A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.
2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37
2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42
Fotó: Kocsis Károly
A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó. A Tegyünk Kézdiszékért civil szervezet ezért már február 3-án, szombaton megtartotta az ördög ünnepeként is aposztrofált farsangtemetést.
2024. február 03., 15:372024. február 03., 15:37
2024. február 03., 15:422024. február 03., 15:42
Kézdiszéken adatolhatóan legalább 170 éves múltra tekint vissza a tél közösségi eseményszámba menő, lakodalomnak vagy temetésnek álcázott búcsúztatása. Legalábbis Csernátonban már a 19. század közepén lovakkal vonultak fel a maskarások szekér, illetve zenészek kíséretében, amit
A csapat bekérőből, szószólóból, menyasszonyból, vőlegényből, násznépből tevődött össze, de volt cigány, felcser, pap és rendőr is az alakoskodók között, akik énekekkel, rigmusokkal köszöntötték a ház népét, már ahová beengedték őket.
Kizárólag legények és házas emberek vállaltak szerepet, és már hetekkel előtte megkezdték a ceremónia próbáit, betanulták az alkalomhoz kapcsolódó dalokat, mondókákat. A második világháborúig húshagyókedden, 1968-ig farsangvasárnap vonultak fel, és a szomszédos településeken is megfordultak. 1971-ben az akkor 64 éves Somodi Sámuel a következő beköszönőt idézte fel Seres András néprajzi gyűjtőnek:
Kézdiszentléleken temetési ceremónia dívott hamvazószerdán, az előző esti mulatságot követően. Általában egy kisebb termetű legény vállalta a „halott” szerepét, akit fehér lepedőre fektettek, végigvitték a falun, majd sáncba borították és hóval betakarták. Volt, amikor fekete macska került egy kisebb ládába.
Bereckben kutyát zártak fekete színűre festett deszkakoporsóba, a farsangos szekerek elé befogott ökrök lábaira nyári nadrágot húztak, fejükre szalmakalapot tettek. Túlméretezett nemi szervekkel „megáldott” bábupárt is szállítottak, ezt a falu végén vízmosásba dobták.
Felsőlemhényben a mulatság előtti vasárnap 20–30 legény gyűlt össze elkészíteni a farsangi szekeret, valamint a lovas szekérrel vagy szánnal vontatandó forgó cigánykereket és az elégetendő szalmabábukat. Kövércsütörtökön a legények szekérre ülve végigjárták Felsőlemhény, majd Kezdialmás utcáit, és farsangi bálba hívták az embereket. Hamvazószerdán bagolytemetést tartottak.
Esztelneken és Bélafalván a szervező legények mindezt két pár ökrös szekérről hirdették. A szekéren két legény is helyet foglalt menyasszonynak, illetve vőlegénynek öltöztetve.
Kézdiszentkereszten az összetársult legények főkolompost, illetve parancsnokot választottak. A farsangi bál csütörtöktől – délelőtt szünetet tartva – kedd éjféléig tartott.
Kézdimartonoson a tánc farsangvasárnap 15 órakor kezdődött, és hajnali három óráig ropták. Ugyanezt hétfőn és kedden is megismételték.
Ozsdolán 1907-ben annyian gyűltek össze a farsangvasárnapi bálra, hogy helyszűke folytán a táncolókat két csoportra kellett osztani. Ez előbb szóváltáshoz, majd olyan tömegverekedéshez vezetett, hogy még évek múltán is arról beszéltek a vármegyében.
Hilibben farsang utolsó napján a falu jókedvű legényei egy hosszabb gyalogszánkóra zsúpszalmával letakartak legényt ültettek, és végigvonszolták a főutcán. A szánkó után is ment egy legény, akinek hosszú gyertyánfakarójára minden háznál ráakasztottak valamit: „kőttes” palacsintát, pánkót, savanyú káposztát… A falu végén a szalmát meggyújtották, a kísérők apraja-nagyja pedig táncra perdült.
A céhes városban régen elsősorban a zárt helyiségekben megrendezett jelmezes bálokban merült ki a farsangolás. Ilyet például 1909-ben a Polgári Olvasókör, a Pedagógia Társaság, a Székely Társaság, az Ifjúsági Egyesület, a Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata, az Oltáregylet, a Konfirmáltak Egyesülete, a Mária Kongregáció, a Polgári Leányiskola, a Kossuth Lajos Asztaltársaság, a Függetlenségi Kör és 48-as Párt, a Gazdák Egyesülete a Nőegylet, a Kaszinó és – a mulatságsorozat hagyományos zárásaként – az Önkéntes Tűzoltók Egyesülete is szervezett.
Fotó: Kocsis Károly
Ezeken, a társadalmi ranglétrát rövid időre „lefektető” összejöveteleken csárdást, keringőt, bosztont, polkát, vanszteppet és közvetlenül éjfél előtt francia négyest jártak – szigorúan ebben a sorrendben.
és még az 1980-as években is lehetett szecessziós viseletben sétálgató urakkal és kisasszonyokkal találkozni – emlékeztet Pozsony Ferenc néprajzkutató.
Fotó: Kocsis Károly
1900-ben, Deák Gyula, illetve az Háromszék Állami Népi Együttes kezdeményezésére költözött ki „kaláka” a főtérre, miután 1987 telén már tartottak egy „főpróbát” a helyi ifjúsági klubban. 1991-ben Bardocról, Csernátonból, Csíkmenaságról, Csíkszentdomokosról, Klézséről, Kászonaltízből, Kézdiszentlélekről, Magyarózdról, Ozsdoláról, Maksáról és Torjáról érkeztek hagyományőrző csoportok bemutatni – esetenként a szüreti mulatságok elemeivel is ötvözött – farsangi szokásaikat.
Fotó: Kocsis Károly
A 2000-es évek elején-közepén, amikor Salamon Ferenc töltötte be a szervező Vigadó Művelődési Ház igazgatói tisztségét, még mindig
2007-ben aztán megszakadt a folyamat, és beigazolódni látszott egyes néprajzosok jóslata, miszerint a főtéri felvonulás előbb-utóbb megszűnik, mivel úgymond nincs hagyománya. A 2010-es években még történt kísérlet az újjáélesztésére, de csak beállt egy hosszabb szünet, mígnem
A tavalyihoz képest jóval nagyobb érdeklődéssel övezett szombati rendezvényen a torjai Bálványos fiai csoportosulás vitte a prímet, helyi fiatalokkal, köztük a Zöld Nap Egyesület tagjaival megerősítve. A szervező civil szervezet részéről Tóth László lapunknak elmondta, nemcsak a hó miatt döntöttek az előrehozott időpont mellett: jövő héten a torjai csapat a saját falujában búcsúztatja a telet, a céhes város főterén pedig hagyományostermék-vásár lesz.
Fotó: Kocsis Károly
Idén a telet jelképező bábu elégetése elmaradt, ez a holnapi, gelencei ünnepségen esedékes. Hegedűs Ferenc vállalkozó ettől függetlenül szokásához hűen megvendégelte az egész csapatot, mangalicazsíros kenyérrel, kürtőskaláccsal, pálinkával és forralt borral várta őket a Jazz Bisztróban.
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Fotó: Kocsis Károly
Enyhén nőtt a munkanélküliség Székelyföldön az elmúlt hónapban, noha a három megye közül kettőben csökkent az állástalanok száma. Két megye ugyanakkor – jó és rossz értelemben véve – az országos élmezőnybe került a munkanélküliségi adataival.
A választópolgárok több mint egyharmada a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, és közel 50 százalék támogatná az államfő tisztségből való felfüggesztését egy felmérés szerint.
Több mint 700 járművezetőnek vonták be a jogosítványát az elmúlt 24 órában, 240-nek gyorshajtás, 100-nak pedig ittasvezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.
Rangos elismerést nyert el Szaniszló Attila erdélyi származású magyar zongoraművész Marokkóban, szombaton.
Alsórákos határában három természeti kincset találunk: a Hegyes-domb vulkáni salakbányáját, a bazaltoszlopokat és a Smaragd-tavat, amelyek a Persányi-hegység legkülönlegesebb látványosságai közé tartoznak.
Igényelhetik a fűtéstámogatást és az energiapótlékot a rászorulók – közölte szombaton az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Míg nappal az őszi színek miatt aranysárgába, addig alkonyatra a mécsesek pirosának köszönhetően égővörösbe öltöztek a temetők, szeretteink végső nyughelyei.
Mindenszentek napján a csend, a fény és az emlékezés töltötte meg a temetőket. Az őszi sötétséget gyertyák ezrei törték meg, jelezve: a szeretet és az emlék örök. Fotókon mutatjuk, hogyan öltött ünnepi fényt a megemlékezés napja.
A kormány meghosszabbította december 31-ig azt a határidőt, ameddig a helyi és megyei önkormányzatok kedvezményes hitelt vehetnek fel az államtól beruházásaik folytatására.
A Román Rendőrség közölte, hogy „maximális komolysággal” kezeli a fenyegetésekről és erőszakos cselekményekről szóló bejelentéseket, miután George Simion, az AUR elnöke azt állította, a hatóság nem reagált több, őt ért halálos fenyegetésre.
szóljon hozzá!