
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának
Fotó: Spektrum Oktatási Központ
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
2026. február 10., 19:152026. február 10., 19:15
2026. február 10., 19:192026. február 10., 19:19
A gyerekek online biztonsága elsősorban a szülők és a felnőttek felelőssége. A róluk megosztott képek, videók és történetek mind hozzájárulnak a digitális lábnyomukhoz. Ami számunkra aranyos vagy vicces pillanat, az később könnyen kikerülhet az eredeti kontextusából, és akár bántalmazás alapjává is válhat.
Minden megosztás előtt érdemes feltenni a kérdést: rólam szól a poszt, vagy a gyerekről? Ha inkább a saját szülői élményeinkről, visszajelzéseinkről szól, akkor talán nekünk kellene a képen szerepelnünk – nem a gyermeknek.

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Ha mégis szeretnénk pillanatokat megosztani, válasszunk zárt, biztonságos csoportokat, és figyeljünk az adatvédelmi beállításokra. Fontos, hogy a gyerekeket is megkérdezzük: beleegyeznek-e a róluk készült képek vagy videók megosztásába. Ez segít megtanulni, hogy joguk van nemet mondani.
Amikor egy gyermek saját eszközt kap, különösen fontos beszélni arról, hogy az online térben nincs igazi titok. A feltöltött tartalmak akkor is tovább élhetnek, ha később töröljük őket: menthetők, megoszthatók, visszaélhetnek velük. Érdemes közösen átgondolni, mi az, amit biztosan nem szeretnénk viszontlátni.

Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A digitális lábnyom része az is, hogyan használjuk mások tartalmait. Fontos beszélni a szerzői jogokról, a megfelelő hivatkozásról, valamint arról, hogy saját alkotásainkat és személyiségi jogainkat is megvédhetjük.
Bár a közösségi médiában a gyerekek szerepeltetésével nagy elérés érhető el, nem etikus és nem veszélytelen őket – akár saját gyermekeinket – nézettségnövelésre használni. A digitális jelenlétük nem eszköz, hanem felelősség.

Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Érdemes családi szinten végiggondolni, mi minden tartozik a digitális lábnyomunkba, és hogyan lehet lassítani annak növekedését. A nyitott beszélgetések, közös szabályok és akár egy „beszélgetésindító jelszó” is segíthet abban, hogy a digitális világ ne tabu, hanem közös ügy legyen.
Az itt felvetett kérdések a Digitális családi jóllét című, hatrészes oktatóvideó-sorozathoz kapcsolódnak. A 3–4 perces, könnyen megosztható kisfilmek célja, hogy támogassák a párbeszédet szülők, pedagógusok és gyerekek között a digitális tér tudatos és biztonságos használatáról. A digitális lábnyom és a sharenting témáját feldolgozó tartalom a sorozat harmadik epizódja, amely gyakorlati szempontokat és kapaszkodókat kínál a családok számára.
A Digitális családi jóllét videósorozat a Spektrum Oktatási Központ és a MiOnline program közös projektje. A filmek megvalósulását Csíkszereda Városháza támogatta, a forgatókönyvet Köllő Ildikó, Lázár Csilla és Szilágyi-Balázs Brigitta írta.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
Még pár nap, és itt a karácsony. Amikor már nincs idő tökéletesre, előkerülnek a legegyszerűbb eszközök: filc, fonal, linóleum. Kézzel készített díszek, amelyek nemcsak a fát, hanem az ünnepet is felöltöztetik.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
A régi világ emlékei Márika néni szavaiban nem múltak el, csak elcsendesedtek. A hűbérurak, a szolgálók, de Katica kisasszony tragikus szerelmének története is mind ott él a meséiben.
Október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját. Ez a nap a dallamok erejét hirdeti: képes összekötni embereket, áthidalni időt és teret, gyógyítani, felemelni, és mindenki számára elérhetővé tenni a lélek nyelvét.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
szóljon hozzá!