
Triff Ramona, a 24. Csángó Napok programfelelőse ismertette a rendezvénysorozat főbb eseményeit
Fotó: Borbély Fanni
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét. A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével zárul.
2025. november 10., 14:122025. november 10., 14:12
2025. november 10., 15:162025. november 10., 15:16
A moldvai és gyimesi csángó közösségek hagyományait, zenéjét és kézművességét bemutató 24. Csángó Napokat november 14–16. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében. A rendezvénysorozat idei kiadása a fiatalokra helyezi a hangsúlyt – a szervezők célja, hogy a hagyományok megélésén keresztül közösséget és sorsközösséget építsenek Székelyföld és Moldva között.
Ferencz Gabriella, a csíkszeredai Csángó Kollégium vezetője: a diákok idén is aktívan bekapcsolódnak a programokba
Fotó: Borbély Fanni
A programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón Triff Ramona, a rendezvény programfelelőse elmondta: a Gyűljön meg a guzsalyas című nagyszabású előadás lesz a hétvége fénypontja, amely egy moldvai népdal sorai nyomán született.
Az előadás összehangolása komoly feladat volt, hiszen sokan most dolgoznak együtt először – tette hozzá.
Kovács Melánia, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének képviselője hangsúlyozta: különösen fontosnak tartják, hogy idén ekkora figyelmet kap a csángó kultúra Csíkszeredában. „A Csángó Napok nemcsak bemutatkozás, hanem találkozás is – alkalom arra, hogy életutak és közösségek kapcsolódjanak. Hisszük, hogy kultúrát nem lehet örökölni, azt minden nemzedéknek újra meg kell tanulnia” – idézte Kodály Zoltán gondolatát.
Fazakas-Tímár Karina, pusztinai származású szervező szerint fontos, hogy újra hidat építsenek a moldvai és székely közösségek között
Fotó: Borbély Fanni
Kádár Elemér, a hagyományőrző program szakmai segítője szerint a csángó fiatalok számára különösen fontos a gyakorlati támogatás. „Nem a mit, hanem a hogyan kérdésében próbálunk segíteni: pedagógiai eszközökkel, élményszerűen vezetjük vissza őket a saját gyökereikhez” – fogalmazott.
Az előadásban a pusztinai hagyományőrző csoport énekesként, a bákói Szeret Néptáncegyüttes és a gyimesbükki Csalóka Néptáncegyüttes pedig táncosaikkal vesznek részt, mintegy ötven fiatal lép majd egyszerre színpadra. A program ingyenes, november 15-én, szombaton 19 órától tekinthető meg a Szakszervezetek Művelődési Házában.
A sajtótájékoztató résztvevői közös célt fogalmaztak meg: élővé tenni és továbbadni a csángó kulturális örökséget
Fotó: Borbély Fanni
Fazakas-Tímár Karina, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének módszertani referense, maga is pusztinai származású, arról beszélt, hogy még mindig gyenge a kapcsolat a moldvai és székely közösségek között. „Szeretném, ha a székelyföldi emberek jobban megismernék a moldvai magyarokat – ez a rendezvény is erről szól” – mondta.
A csíkszeredai Csángó Kollégium is aktív szereplője a programsorozatnak – derült ki Ferencz Gabriella kollégiumvezető ismertetéséből. A diákok kézműves-foglalkozásokon mutatják meg tudásukat és énekszolgálatot vállalnak a vasárnapi ünnepi szentmisén.
– tette hozzá.
Kádár Elemér pedagógiai szemmel közelíti a hagyományőrzést: a fiatalokat szeretnék bevonni saját kultúrájuk megélésébe
Fotó: Borbély Fanni
A Csángó Napok programjai a Csíkszeredai Csángó Kollégiumban kezdődnek november 14-én, pénteken, ahol Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője tart előadást Himnuszaink krónikája címmel. Szombaton délelőtt kézműves-foglalkozások várják az érdeklődőket: kosárkötés, ostorfonás, nemezelés és gyertyakészítés is szerepel a kínálatban.
Kovács Melánia szerint a Csángó Napok legfontosabb célja a közösségépítés és a kulturális kapcsolódás erősítése Székelyföld és Moldva között
Fotó: Borbély Fanni
A Gyűljön meg a guzsalyas című előadás után 21 órától moldvai és gyimesi táncház zárja az estét a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében. A rendezvénysorozat vasárnap a Millenniumi templomban zárul, ahol 11 órától tartják az ünnepi szentmisét a moldvai magyarokért. Az énekszolgálatot a Csángó Kollégium diákjai végzik, a perselypénzt pedig a kollégium támogatására ajánlják fel.
A részletes program elérhető a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége Facebook-oldalán.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A menopauza minden nő életének természetes, de sokszor kihívásokkal teli szakasza.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
A gyulai Székely Aladár Fotóklub negyvenéves jubileumi tárlata a Csíki Moziban nemcsak a fotográfia művészetét ünnepli, hanem egy évtizedeken át tartó barátság történetét is, amelyben a fény az összetartozás szimbólumává válik.
A kézdivásárhelyi Udvartér Színház egy közkedvelt művet, A kis herceget vitte színpadra. A darab nem a jól ismert mese újrajátszása, hanem egy érzékeny, emberi utazás a gyermeki tisztaság és a felnőtté válás határán.
„Magyar, szavad világ értse: / Anyanyelvünk létünk vére” – írta Bartis Ferenc az Utószó című versében. Ugyan e sorokat nem az 1956-os események inspirálták, a forradalom erdélyi történetéhez annál inkább kapcsolódik. Sántha Attilával beszélgettünk.
szóljon hozzá!