Nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – közeleg a 24. Csángó Napok
Triff Ramona, a 24. Csángó Napok programfelelőse ismertette a rendezvénysorozat főbb eseményeit
Fotó: Borbély Fanni
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét. A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével zárul.
Nagy Lilla
2025. november 10., 14:122025. november 10., 14:12
2025. november 10., 15:162025. november 10., 15:16
A moldvai és gyimesi csángó közösségek hagyományait, zenéjét és kézművességét bemutató 24. Csángó Napokat november 14–16. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében. A rendezvénysorozat idei kiadása a fiatalokra helyezi a hangsúlyt – a szervezők célja, hogy a hagyományok megélésén keresztül közösséget és sorsközösséget építsenek Székelyföld és Moldva között.
Ferencz Gabriella, a csíkszeredai Csángó Kollégium vezetője: a diákok idén is aktívan bekapcsolódnak a programokba
Fotó: Borbély Fanni
Találkozások és közösségépítés
A programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón Triff Ramona, a rendezvény programfelelőse elmondta: a Gyűljön meg a guzsalyas című nagyszabású előadás lesz a hétvége fénypontja, amely egy moldvai népdal sorai nyomán született.
Az előadás összehangolása komoly feladat volt, hiszen sokan most dolgoznak együtt először – tette hozzá.
Kovács Melánia, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének képviselője hangsúlyozta: különösen fontosnak tartják, hogy idén ekkora figyelmet kap a csángó kultúra Csíkszeredában. „A Csángó Napok nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – alkalom arra, hogy életutak és közösségek kapcsolódjanak. Hisszük, hogy kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg kell tanulnia” – idézte Kodály Zoltán gondolatát.
Fazakas-Tímár Karina, pusztinai származású szervező szerint fontos, hogy újra hidat építsenek a moldvai és székely közösségek között
Fotó: Borbély Fanni
Hagyomány és pedagógia kéz a kézben
Kádár Elemér, a hagyományőrző program szakmai segítője szerint a csángó fiatalok számára különösen fontos a gyakorlati támogatás. „Nem a mit, hanem a hogyan kérdésében próbálunk segíteni: pedagógiai eszközökkel, élményszerűen vezetjük vissza őket a saját gyökereikhez” – fogalmazott.
Az előadásban a pusztinai hagyományőrző csoport énekesként, a bákói Szeret Néptáncegyüttes és a gyimesbükki Csalóka Néptáncegyüttes pedig táncosaikkal vesznek részt, mintegy ötven fiatal lép majd egyszerre színpadra. A program ingyenes, november 15-én, szombaton 19 órától tekinthető meg a Szakszervezetek Művelődési Házában.
A sajtótájékoztató résztvevői közös célt fogalmaztak meg: élővé tenni és továbbadni a csángó kulturális örökséget
Fotó: Borbély Fanni
A moldvai és székely közösségek között hidat építenek
Fazakas-Tímár Karina, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének módszertani referense, maga is pusztinai származású, arról beszélt, hogy még mindig gyenge a kapcsolat a moldvai és székely közösségek között. „Szeretném, ha a székelyföldi emberek jobban megismernék a moldvai magyarokat – ez a rendezvény is erről szól” – mondta.
A csíkszeredai Csángó Kollégium is aktív szereplője a programsorozatnak – derült ki Ferencz Gabriella kollégiumvezető ismertetéséből. A diákok kézműves-foglalkozásokon mutatják meg tudásukat és énekszolgálatot vállalnak a vasárnapi ünnepi szentmisén.
– tette hozzá.
Kádár Elemér pedagógiai szemmel közelíti a hagyományőrzést: a fiatalokat szeretnék bevonni saját kultúrájuk megélésébe
Fotó: Borbély Fanni
Programok három napon át
A Csángó Napok programjai a Csíkszeredai Csángó Kollégiumban kezdődnek november 14-én, pénteken, ahol Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője tart előadást Himnuszaink krónikája címmel. Szombaton délelőtt kézműves-foglalkozások várják az érdeklődőket: kosárkötés, ostorfonás, nemezelés és gyertyakészítés is szerepel a kínálatban.
Kovács Melánia szerint a Csángó Napok legfontosabb célja a közösségépítés és a kulturális kapcsolódás erősítése Székelyföld és Moldva között
Fotó: Borbély Fanni
A Gyűljön meg a guzsalyas című előadás után 21 órától moldvai és gyimesi táncház zárja az estét a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében. A rendezvénysorozat vasárnap a Millenniumi templomban zárul, ahol 11 órától tartják az ünnepi szentmisét a moldvai magyarokért. Az énekszolgálatot a Csángó Kollégium diákjai végzik, a perselypénzt pedig a kollégium támogatására ajánlják fel.
A részletes program elérhető a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Facebook-oldalán.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Robogókon szelték át a kontinenseket
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Robogókon szelték át a kontinenseket
Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Hazatérő művészet – Márkos András emlékkiállítása
Absztrakt gesztusok, belső látomások, közösségi alkotás, formabontó performanszok, határokat nem ismerő kísérletezés: Márkos András művészete egyszerre személyes vallomás és világértelmező útkeresés. Munkái pedig ezúttal hazatértek.
Hazatérő művészet – Márkos András emlékkiállítása
Túl közel a fájdalomhoz – még közelebb a kiúthoz
A Túl közel csíkszeredai vetítése után nem maradt kényelmes távolság. A film főszereplője élőben mondta ki azt, amit sokan titokként cipelnek. A nézők ráébredtek: a bántalmazás nem mások története, hanem a társadalom közös kudarca.
Túl közel a fájdalomhoz – még közelebb a kiúthoz
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!