Az ördög ünnepe Kézdivásárhelyen

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.

Kocsis Károly

2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37

2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.

Kocsis Károly

2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37

2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42

Kézdiszéken adatolhatóan legalább 170 éves múltra tekint vissza a tél közösségi eseményszámba menő, lakodalomnak vagy temetésnek álcázott búcsúztatása. Legalábbis Csernátonban már a 19. század közepén lovakkal vonultak fel a maskarások szekér, illetve zenészek kíséretében, amit

sem a hatóságok, sem az egyház nem nézett jó szemmel.

A csapat bekérőből, szószólóból, menyasszonyból, vőlegényből, násznépből tevődött össze, de volt cigány, felcser, pap és rendőr is az alakoskodók között, akik énekekkel, rigmusokkal köszöntötték a ház népét, már ahová beengedték őket.

Kizárólag legények és házas emberek vállaltak szerepet, és már hetekkel előtte megkezdték a ceremónia próbáit, betanulták az alkalomhoz kapcsolódó dalokat, mondókákat. A második világháborúig húshagyókedden, 1968-ig farsangvasárnap vonultak fel, és a szomszédos településeken is megfordultak. 1971-ben az akkor 64 éves Somodi Sámuel a következő beköszönőt idézte fel Seres András néprajzi gyűjtőnek:

Idézet
Szerencsés jó napot kívánok!
Egy maszkcsapatnak a szószólója vagyok.
Mivel e hajlékba bemutatom magam,
Kérem, hallgassák meg némelyik szavam.
A házigazdától bocsánatot kérek,
Hogy saját hajlékában ily bátran beszélek.
Kis csapatunk odakinn a hosszú úton
Nagyon elfáradt,
Eresszék be kis pihenőre,
Hálás köszönet lesz annak a bére.

Kézdiszentléleken temetési ceremónia dívott hamvazószerdán, az előző esti mulatságot követően. Általában egy kisebb termetű legény vállalta a „halott” szerepét, akit fehér lepedőre fektettek, végigvitték a falun, majd sáncba borították és hóval betakarták. Volt, amikor fekete macska került egy kisebb ládába.

Bereckben kutyát zártak fekete színűre festett deszkakoporsóba, a farsangos szekerek elé befogott ökrök lábaira nyári nadrágot húztak, fejükre szalmakalapot tettek. Túlméretezett nemi szervekkel „megáldott” bábupárt is szállítottak, ezt a falu végén vízmosásba dobták.

Felsőlemhényben a mulatság előtti vasárnap 20–30 legény gyűlt össze elkészíteni a farsangi szekeret, valamint a lovas szekérrel vagy szánnal vontatandó forgó cigánykereket és az elégetendő szalmabábukat. Kövércsütörtökön a legények szekérre ülve végigjárták Felsőlemhény, majd Kezdialmás utcáit, és farsangi bálba hívták az embereket. Hamvazószerdán bagolytemetést tartottak.

Esztelneken és Bélafalván a szervező legények mindezt két pár ökrös szekérről hirdették. A szekéren két legény is helyet foglalt menyasszonynak, illetve vőlegénynek öltöztetve.

Kézdiszentkereszten az összetársult legények főkolompost, illetve parancsnokot választottak. A farsangi bál csütörtöktől – délelőtt szünetet tartva – kedd éjféléig tartott.

Kézdimartonoson a tánc farsangvasárnap 15 órakor kezdődött, és hajnali három óráig ropták. Ugyanezt hétfőn és kedden is megismételték.

Ozsdolán 1907-ben annyian gyűltek össze a farsangvasárnapi bálra, hogy helyszűke folytán a táncolókat két csoportra kellett osztani. Ez előbb szóváltáshoz, majd olyan tömegverekedéshez vezetett, hogy még évek múltán is arról beszéltek a vármegyében.

Hilibben farsang utolsó napján a falu jókedvű legényei egy hosszabb gyalogszánkóra zsúpszalmával letakartak legényt ültettek, és végigvonszolták a főutcán. A szánkó után is ment egy legény, akinek hosszú gyertyánfakarójára minden háznál ráakasztottak valamit: „kőttes” palacsintát, pánkót, savanyú káposztát… A falu végén a szalmát meggyújtották, a kísérők apraja-nagyja pedig táncra perdült.

A céhes városban régen elsősorban a zárt helyiségekben megrendezett jelmezes bálokban merült ki a farsangolás. Ilyet például 1909-ben a Polgári Olvasókör, a Pedagógia Társaság, a Székely Társaság, az Ifjúsági Egyesület, a Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata, az Oltáregylet, a Konfirmáltak Egyesülete, a Mária Kongregáció, a Polgári Leányiskola, a Kossuth Lajos Asztaltársaság, a Függetlenségi Kör és 48-as Párt, a Gazdák Egyesülete a Nőegylet, a Kaszinó és – a mulatságsorozat hagyományos zárásaként – az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete is szervezett.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Ezeken, a társadalmi ranglétrát rövid időre „lefektető” összejöveteleken csárdást, keringőt, bosztont, polkát, vanszteppet és közvetlenül éjfél előtt francia négyest jártak – szigorúan ebben a sorrendben.

Farsangkor az is előfordult, hogy utcai járókelőket „gyóntattak meg” plébánosnak öltözött mókázók,

és még az 1980-as években is lehetett szecessziós viseletben sétálgató urakkal és kisasszonyokkal találkozni – emlékeztet Pozsony Ferenc néprajzkutató.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

1900-ben, Deák Gyula, illetve az Háromszék Állami Népi Együttes kezdeményezésére költözött ki „kaláka” a főtérre, miután 1987 telén már tartottak egy „főpróbát” a helyi ifjúsági klubban. 1991-ben Bardocról, Csernátonból, Csíkmenaságról, Csíkszentdomokosról, Klézséről, Kászonaltízből, Kézdiszentlélekről, Magyarózdról, Ozsdoláról, Maksáról és Torjáról érkeztek hagyományőrző csoportok bemutatni – esetenként a szüreti mulatságok elemeivel is ötvözött – farsangi szokásaikat.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

A 2000-es évek elején-közepén, amikor Salamon Ferenc töltötte be a szervező Vigadó Művelődési Ház igazgatói tisztségét, még mindig

sok százan voltak kíváncsiak a főtéri csinnadrattára. 2004-ben például három napon át tartott a farsangkergetés.

2007-ben aztán megszakadt a folyamat, és beigazolódni látszott egyes néprajzosok jóslata, miszerint a főtéri felvonulás előbb-utóbb megszűnik, mivel úgymond nincs hagyománya. A 2010-es években még történt kísérlet az újjáélesztésére, de csak beállt egy hosszabb szünet, mígnem

négy évvel ezelőtt a Tegyünk Kézdiszékért tömörülés vette kézbe a kezdeményezést, és egy Covid-járvány miatti kimaradást leszámítva azóta tart a lendületük.

A tavalyihoz képest jóval nagyobb érdeklődéssel övezett szombati rendezvényen a torjai Bálványos fiai csoportosulás vitte a prímet, helyi fiatalokkal, köztük a Zöld Nap Egyesület tagjaival megerősítve. A szervező civil szervezet részéről Tóth László lapunknak elmondta, nemcsak a hó miatt döntöttek az előrehozott időpont mellett: jövő héten a torjai csapat a saját falujában búcsúztatja a telet, a céhes város főterén pedig hagyományostermék-vásár lesz.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

Idén a telet jelképező bábu elégetése elmaradt, ez a holnapi, gelencei ünnepségen esedékes. Hegedűs Ferenc vállalkozó ettől függetlenül szokásához hűen megvendégelte az egész csapatot, mangalicazsíros kenyérrel, kürtőskaláccsal, pálinkával és forralt borral várta őket a Jazz Bisztróban.

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

•  Fotó: Kocsis Károly

Fotó: Kocsis Károly

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 25., szerda

Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán

Karácsony napján nagyon sokan siettek a maroshévízi robbanás miatt bajbajutottak megsegítésére. Három lépcsőházban kell helyreállítani a nyílászárókat.

Több mint százan dolgoznak a robbanás okozta károk helyreállításán
2024. december 25., szerda

Csaknem háromszáz sofőrt vontak ki a forgalomból főként alkohol vagy kábítószer fogyasztása miatt

Csaknem 300 sofőrt vontak ki a forgalomból a közlekedési rendőrök az elmúlt 24 órában jogosítvány nélküli vezetés, illetve alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság miatti vizsgálat miatt.

Csaknem háromszáz sofőrt vontak ki a forgalomból főként alkohol vagy kábítószer fogyasztása miatt
2024. december 25., szerda

Az igazi ajándékok a mosolyokban, az ölelésekben és az együtt töltött pillanatokban rejtőznek

Karácsonykor valami különleges történik a világban. Mintha a szívek csendesen kinyílnának, és a szeretet beköltözne minden otthonba. A szeretet csendben átszövi a mindennapokat, a gyertyák lángja pedig reményt hoz a szívekbe.

Az igazi ajándékok a mosolyokban, az ölelésekben és az együtt töltött pillanatokban rejtőznek
2024. december 25., szerda

Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon

A karácsonyi ünnepek jó alkalmat kínálnak régi hagyományok felélesztésére, éltetésére. December 26-án, csütörtökön 13 órától a csinódi ökumenikus csutakkápolnánál vendégszerepel a csíkszentdomokosi betlehemes csoport.

Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon
Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon
2024. december 25., szerda

Csíkszentdomokosi betlehemezők Csinódon

2024. december 25., szerda

Gyergyószéki ünnepi koncertajánló

Számos zenei esemény kínál kikapcsolódási lehetőséget az ünnepi időszakban Gyergyószéken. Több koncert jótákonysági célt is szolgál.

Gyergyószéki ünnepi koncertajánló
Gyergyószéki ünnepi koncertajánló
2024. december 25., szerda

Gyergyószéki ünnepi koncertajánló

2024. december 24., kedd

Kéthetes előrejelzés: nincs kilátás fehér szilveszterre

Az év végéig Románia legnagyobb részében a nappali hőmérsékleti átlagok ingadozása várható, csapadékra december 27-ig, majd január 3. után lehet számítani.

Kéthetes előrejelzés: nincs kilátás fehér szilveszterre
2024. december 24., kedd

Gázpalack robbant fel egy maroshévízi tömbházlakásban

Tűz ütött ki egy maroshévízi tömbházban, amikor felrobbant egy gázpalack. Két személy pánikrohamot kapott.

Gázpalack robbant fel egy maroshévízi tömbházlakásban
2024. december 24., kedd

Az ünnepen is van, akivel beszélgetni

Ünnepnapokon is tárcsázható a Telefonos Szeretetszolgálat, naponta ügyeletet biztosítanak, fogadják a betelefonálók hívásait.

Az ünnepen is van, akivel beszélgetni
Az ünnepen is van, akivel beszélgetni
2024. december 24., kedd

Az ünnepen is van, akivel beszélgetni

2024. december 24., kedd

Lelkészcsalád karácsonya: mikor csenget az angyal?

Gyermekkorból hozott családi szokások, közösen kialakított ünnepi hagyományok, kis, falusi gyülekezetben töltött évek után idén lesz az első városi karácsony – református lelkészekkel beszélgettünk.

Lelkészcsalád karácsonya: mikor csenget az angyal?
2024. december 24., kedd

Ahol karácsony előtt közelebb kerül egymáshoz a kézműves és a vásárló

A vásárló és eladó közötti közvetlenebb kapcsolat és a helyi kézművesek támogatása miatt sokan látogattak ki a különböző erdélyi városok karácsonyi vásáraira.

Ahol karácsony előtt közelebb kerül egymáshoz a kézműves és a vásárló
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!