Hirdetés
Hirdetés

Az ördög ünnepe Kézdivásárhelyen

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.

Kocsis Károly

2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37

2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.

Kocsis Károly

2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37

2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42

Hirdetés

Kézdiszéken adatolhatóan legalább 170 éves múltra tekint vissza a tél közösségi eseményszámba menő, lakodalomnak vagy temetésnek álcázott búcsúztatása. Legalábbis Csernátonban már a 19. század közepén lovakkal vonultak fel a maskarások szekér, illetve zenészek kíséretében, amit

sem a hatóságok, sem az egyház nem nézett jó szemmel.

A csapat bekérőből, szószólóból, menyasszonyból, vőlegényből, násznépből tevődött össze, de volt cigány, felcser, pap és rendőr is az alakoskodók között, akik énekekkel, rigmusokkal köszöntötték a ház népét, már ahová beengedték őket.

Kizárólag legények és házas emberek vállaltak szerepet, és már hetekkel előtte megkezdték a ceremónia próbáit, betanulták az alkalomhoz kapcsolódó dalokat, mondókákat. A második világháborúig húshagyókedden, 1968-ig farsangvasárnap vonultak fel, és a szomszédos településeken is megfordultak. 1971-ben az akkor 64 éves Somodi Sámuel a következő beköszönőt idézte fel Seres András néprajzi gyűjtőnek:

Idézet
Szerencsés jó napot kívánok!
Egy maszkcsapatnak a szószólója vagyok.
Mivel e hajlékba bemutatom magam,
Kérem, hallgassák meg némelyik szavam.
A házigazdától bocsánatot kérek,
Hogy saját hajlékában ily bátran beszélek.
Kis csapatunk odakinn a hosszú úton
Nagyon elfáradt,
Eresszék be kis pihenőre,
Hálás köszönet lesz annak a bére.

Kézdiszentléleken temetési ceremónia dívott hamvazószerdán, az előző esti mulatságot követően. Általában egy kisebb termetű legény vállalta a „halott” szerepét, akit fehér lepedőre fektettek, végigvitték a falun, majd sáncba borították és hóval betakarták. Volt, amikor fekete macska került egy kisebb ládába.

Bereckben kutyát zártak fekete színűre festett deszkakoporsóba, a farsangos szekerek elé befogott ökrök lábaira nyári nadrágot húztak, fejükre szalmakalapot tettek. Túlméretezett nemi szervekkel „megáldott” bábupárt is szállítottak, ezt a falu végén vízmosásba dobták.

Felsőlemhényben a mulatság előtti vasárnap 20–30 legény gyűlt össze elkészíteni a farsangi szekeret, valamint a lovas szekérrel vagy szánnal vontatandó forgó cigánykereket és az elégetendő szalmabábukat. Kövércsütörtökön a legények szekérre ülve végigjárták Felsőlemhény, majd Kezdialmás utcáit, és farsangi bálba hívták az embereket. Hamvazószerdán bagolytemetést tartottak.

Esztelneken és Bélafalván a szervező legények mindezt két pár ökrös szekérről hirdették. A szekéren két legény is helyet foglalt menyasszonynak, illetve vőlegénynek öltöztetve.

Kézdiszentkereszten az összetársult legények főkolompost, illetve parancsnokot választottak. A farsangi bál csütörtöktől – délelőtt szünetet tartva – kedd éjféléig tartott.

Kézdimartonoson a tánc farsangvasárnap 15 órakor kezdődött, és hajnali három óráig ropták. Ugyanezt hétfőn és kedden is megismételték.

Ozsdolán 1907-ben annyian gyűltek össze a farsangvasárnapi bálra, hogy helyszűke folytán a táncolókat két csoportra kellett osztani. Ez előbb szóváltáshoz, majd olyan tömegverekedéshez vezetett, hogy még évek múltán is arról beszéltek a vármegyében.

Hilibben farsang utolsó napján a falu jókedvű legényei egy hosszabb gyalogszánkóra zsúpszalmával letakartak legényt ültettek, és végigvonszolták a főutcán. A szánkó után is ment egy legény, akinek hosszú gyertyánfakarójára minden háznál ráakasztottak valamit: „kőttes” palacsintát, pánkót, savanyú káposztát… A falu végén a szalmát meggyújtották, a kísérők apraja-nagyja pedig táncra perdült.

A céhes városban régen elsősorban a zárt helyiségekben megrendezett jelmezes bálokban merült ki a farsangolás. Ilyet például 1909-ben a Polgári Olvasókör, a Pedagógia Társaság, a Székely Társaság, az Ifjúsági Egyesület, a Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata, az Oltáregylet, a Konfirmáltak Egyesülete, a Mária Kongregáció, a Polgári Leányiskola, a Kossuth Lajos Asztaltársaság, a Függetlenségi Kör és 48-as Párt, a Gazdák Egyesülete a Nőegylet, a Kaszinó és – a mulatságsorozat hagyományos zárásaként – az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete is szervezett.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Ezeken, a társadalmi ranglétrát rövid időre „lefektető” összejöveteleken csárdást, keringőt, bosztont, polkát, vanszteppet és közvetlenül éjfél előtt francia négyest jártak – szigorúan ebben a sorrendben.

Farsangkor az is előfordult, hogy utcai járókelőket „gyóntattak meg” plébánosnak öltözött mókázók,

és még az 1980-as években is lehetett szecessziós viseletben sétálgató urakkal és kisasszonyokkal találkozni – emlékeztet Pozsony Ferenc néprajzkutató.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

1900-ben, Deák Gyula, illetve az Háromszék Állami Népi Együttes kezdeményezésére költözött ki „kaláka” a főtérre, miután 1987 telén már tartottak egy „főpróbát” a helyi ifjúsági klubban. 1991-ben Bardocról, Csernátonból, Csíkmenaságról, Csíkszentdomokosról, Klézséről, Kászonaltízből, Kézdiszentlélekről, Magyarózdról, Ozsdoláról, Maksáról és Torjáról érkeztek hagyományőrző csoportok bemutatni – esetenként a szüreti mulatságok elemeivel is ötvözött – farsangi szokásaikat.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A 2000-es évek elején-közepén, amikor Salamon Ferenc töltötte be a szervező Vigadó Művelődési Ház igazgatói tisztségét, még mindig

sok százan voltak kíváncsiak a főtéri csinnadrattára. 2004-ben például három napon át tartott a farsangkergetés.

2007-ben aztán megszakadt a folyamat, és beigazolódni látszott egyes néprajzosok jóslata, miszerint a főtéri felvonulás előbb-utóbb megszűnik, mivel úgymond nincs hagyománya. A 2010-es években még történt kísérlet az újjáélesztésére, de csak beállt egy hosszabb szünet, mígnem

négy évvel ezelőtt a Tegyünk Kézdiszékért tömörülés vette kézbe a kezdeményezést, és egy Covid-járvány miatti kimaradást leszámítva azóta tart a lendületük.

A tavalyihoz képest jóval nagyobb érdeklődéssel övezett szombati rendezvényen a torjai Bálványos fiai csoportosulás vitte a prímet, helyi fiatalokkal, köztük a Zöld Nap Egyesület tagjaival megerősítve. A szervező civil szervezet részéről Tóth László lapunknak elmondta, nemcsak a hó miatt döntöttek az előrehozott időpont mellett: jövő héten a torjai csapat a saját falujában búcsúztatja a telet, a céhes város főterén pedig hagyományostermék-vásár lesz.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Idén a telet jelképező bábu elégetése elmaradt, ez a holnapi, gelencei ünnepségen esedékes. Hegedűs Ferenc vállalkozó ettől függetlenül szokásához hűen megvendégelte az egész csapatot, mangalicazsíros kenyérrel, kürtőskaláccsal, pálinkával és forralt borral várta őket a Jazz Bisztróban.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 03., hétfő

Jelképes, 1 eurós áron vesz közel húsz F-16-os vadászgépet Románia Hollandiától

Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.

Jelképes, 1 eurós áron vesz közel húsz F-16-os vadászgépet Románia Hollandiától
Hirdetés
2025. november 03., hétfő

A szenátus „nem szólt bele”, hogy 300 fős legyen a parlament a jövőben

Hétfőn a szenátus hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő tervezetet.

A szenátus „nem szólt bele”, hogy 300 fős legyen a parlament a jövőben
2025. november 03., hétfő

Diófákat csak engedéllyel lehet kivágni, a fenyőfáknak pedig semmi keresnivalójuk a városi zöldövezetekben

A dió- és a gesztenyefa védettnek számít, csak különleges engedéllyel lehet kivágni köz- és magánterületről. A fenyőfának elvileg nincs mit keresnie a városban, mégis mindenhonnan visszaköszön – a városi kertészetnél mindennapi vesződéseikről meséltek.

Diófákat csak engedéllyel lehet kivágni, a fenyőfáknak pedig semmi keresnivalójuk a városi zöldövezetekben
2025. november 03., hétfő

Befogták az emberekre támadó kutyát, mégis a menhelyet támadták a kommentelők

A Halottak napján Sepsiszentgyörgy főterén történt kutyatámadásokról írt cikkünk után az Urban Locato cég nagyon sok támadást kapott az interneten. Úgy vélik, hogy méltánytalan amivel őket vádolják.

Befogták az emberekre támadó kutyát, mégis a menhelyet támadták a kommentelők
Hirdetés
2025. november 03., hétfő

George Simionnak nem lesz kihívója az AUR november 30-i tisztújító kongresszusán

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének, George Simionnak nem lesz kihívója a párt november 30-i tisztújító kongresszusán.

George Simionnak nem lesz kihívója az AUR november 30-i tisztújító kongresszusán
2025. november 03., hétfő

Részben összeomlott egy középkori torony Rómában, egy romániai munkás is a romok alatt rekedt – videóval

Egy romániai munkás a romok alá került, egy másik pedig könnyebben megsérült hétfőn, amikor részben összeomlott a római Forum Romanum mellett álló, 13. században épült Torre dei Conti középkori torony – számolt be a külügyminisztérium.

Részben összeomlott egy középkori torony Rómában, egy romániai munkás is a romok alatt rekedt –  videóval
2025. november 03., hétfő

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Nem emelnek vádat a Tik-Tokon a romániai magyarokat alpári hangnemben gyalázó, Budapestre kergetni kívánó férfi ellen. Nicolae Vădineanu ugyanis a Tulcea megyei ügyészség szerint sem követett el bűncselekményt.

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi
Hirdetés
2025. november 03., hétfő

A gyorshajtókat és az állatokkal nem megfelelően bánókat is bírságolták a rendőrök a hétvégén

Közel 30 ezer lejre bírságoltak hétfőn a közutakat ellenőrző rendőrök, ugyanakkor több mint 6000 lejre szabtak ki büntetést az állatok védelmére szakosodott kollégáik – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

A gyorshajtókat és az állatokkal nem megfelelően bánókat is bírságolták a rendőrök a hétvégén
2025. november 03., hétfő

Nagy Zoltán: nem gondoltam, hogy ennyi gond kerül majd felszínre Gyergyószentmiklóson

Az első év a rendrakásról és az új alapok megteremtéséről szólt – 2024 október végén vette át második mandátumát Nagy Zoltán. Évértékelő sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklós polgármestere.

Nagy Zoltán: nem gondoltam, hogy ennyi gond kerül majd felszínre Gyergyószentmiklóson
2025. november 03., hétfő

Véget ér a novemberi enyheség – fagyos hajnalokkal köszön be a jövő hét

Meleggel indult a hét Erdélyben, de nem tart sokáig a kellemes idő: kedden markáns lehűlés érkezik, a nappali csúcsok 12 fok körül alakulnak. A hét második felében pedig már fagyos hajnalokra és elszórtan csapadékra is számítani lehet.

Véget ér a novemberi enyheség – fagyos hajnalokkal köszön be a jövő hét
Hirdetés