
Hagyományos puliszkafőzés a Gyimesekben
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt. Addig ugyan egészen pontosan 46 nap van hátra, de az egyház szerencsére nem számolja a vasárnapokat a böjtös napok közé.
2024. február 14., 07:382024. február 14., 07:38
A hamvazószerdával kezdődő bűnbánati időszak lehetőséget kínál arra, hogy akik ezt fontosnak tartják, méltóképpen felkészülhessenek a húsvét megünneplésre. Neve az őskeresztényekig vezethető vissza, akik közül a bűnösöket a püspök ezen a napon utasította ki a templomból, miután az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztott hamut szórt a fejükre. Legközelebb nagycsütörtökön léphettek be ismét a templomba, addig csak az ajtajában állhattak, és akkor nyerték el a feloldozást is.
A bűnbánati felkészülés a 7. századtól vált szokássá, a hamut a 10. századtól kezdték megáldani, a hamvazkodás a 12. században vált az egyházi szertartás részévé, a lila szín pedig a 13. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot.
Archív
Fotó: Beliczay László
Maga a böjt szó nyelvünk szakrális pogány rétegéből maradt fenn mindmáig.
Negyven napig tartott a vízözön, a zsidók negyven évig vándoroltak a pusztában, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében, Jézus Krisztus negyven napot töltött a pusztában nyilvános megjelenését megelőzően – ezek érvként külön-külön és együttesen is megállják a helyüket.
Székelyföld egyes vidékein nem húshagyókedden, hanem hamvazószerdán temették el a telet, illetőleg az azt jelképező bábut. Menaságon az előző esti farsangzáró mulatozásban muzsikáló zenészeket reggel feltették egy dögszekérre, felültették Konc királyt is, végighúzták a falun, majd „eltemették”, azaz posztózekében végighempergett a meggyújtott szalmakötegen. Közben két maszkura tojást, szalonnát, húst, kolbászt gyűjtött az utcákon, amiből aztán másnap, torkos csütörtökön még csaptak egy nagy murit.
Fotó: Pinti Attila
Ditróban is hamvazószerdán búcsúztatták a rossz jelképét, Konc királyt. Gyergyószentmiklóson a legények zeneszó kíséretében mentek a plébániára, a lelkészt a Rákóczi-indulóval kísérték a templomba, amelynek ajtajánál elhangzott az utolsó zeneszó.
– jegyezte meg Orbán Balázs.
Felsősófalván szalmabábut vittek végig a falun a legények és a fiatal házasemberek, miközben asszonynak öltözött legények óbégattak a vénleányok és vénlegények kapui előtt. Az Alsósófalván Illyésnek nevezett és előzetesen a fonóban elkészített bábut a falu szélén égették el. A savanyú káposztát, hagymakoszorút hordozó temetési menetből nem hiányozhattak a halottvivők, a siratok, a maszkurák, a zenészek, no meg a búcsúztató, illetőleg pap.
Fotó: Pinti Attila
Kászonaltízen és Kászonfeltízen az egyik legényt öltöztették szalmatekercsekből készült bő „ruhába”, fejére bikaszarvakkal ékesített cserépfazekat tettek. Ő volt a bika, nyakában kolomppal, akit végigkísértek a falun, mintha vásárba vinnék. A Kászon-patak hídján aztán a fejszével fejbe ütötték, persze csak jelképesen, a szalmaruhát pedig elégették.
Székelyvarságon ezen a napon az emberek misére mentek, ahol meghamvaztatták a fejüket. „Emlékezzél meg, ember, hogy porból lettél, és porrá leszel” – mondta a pap, miközben keresztet rajzolt a káncélus elé térdeltek homlokára.
A kézdiszéki hamvazószerdai szokásokról itt olvashatnak.

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.
A böjtöt régen szigorúan betartották, a 11. századig húst, tejterméket, tojást egyáltalán nem fogyasztottak, és késő délutánig legfeljebb csak vizet vettek a szájukba. Mára sokat enyhült a szabályozás,
Leszámítva a halat, de az a székelyeknél ugyebár eleve nem számít húsnak.
Hamvazószerdán a zsíros edényeket hamuval mosták ki, vagy ilyenkor külön edényben főztek. Csíkországban reggel és este sült pityóka savanyú káposztacikával, délben pedig a már napokkal azelőtt megfőzött, jól kiázott, édes aszalt szilva puliszkával vagy mákos puliszka egymagában képezi a hagyományos menüt.
Néhol pityókasalátát tettek, tesznek az asztalra, de tojás nélkül, csak olajjal, hagymával, ecettel.
– olvassuk Pozsony Ferencnél.
Székelyvarságon reggeli gyanánt aszalt szilvából főtt levest ettek, ebédre bükkmakkolajban dinsztelt káposztát, vacsorára pedig forralt tejet – mindhárom esetben puliszkával. Ezek után valamelyest érhető, hogy „húsvétig a gazda különösen sokszor odafigyelt a híjbajáró lajtorjára és a lappancsra, nehogy valamelyik vásott gyermek megszegje a böjtöt, felosonjon a híjba, és megdézsmálja a disznókőccséget. A legtöbb gazda nem is bízta a saját éberségére a dolgot, hanem rámutatván a lappancsra, kiadta a jelszót: Hamar vessünk reá lakatot!” – írja Bárth János.
Mint említettük, a böjti előírások elsősorban a katolikus vallásúakra vonatkoznak, de a protestánsok egészségének sem árthat meg, ha a farsangi tobzódás után kissé visszafogottabban táplálkoznak. Ezt hamvazószerdán már csak azért is könnyebb szívvel megtehetik, mert holnap már torkos csütörtökre virradunk, amikor – egy nap erejéig – ismét szabad a lakmározás. Még a katolikusoknak is!

Székelyföldön zabáló csütörtök, torkos csütörtök, tobzódó csütörtök, maradékcsütörtök, Kolozsvárott böjtfőcsütörtök, de más elnevezései is ismeretesek. A címben jelzett dilemma azonban nagyon is indokolt.
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
6 hozzászólás