Ma van torkos csütörtök. Vagy mégsem?

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt, hiszen bármennyit is kutakodunk utána, nehéz egyértelmű választ találni arra kérdésre, hogy mikorra is esik a húsvét előtti jóllakásra még egyszer lehetőséget nyújtó csütörtök: a hamvazószerda előtti hétre, vagy a rákövetkező napra? Ma ugyanis már benne vagyunk a böjti időszakban, amikor nemhogy „torkoskodni”, de még rendesen enni sem nagyon szabadna.

Kocsis Károly

2023. február 23., 08:042023. február 23., 08:04

2023. február 23., 09:462023. február 23., 09:46

A váci egyházmegye vezetője, dr. Beer Miklós római katolikus püspök évekkel ezelőtt leszögezte az egyik anyaországi lapnak:

a nagyböjtöt nem oldozza föl a hamvazószerda után következő csütörtök, tehát a vendéglátóipar üzleti érdekeit szolgáló, beetető torkos csütörtököt a farsangi időszak utolsó csütörtöki napjára kellene időzíteni.

Ezt így tartották és tartják ma is Székelyföld egyes, főként többségében katolikusok által lakott vidékein, például Székelyvarságon, ahol kövércsütörtöknek nevezték, a farsang farkát megelőző hetet pedig kövércsütörtök hetének vagy palacsintahétnek, amikor „előkészítették” magukat a közelgő negyvennapos nagyböjtre.

Idézet
Kövércsütörtökön hétszer kell jóllakni, mert jő a böjt

– mondták az öregek.

A böjt „felfüggesztése” ellen érvelők többnyire Dugonics András 1820-ban megjelent Magyar példa beszédek és jeles mondások című könyvére hivatkoznak, amelyben ez áll:

Idézet
Kinek sok zabálócsütörtökje, annak sok hamvazószerdája és böjtje lesz.”

Vagyis ebben a sorrendben. Ezen időrend mellett tör lándzsát Vinkó József jeles gasztronómiai szakíró is a Miért iszonyat nagy átverés a Torkos Csütörtök? című cikkében: „… a torkos csütörtök hamvazószerda előtt volt. Nem utána. De hát nem is lehetett, hiszen a hagyomány szerint

a maradék hús­ételeket húshagyó kedden kellett elfogyasztani (ekkor csapott össze Farsang és Böjt), a zsíros edényeket pedig alaposan elmosták, és húsvétig elő se vették, nehogy zsír- vagy húsmaradék kerülhessen a böjti ételekbe.

Szerdán aztán (vezeklésképpen) hamut szórtunk a fejünkre – innen a hamvazószerda elnevezés. Már az ötlet is abszurd: kedden abbahagyjuk a húsevést, majd a nagyböjt második napján, csütörtökön újfent zabálni kezdünk…”

A moldvai Magyarfaluban is „farsang utolsó csütörtöke a halottak csütörtöke. Akkor adtak pománát a hótnak… az volt az ő húshagyattik…” Halász Péter még félreérthetetlenebbül fogalmaz, amikor azt írja:

a moldvai csángóknál „nem a hamvazószeredát követő csütörtököt nevezik kövér csütörtöknek (zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök), mint Székelyföldön, hanem egyértelműen a farsang utolsó csütörtökjét.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

És mégis van kibúvó

Figyelem: nem úgy, mint Székelyföldön! Ez arra utal, hogy eleink igyekeztek rászolgálni a furfangos jelzőre, és már a régiségben igen komoly argumentumokat véltek találni a nagyböjt megszakítására. Ezt erősíti meg Pozsony Ferenc néprajzkutató is, mondván, „a nép olykor érdekes kibúvókat keresett a vallási előírások alól, például

Idézet
Csíkmenaságon húshagyó kedden éjfélkor a ruhát kifordították, és azt mondták, ők zsidók, de csak azért, hogy másnap reggelig mulathassanak”.

„Korondon a böjtfőszerda utáni nap neve maradékcsütörtök. Ezen a napon még elfogyaszthatták a farsangról megmaradt zsíros ételeket, sonkát; utána itt is beállt a böjt” – írja a sóvidéki népszokásokat feldolgozó Barabás László.

Vámszer Géza már 1959-ben pontos meghatározást ad a ’30-as években végzett megfigyeléseire alapozva: „A hivatalos farsang vízkereszttől (január 6-tól) hamvazó szerdáig tart, a magyar farsangba azonban még a hamvazószerdát követő vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de

főként a szombat estétől húshagyó éjfélig tartó időszakot nevezi a nép farsangfarkának, míg a hét hátralevő néhány napját csonkahétnek.

A vasárnapot vővasárnapnak nevezik (ahol új pár van). Néhol a húshagyót tréfásan sonkahagyónak, hamvazószerdát hamvas, böjtfő, böjtfogadó, száraz, fogöblítő szerdának, a csütörtököt csonka, zabáló, torkos, tobzódó csütörtöknek nevezik, mert ekkor felfüggesztik a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Az előző hét csütörtökét kövér csütörtöknek nevezik.”

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Nem csak Székelyföldön

Ám nem csak a Székelyföldön volt, van ez így. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Szerémségben is

sonkacsütörtökként említik a hamvazószerda utáni napot, „mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát.

Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.” Molnár V. József ugyancsak különválasztja Kalendáriumában a két csütörtököt: farsang farkát megelőző a „kövér”, a „böjtfakadó” utáni pedig a „csonka, zabáló, torkos, tobzódó”.

A Katolikus Lexikon így határozza meg a torkos csütörtököt: „A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét, Sümegen semmihét.

Idézet
A csütörtök csonkacsütörtök, Székelyföldön kövér csütörtök, zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, Székesfehérvárott torkos csütörtök, Keszthelyen kisfarsang. Ilyenkor még megették v. a szegényeknek adták a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen.”

És akinek még mindig kételyei lennének a mai napra vonatozó tobzódási szabadalmat illetően, feloldozásul Vargha Béla főesperes egy korábbi nyilatkozatát ajánljuk figyelmébe, miszerint nem tekinthető bűnnek a húsevés a hamvazószerdát követő csütörtökön.

Idézet
Igaz, minden más napon kötelező betartani a nagyböjti időszakra vonatkozó előírásokat”

– tette hozzá a kézdi-orbaiszéki egyházi elöljáró.

Összegzésképpen tehát megállapíthatjuk, hogy semmiféle vétket nem követünk el, ha ma jóllakunk. Sőt!

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

A székelyföldiek véleményét is kikérik a brassói repülőtérről

Átfogó kutatást indított a brassói Transilvania Egyetem a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kapcsán. A felmérés Kovászna és Hargita megye lakóinak véleményét is feltérképezi.

A székelyföldiek véleményét is kikérik a brassói repülőtérről
2025. április 04., péntek

Erőszakra uszító és félretájékoztó tartalmakat töröltetett a CNA

Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.

Erőszakra uszító és félretájékoztó tartalmakat töröltetett a CNA
2025. április 04., péntek

Rengett a föld péntek délután

A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek délután
Rengett a föld péntek délután
2025. április 04., péntek

Rengett a föld péntek délután

2025. április 04., péntek

Nacsa Lőrinc: kiállunk mindenki mellett, akit magyarsága miatt ér agresszió vagy joghátrány

A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.

Nacsa Lőrinc: kiállunk mindenki mellett, akit magyarsága miatt ér agresszió vagy joghátrány
2025. április 04., péntek

Megvan a friss átlagnyugdíj

Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.

Megvan a friss átlagnyugdíj
Megvan a friss átlagnyugdíj
2025. április 04., péntek

Megvan a friss átlagnyugdíj

2025. április 04., péntek

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi

A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi
2025. április 04., péntek

Kézdivásárhelyen a tömbházlakók közel fele tartozik a vízszolgáltatónak

A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.

Kézdivásárhelyen a tömbházlakók közel fele tartozik a vízszolgáltatónak
2025. április 04., péntek

Egy este, három riasztás – tűzeset Madéfalván, Lövétén és Gyergyószentmiklóson

Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.

Egy este, három riasztás – tűzeset Madéfalván, Lövétén és Gyergyószentmiklóson
2025. április 04., péntek

A tömegközlekedést is érinti az útlezárás Marosvásárhelyen

Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.

A tömegközlekedést is érinti az útlezárás Marosvásárhelyen
2025. április 04., péntek

Eddig tartott a kora tavaszi időjárás, hétvégétől újra visszatér a tél

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére. Vasárnaptól helyenként havazásba is átválthat a lehulló csapadék a lehűlés miatt.

Eddig tartott a kora tavaszi időjárás, hétvégétől újra visszatér a tél