A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.
2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37
2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42
Fotó: Kocsis Károly
A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.
2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37
2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42
Kézdiszéken adatolhatóan legalább 170 éves múltra tekint vissza a tél közösségi eseményszámba menő, lakodalomnak vagy temetésnek álcázott búcsúztatása. Legalábbis Csernátonban már a 19. század közepén lovakkal vonultak fel a maskarások szekér, illetve zenészek kíséretében, amit
A csapat bekérőből, szószólóból, menyasszonyból, vőlegényből, násznépből tevődött össze, de volt cigány, felcser, pap és rendőr is az alakoskodók között, akik énekekkel, rigmusokkal köszöntötték a ház népét, már ahová beengedték őket.
Kizárólag legények és házas emberek vállaltak szerepet, és már hetekkel előtte megkezdték a ceremónia próbáit, betanulták az alkalomhoz kapcsolódó dalokat, mondókákat. A második világháborúig húshagyókedden, 1968-ig farsangvasárnap vonultak fel, és a szomszédos településeken is megfordultak. 1971-ben az akkor 64 éves Somodi Sámuel a következő beköszönőt idézte fel Seres András néprajzi gyűjtőnek:
Kézdiszentléleken temetési ceremónia dívott hamvazószerdán, az előző esti mulatságot követően. Általában egy kisebb termetű legény vállalta a „halott” szerepét, akit fehér lepedőre fektettek, végigvitték a falun, majd sáncba borították és hóval betakarták. Volt, amikor fekete macska került egy kisebb ládába.
Bereckben kutyát zártak fekete színűre festett deszkakoporsóba, a farsangos szekerek elé befogott ökrök lábaira nyári nadrágot húztak, fejükre szalmakalapot tettek. Túlméretezett nemi szervekkel „megáldott” bábupárt is szállítottak, ezt a falu végén vízmosásba dobták.
Felsőlemhényben a mulatság előtti vasárnap 20–30 legény gyűlt össze elkészíteni a farsangi szekeret, valamint a lovas szekérrel vagy szánnal vontatandó forgó cigánykereket és az elégetendő szalmabábukat. Kövércsütörtökön a legények szekérre ülve végigjárták Felsőlemhény, majd Kezdialmás utcáit, és farsangi bálba hívták az embereket. Hamvazószerdán bagolytemetést tartottak.
Esztelneken és Bélafalván a szervező legények mindezt két pár ökrös szekérről hirdették. A szekéren két legény is helyet foglalt menyasszonynak, illetve vőlegénynek öltöztetve.
Kézdiszentkereszten az összetársult legények főkolompost, illetve parancsnokot választottak. A farsangi bál csütörtöktől – délelőtt szünetet tartva – kedd éjféléig tartott.
Kézdimartonoson a tánc farsangvasárnap 15 órakor kezdődött, és hajnali három óráig ropták. Ugyanezt hétfőn és kedden is megismételték.
Ozsdolán 1907-ben annyian gyűltek össze a farsangvasárnapi bálra, hogy helyszűke folytán a táncolókat két csoportra kellett osztani. Ez előbb szóváltáshoz, majd olyan tömegverekedéshez vezetett, hogy még évek múltán is arról beszéltek a vármegyében.
Hilibben farsang utolsó napján a falu jókedvű legényei egy hosszabb gyalogszánkóra zsúpszalmával letakartak legényt ültettek, és végigvonszolták a főutcán. A szánkó után is ment egy legény, akinek hosszú gyertyánfakarójára minden háznál ráakasztottak valamit: „kőttes” palacsintát, pánkót, savanyú káposztát… A falu végén a szalmát meggyújtották, a kísérők apraja-nagyja pedig táncra perdült.
A céhes városban régen elsősorban a zárt helyiségekben megrendezett jelmezes bálokban merült ki a farsangolás. Ilyet például 1909-ben a Polgári Olvasókör, a Pedagógia Társaság, a Székely Társaság, az Ifjúsági Egyesület, a Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata, az Oltáregylet, a Konfirmáltak Egyesülete, a Mária Kongregáció, a Polgári Leányiskola, a Kossuth Lajos Asztaltársaság, a Függetlenségi Kör és 48-as Párt, a Gazdák Egyesülete a Nőegylet, a Kaszinó és – a mulatságsorozat hagyományos zárásaként – az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete is szervezett.
Fotó: Kocsis Károly
Ezeken, a társadalmi ranglétrát rövid időre „lefektető” összejöveteleken csárdást, keringőt, bosztont, polkát, vanszteppet és közvetlenül éjfél előtt francia négyest jártak – szigorúan ebben a sorrendben.
és még az 1980-as években is lehetett szecessziós viseletben sétálgató urakkal és kisasszonyokkal találkozni – emlékeztet Pozsony Ferenc néprajzkutató.
Fotó: Kocsis Károly
1900-ben, Deák Gyula, illetve az Háromszék Állami Népi Együttes kezdeményezésére költözött ki „kaláka” a főtérre, miután 1987 telén már tartottak egy „főpróbát” a helyi ifjúsági klubban. 1991-ben Bardocról, Csernátonból, Csíkmenaságról, Csíkszentdomokosról, Klézséről, Kászonaltízből, Kézdiszentlélekről, Magyarózdról, Ozsdoláról, Maksáról és Torjáról érkeztek hagyományőrző csoportok bemutatni – esetenként a szüreti mulatságok elemeivel is ötvözött – farsangi szokásaikat.
Fotó: Kocsis Károly
A 2000-es évek elején-közepén, amikor Salamon Ferenc töltötte be a szervező Vigadó Művelődési Ház igazgatói tisztségét, még mindig
2007-ben aztán megszakadt a folyamat, és beigazolódni látszott egyes néprajzosok jóslata, miszerint a főtéri felvonulás előbb-utóbb megszűnik, mivel úgymond nincs hagyománya. A 2010-es években még történt kísérlet az újjáélesztésére, de csak beállt egy hosszabb szünet, mígnem
A tavalyihoz képest jóval nagyobb érdeklődéssel övezett szombati rendezvényen a torjai Bálványos fiai csoportosulás vitte a prímet, helyi fiatalokkal, köztük a Zöld Nap Egyesület tagjaival megerősítve. A szervező civil szervezet részéről Tóth László lapunknak elmondta, nemcsak a hó miatt döntöttek az előrehozott időpont mellett: jövő héten a torjai csapat a saját falujában búcsúztatja a telet, a céhes város főterén pedig hagyományostermék-vásár lesz.
Fotó: Kocsis Károly
Idén a telet jelképező bábu elégetése elmaradt, ez a holnapi, gelencei ünnepségen esedékes. Hegedűs Ferenc vállalkozó ettől függetlenül szokásához hűen megvendégelte az egész csapatot, mangalicazsíros kenyérrel, kürtőskaláccsal, pálinkával és forralt borral várta őket a Jazz Bisztróban.
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat várja azoknak a székelyföldi családoknak a jelentkezését, akik gyerekeikkel a közelmúltban természeti csapásokkal sújtott székelyföldi települések valamelyikén laknak.
Közel 18 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány sótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek – olvasható az RMDSZ közleményében.
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy el lehetett volna kerülni az áfaemelést, de ez az intézkedés a kormány hatáskörébe a tartozik.
Újabb bikaborjú született a Marosvásárhelyi Állatkertben az őshonos és rendkívül ritka mokány szarvasmarha fajtából.
Nicușor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, „nem lázadásból”, hanem adminisztratív okok miatt nem írta még alá a több bíró és ügyész nyugdíjazásáról szóló rendeleteket, de ezt napokon belül megteszi.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.
Két textilhulladék-gyűjtő konténert helyeztek ki Csíkszeredában a közelmúltban – olvasható Bors Béla alpolgármester bejegyzésében.
Hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy ideglenesek a kormány deficitcsökkentő intézkedései.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus hétfőn 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.
szóljon hozzá!