Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:10

Holtan találták meg Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

18:59

Megyei szintű döntések az erdélyi A8-as autópályaépítés érdekében

18:53

Az adatok kiélezett ütközeteket vetítenek előre az Erste Liga elődöntőiben

18:30

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ismét módosítanának a Brassót Bákóval összekötő A13-as autópálya nyomvonalán

A kék szín a régebbi, a piros szín a jelenleg érvényes nyomvonalat jelöli

Fotó: CNIR

Újból fellángoltak a viták a Brassót Bákóval összekötő A13-as autópálya nyomvonala kapcsán, ezúttal Brassó megyében. A legutóbb kért módosítás Kovászna megyét is érintené, ám jelen állás szerint a júliusban közzétett változat marad érvényben.

Kocsis Károly

2025. december 08., 13:512025. december 08., 13:51

A hozzávetőleg 170–172 km-esre tervezett, Brassót és Bákót összekötő A13-as autópálya Feketehalom mellől indul (ide kapcsolódik majd a Nagyszeben–Brassó vonal), az Ojtozi-szorosnál szeli át a Keleti-Kárpátokat, és Bákótól délre, Rekecsinnél fonódik egybe az A7-essel. A Háromszéket átszelő szakasza mintegy 76 km, és Kökös, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Gidófalva, Réty, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, valamint Bereck közigazgatási területeit érinti. Az eredeti verzió szerint Sepsiillyefalvánál lépett volna be a megyébe, ám a júliusban bemutatott új terv szerint

a nyomvonal délebbre került, így Kökös nyugati felét érinti.

Ezt a – lényegében meglehetősen nagy kerülőt eredményező – módosítást azzal indokolta a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR), hogy a

sztráda túl közel haladt volna el a Carfil állami hadi üzemhez, illetve annak lőtereihez.

És mivel az új nyomvonal természetvédelmi övezetet érint, egy 500 méteres alagutat is beiktattak a Barcaszentpéter és Szászhermány közötti Lempes-domb alá.

Botfalutól északra?

A Construim România (Építjük Romániát) nevű civil szervezet azonban fölöslegesnek tartja az ezzel, valamint a plusz 18 kilométer megépítésével járó félmilliárd eurós költséget, és november végén azzal a javaslattal fordult a CNIR-hez, hogy Botfalut északról kerülje meg a nyomvonal. Ez viszont azt eredményezné, hogy

megint csak Sepsiillyefalva „kerülne veszélybe”, talán még nagyobb mértékben, mint az eredeti terv esetében.

Zöld színnel a természetvédelmi területek vannak jelölve

Fotó: CNIR

A fölösleges pénzkidobást feltételező vádak kapcsán a projektet kezelő társaság igazgatója, Gabriel Budescu újfent hangsúlyozta: a Carfil kérése mellett a helyi területszabályozási terveket, közműhálózatokat, no meg

az érintett települések önkormányzatainak aggályait is figyelembe véve az északi verzió nem kivitelezhető.

De legfőképpen azért nem, mert az 6 kilométer hosszan természetvédelmi területen vezetne át, így

az engedélyeztetése több évet venne igénybe, még úgy is, hogy a 6-ból 4 kilométer alagút lenne.

Ráadásul a déli variáns mind műszaki, mind adminisztratív szempontból könnyebb megoldás, és a Brassó metropoliszövezet fejlődését is jobban elősegíti, miután közelebb esik meglévő utakhoz és közműhálózatokhoz.

Van, ahol még küzdenek ellene

A három és fél évvel ezelőtti sepsiillyefalvi tiltakozást szervező, tavaly függetlenként a polgármesteri címet is elnyerő Benkő Árpád Jenő Samu megfogalmazása szerint „kissé ideges” lett, amikor a legutóbbi, Brassó megyei fejleményekről tudomást szerzett, de az illetékes helyről megnyugtatták, hogy

Háromszék vonatkozásában marad a legutóbbi nyomvonal, ami teljesen elkerüli Illyefalva községet.

Sepsiillyefava polgármestere, Benkő Árpád Jenő Samu bízik benne, hogy nem lesz több módosítás

Fotó: Benkő Árpád Jenő Samu személyes archívuma

Jelenleg a tervnek azt a részét sem veszélyezteti módosítás, miszerint az egyik felhajtó a Gyöngyvirág utca végétől a régi szemétdomb mögött haladva csatlakoztatná Sepsiszentgyörgyöt a pályához Kilyénnél, tehát az sem érinti az illyefalvi gazdák földjeit.

Papp Attila, az autópálya Szentkatolna községet érintő szakasza ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák szószólója a Brassó megyei utólagos módosításokban is annak igazolását látja, hogy a nyomvonal még nem végleges, azaz lehetséges változtatásokat eszközölni rajta. A június végi fórumukat követően kiformálódott egy öt-hat helyi gazdából álló mag, amelynek feltett szándéka

a végsőkig elmenni földjeik megmentése érdekében.

Ők, valamint „a Kovászna megyei A13-as autópálya által károsodott földtulajdonosok jogaiért harcoló” egyesület januárban szándékozik perbe hívni a CNIR-t, amiért az megítélésük szerint

indokolatlanul változtatta meg az eredeti, Maksa – Dálnok – Albis – Csernáton – Kézdivásárhely nyomvonalat.

Tamás Sándor tanácselnök minden érintett település polgármesterével egyeztetett

Fotó: Kiss Zsombor

Kovászna megye számára fontos az autópálya

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a pálya háromszéki nyomvonalán immár módosítanának. Mint lapunknak kifejtette: a megye számára az az elsődleges fontosságú, hogy minél előbb közlekedni lehessen rajta, hiszen

egyrészt látványos gazdasági fejlődést hozna,
másrészt elszívná a Háromszéken áthaladó közúti forgalom jelentős részét, ami igencsak számottevő, hiszen például a rétyi útkereszteződés és Bereck közötti szakaszon naponta 20 ezer jármű megy végig.

Azt is elmondta, a megyei önkormányzat a két hete bocsátotta ki az urbanisztikai bizonylatot a közúti beruházásokért felelős országos társaság részére, azzal a megjegyzéssel, hogy a tizenöt érintett település polgármesterei közül tizennégyen pozitívan láttamozták azt, egyedül a kökösi elöljáró nem bólintott rá.

A továbbiakban a CNIR hatáskörébe tartozik ennek megfelelően eljárni, illetve az országos érdeknek a helyivel szemben érvényt szerezni, amihez pár év óta egy bírósági végzés biztosít jogalapot”

– tette hozzá a tanácselnök.

Jelenleg folyamatban van az autópálya megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése, aminek szerződésben foglalt határideje 2026 szeptembere, de minden bizonnyal áttolódik a következő év elejére. Így leghamarabb csak 2027-ben írhatnak ki közbeszerzési eljárást, és akkor is elsőként a Brassó északi részét érintő szakaszra.

A Barcaszentpéter és Szászhermány közötti, a tenger szintjéhez képest 704 m, az előbbi település központjához képest 177 m magas Lempes neve a szász Leimpesch szóból származik, ami hársbokrot jelent. A tetején még ma is kivehetők egy régi erődítmény, a Tatárvár nyomai, amelyet Orbán Balázs a Magyar Királyság keleti, dél-keleti határát védő háromszéki és barcasági ősvárak közé sorolt. Az újabb szakmunkák a Német Lovagrend egyik erősségének tartják, amit valószínűleg II. András király rombolt le 1225-be. Így például a székelyudvarhelyi Sófalvi András is a 12–13. századra keltezi a régészeti feltárások során felszínre került kerámialeletek alapján. A 15. században búcsújáróhelynek számított, Szent Gyárfás és Protáz tiszteletére szenteltek itt kápolnát. Korábbi, 13. századi források Szent Péter-kápolnát említenek a vár területén. A közel 275 hektár kiterjedésű Lempest a szomszédos Szászhermányi-láppal együtt 2007-től Natura 2000 természetvédelmi területként tartják nyilván.

Háromszék