsony Ferenc néprajzkutató is, mondván, „a nép olykor érdekes kibúvókat keresett a vallási előírások alól, például

Idézet
Csíkmenaságon húshagyó kedden éjfélkor a ruhát kifordították, és azt mondták, ők zsidók, de csak azért, hogy másnap reggelig mulathassanak”.

„Korondon a böjtfőszerda utáni nap neve maradékcsütörtök. Ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangról megmaradt zsíros ételeket, sonkát; utána itt is beállt a böjt” – írja a sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás László.

Vámszer Géza már 1959-ben pontos meghatározást ad a ’30-as években végzett megfigyeléseire alapozva: „A hivatalos farsang vízkereszttől (január 6-tól) hamvazó szerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a hamvazószerdát követő vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de

főként a szombat estétől húshagyó éjfélig tartó időszakot nevezi a nép farsangfarkának, míg a hét hátralevő néhány napját csonkahétnek.

A vasárnapot vővasárnapnak nevezik (ahol új pár van). Néhol a húshagyót tréfásan sonkahagyónak, hamvazószerdát hamvas, böjtfő, böjtfogadó, száraz, fogöblítő szerdának, a csütörtököt csonka, zabáló, torkos, tobzódó csütörtöknek nevezik, mert ekkor felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Az előző hét csütörtökét kövér csütörtöknek nevezik.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Nem csak Székelyföldön

Ám nem csak a Székelyföldön volt, van ez így. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szerémségben is

sonkacsütörtökként említik a hamvazószerda utáni napot, „mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát.

Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.” Molnár V. József ugyancsak különválasztja Kalendáriumában a két csütörtököt: farsang farkát megelőző a „kövér”, a „böjtfakadó” utáni pedig a „csonka, zabáló, torkos, tobzódó”.

A Katolikus Lexikon így határozza meg a torkos csütörtököt: „A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét, Sümegen semmihét.

Idézet
A csütörtök csonkacsütörtök, Székelyföldön kövér csütörtök, zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, Székesfehérvárott torkos csütörtök, Keszthelyen kisfarsang. Ilyenkor még megették v. a szegényeknek adták a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen.”

És akinek még mindig kételyei lennének a mai napra vonatozó tobzódási szabadalmat illetően, feloldozásul Vargha Béla főesperes egy korábbi nyilatkozatát ajánljuk figyelmébe, miszerint nem tekinthető bűnnek a húsevés a hamvazószerdát követő csütörtökön.

Idézet
Igaz, minden más napon kötelező betartani a nagyböjti időszakra vonatkozó előírásokat”

– tette hozzá a kézdi-orbaiszéki egyházi elöljáró.

Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy semmiféle vétket nem követünk el, ha ma jóllakunk. Sőt!

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Mire észbe kapnánk, már jóvá is hagyta kormány a második deficitcsökkentő csomag tervezeteit

Pénteki délutáni ülésén készül jóváhagyni a Bolojan-kormány a második deficitcsökkentő csomag részét képező jogszabálytervezeteket.

Mire észbe kapnánk, már jóvá is hagyta kormány a második deficitcsökkentő csomag tervezeteit
2025. augusztus 29., péntek

Változik a buszok végállomásának helyszíne Bethlenfalván

Új, biztonságosabb helyre költözik szeptember elsejétől az Urbana Transport bethlenfalvi buszfordulója, azonban nem kell messzire menniük az iskolásoknak és utasoknak.

Változik a buszok végállomásának helyszíne Bethlenfalván
2025. augusztus 29., péntek

Késlekedő beruházásokról a csíkszeredai tanácsülésen

A Harvíz Rt. víz- és szennyvízhálózat-bővítési óriásprojektje és a gázüzemű buszok helyzete is szóba került a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület pénteki soros ülésén. A város összesen négy elektromos iskolabuszt vehet át nemsokára.

Késlekedő beruházásokról a csíkszeredai tanácsülésen
2025. augusztus 29., péntek

Tanügyi szakszervezeti vezető: idén a kormány- és elnöki palota előtt lesz a tanévnyitó

Idén először nem az iskolákban, hanem a bukaresti kormány- és elnöki palota előtt nyitják meg az új tanévet a tanárok, így tiltakozva az ellen, hogy a kormány teljesen elhanyagolja az oktatást.

Tanügyi szakszervezeti vezető: idén a kormány- és elnöki palota előtt lesz a tanévnyitó
2025. augusztus 29., péntek

Azonnali tanácsülést hívtak össze, hogy elindulhasson a katolikus iskola

Marosvásárhelyen a városi tanácsosok pénteken módosították a 2025-2026-os tanévre érvényes iskolahálózatot, belefoglalva abba a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceumot.

Azonnali tanácsülést hívtak össze, hogy elindulhasson a katolikus iskola
2025. augusztus 29., péntek

„Az oktatás befektetés, nem költség” – folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek

Pénteken is sztrájkőrséget álltak a tanügyi szakszervezetek az oktatási minisztériumnál, mert elégedetlenek a kormány deficitcsökkentő intézkedéseivel.

„Az oktatás befektetés, nem költség” – folytatják a tiltakozó akciókat a tanügyi szakszervezetek
2025. augusztus 29., péntek

Ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető sofőr okozott halálos balesetet

Halálos balesetet okozott egy ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető férfi péntekre virradóra a Kolozs megyei Felsőkosályon.

Ittasan és eltiltás hatálya alatt vezető sofőr okozott halálos balesetet
2025. augusztus 29., péntek

Sztrájkba lépnek péntektől a községek és kisvárosok polgármesteri hivatalainak alkalmazottai

A Bolojan-kormány által bejelentett intézkedések elleni tiltakozásuk jeléül meghatározatlan időre sztrájkba lépnek péntektől a községek és kisvárosok polgármesteri hivatalainak alkalmazottai.

Sztrájkba lépnek péntektől a községek és kisvárosok polgármesteri hivatalainak alkalmazottai
2025. augusztus 29., péntek

Csökkent Románia népessége, felgyorsult a lakosság demográfiai elöregedése

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint Románia állandó lakossága 2024 elejéhez képest 31 545 fővel 19 036 031 főre csökkent 2025. január elsejére.

Csökkent Románia népessége, felgyorsult a lakosság demográfiai elöregedése
2025. augusztus 29., péntek

Megújul Borszék számos közösségi tere

Új turisztikai fejlesztés veszi kezdetét Borszéken: az európai uniós támogatás révén olyan fejlesztéseket eszközölnek, amelyek hosszú távon növelhetik a város turisztikai vonzerejét.

Megújul Borszék számos közösségi tere
Megújul Borszék számos közösségi tere
2025. augusztus 29., péntek

Megújul Borszék számos közösségi tere