
Triff Ramona, a 24. Csángó Napok programfelelőse ismertette a rendezvénysorozat főbb eseményeit
Fotó: Borbély Fanni
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét. A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével zárul.
2025. november 10., 14:122025. november 10., 14:12
2025. november 10., 15:162025. november 10., 15:16
A moldvai és gyimesi csángó közösségek hagyományait, zenéjét és kézművességét bemutató 24. Csángó Napokat november 14–16. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében. A rendezvénysorozat idei kiadása a fiatalokra helyezi a hangsúlyt – a szervezők célja, hogy a hagyományok megélésén keresztül közösséget és sorsközösséget építsenek Székelyföld és Moldva között.
Ferencz Gabriella, a csíkszeredai Csángó Kollégium vezetője: a diákok idén is aktívan bekapcsolódnak a programokba
Fotó: Borbély Fanni
A programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón Triff Ramona, a rendezvény programfelelőse elmondta: a Gyűljön meg a guzsalyas című nagyszabású előadás lesz a hétvége fénypontja, amely egy moldvai népdal sorai nyomán született.
Az előadás összehangolása komoly feladat volt, hiszen sokan most dolgoznak együtt először – tette hozzá.
Kovács Melánia, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének képviselője hangsúlyozta: különösen fontosnak tartják, hogy idén ekkora figyelmet kap a csángó kultúra Csíkszeredában. „A Csángó Napok nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – alkalom arra, hogy életutak és közösségek kapcsolódjanak. Hisszük, hogy kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg kell tanulnia” – idézte Kodály Zoltán gondolatát.
Fazakas-Tímár Karina, pusztinai származású szervező szerint fontos, hogy újra hidat építsenek a moldvai és székely közösségek között
Fotó: Borbély Fanni
Kádár Elemér, a hagyományőrző program szakmai segítője szerint a csángó fiatalok számára különösen fontos a gyakorlati támogatás. „Nem a mit, hanem a hogyan kérdésében próbálunk segíteni: pedagógiai eszközökkel, élményszerűen vezetjük vissza őket a saját gyökereikhez” – fogalmazott.
Az előadásban a pusztinai hagyományőrző csoport énekesként, a bákói Szeret Néptáncegyüttes és a gyimesbükki Csalóka Néptáncegyüttes pedig táncosaikkal vesznek részt, mintegy ötven fiatal lép majd egyszerre színpadra. A program ingyenes, november 15-én, szombaton 19 órától tekinthető meg a Szakszervezetek Művelődési Házában.
A sajtótájékoztató résztvevői közös célt fogalmaztak meg: élővé tenni és továbbadni a csángó kulturális örökséget
Fotó: Borbély Fanni
Fazakas-Tímár Karina, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének módszertani referense, maga is pusztinai származású, arról beszélt, hogy még mindig gyenge a kapcsolat a moldvai és székely közösségek között. „Szeretném, ha a székelyföldi emberek jobban megismernék a moldvai magyarokat – ez a rendezvény is erről szól” – mondta.
A csíkszeredai Csángó Kollégium is aktív szereplője a programsorozatnak – derült ki Ferencz Gabriella kollégiumvezető ismertetéséből. A diákok kézműves-foglalkozásokon mutatják meg tudásukat és énekszolgálatot vállalnak a vasárnapi ünnepi szentmisén.
– tette hozzá.
Kádár Elemér pedagógiai szemmel közelíti a hagyományőrzést: a fiatalokat szeretnék bevonni saját kultúrájuk megélésébe
Fotó: Borbély Fanni
A Csángó Napok programjai a Csíkszeredai Csángó Kollégiumban kezdődnek november 14-én, pénteken, ahol Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője tart előadást Himnuszaink krónikája címmel. Szombaton délelőtt kézműves-foglalkozások várják az érdeklődőket: kosárkötés, ostorfonás, nemezelés és gyertyakészítés is szerepel a kínálatban.
Kovács Melánia szerint a Csángó Napok legfontosabb célja a közösségépítés és a kulturális kapcsolódás erősítése Székelyföld és Moldva között
Fotó: Borbély Fanni
A Gyűljön meg a guzsalyas című előadás után 21 órától moldvai és gyimesi táncház zárja az estét a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében. A rendezvénysorozat vasárnap a Millenniumi templomban zárul, ahol 11 órától tartják az ünnepi szentmisét a moldvai magyarokért. Az énekszolgálatot a Csángó Kollégium diákjai végzik, a perselypénzt pedig a kollégium támogatására ajánlják fel.
A részletes program elérhető a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Facebook-oldalán.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
Milyen is a szerelem? Vak, bolond, ravasz? És milyen az, amikor több mint négyszáz éves szövegeket modern zenei köntösbe burkolnak? Az Ineffable The Shakespearience Evolution albuma kapcsán Prohászka-Rád Boróka irodalomtudóssal beszélgettünk.
A benti falmászás sokaknak látványos sport, valójában azonban jóval több ennél: fejlesztő és akár terápiás eszköz is lehet. A fal különböző nehézségű útvonalakat kínál, így kezdők és haladók egyaránt megtalálják benne a kihívást.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
szóljon hozzá!