
Képkockák a filmből. Anya - Márdirosz Ágnes, Zorka - Csedő Borsika
Fotó: Spektrum Oktatási Központ
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? Egy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
2026. január 13., 18:362026. január 13., 18:36
2026. január 13., 18:412026. január 13., 18:41
Egy sokéves tereptapasztalatból kinőtt, hiánypótló prevenciós projektet mutattak be a Digitális családi jóllét oktatófilm-sorozat sajtótájékoztatóján kedden. A Spektrum Oktatási Központ munkatársai és a MiOnline Program működtetői együttműködése eredményeként létrejött hat rövidfilm a családok digitális mindennapjait érintő legégetőbb kérdéseket dolgozza fel.
Lázár Csilla, a Spektrum Oktatási Központ igazgatója kiemelte, hogy korábbi szülői értekezleteken és műhelyfoglalkozásokon azt tapasztalták, hogy jellemzően azok a szülők vesznek részt ezeken az alkalmakon, akik eleve tudatosabbak az online tér veszélyeivel kapcsolatban. Innen indult Köllő Ildikó filmrendező ötlete: a közösségi média eszközeivel, rövid videók formájában kellene eljuttatni a legfontosabb gondolatokat azokhoz is, akik nem jutnak el személyes foglalkozásokra.
Köllő Ildikó kifejezetten örült a megkeresésnek, hiszen korábban több prevenciós–edukációs videósorozaton is dolgozott
Fotó: Borbély Fanni
A projekt nem az extrém esetekre épít, tudatosan kerüli a pánikkeltést. A hangsúly a megértésen, a realitáson és a gyakorlati segítségen van.
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere hangsúlyozta, az önkormányzat 34 ezer lejjel támogatta a kezdeményezést. Úgy véli, a projekt valódi gyakorlati eszközt ad a szülők kezébe, a megelőzés kulcsfontosságú a gyermekek mentális jólléte szempontjából. A szervezők abban bíznak, hogy a sorozat közösségformáló ereje hosszú távon is érezhető lesz.
Szilágyi-Balázs Brigitta: Összességében végig az lebegett a szemünk előtt, hogy a családok magukra ismerjenek a történetekben, vagy épp azonosulni tudjanak a karakterekkel
Fotó: Borbély Fanni
Szilágyi-Balázs Brigitta kommunikációs szakember rámutatott, a filmek egyik legfontosabb erőssége, hogy székelyföldi tapasztalatokra épülnek. Nem elvont, távoli problémákat mutatnak be, hanem olyan helyzeteket, amelyek itt és most is jelen vannak. Sok szülőt például meglep az az adat, hogy a gyerekek átlagosan már 9–10 éves korban találkoznak szexuális tartalmakkal az interneten.
A filmek megvalósulását Csíkszereda Városháza támogatta
Fotó: Borbély Fanni
A projekt célja nem az ijesztgetés, hanem a valóság bemutatása és a tévhitek lebontása. „Az én gyerekemmel ilyen nem történhet” – ez az a mondat, amely sokszor elhangzik a foglalkozásokon, miközben a tapasztalatok mást mutatnak. A kisfilmek kapaszkodókat nyújtanak: mit tehet a szülő, hogyan indíthat el beszélgetéseket, mikor és hová forduljon segítségért.
A filmek rendezője, Köllő Ildikó számára az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogyan lehet egy percbe sűríteni a szakmai tanácsokat. A rövid formátum azonban tudatos választás volt: ma így lehet a legszélesebb közönséget elérni. A videók elején dramatizált jelenetek jelennek meg, amelyek nyelvezete, mondatszerkezete ismerős lehet a gyerekek és a szülők számára – nem véletlenül: ezek valódi helyzetekből táplálkoznak.
Lázár Csilla: Azt is láttuk, hogy gyakran éppen azok a szülők vesznek részt ezeken az alkalmakon, akik már eleve tudatosabbak az online tér és a digitális eszközhasználat terén
Fotó: Borbély Fanni
A casting során sok gyerek jelentkezett, ami önmagában is jelzi, hogy ők maguk is érzik a témák súlyát.
A negyedik epizód például a szexting témáját dolgozza fel, hangsúlyozva: nem lehetünk naivak, ugyanakkor kerülni kell az áldozathibáztatást. Ezekben a helyzetekben a gyerekek gyakran elzárkóznak, nem mutatják meg, milyen tartalmakkal találkoznak – éppen ezért kulcsfontosságú a bizalmi légkör.
A Digitális családi jóllét sorozat egyértelműen prevenciós szándékkal készült. A készítők hangsúlyozzák: problémák esetén elengedhetetlen a szakmai segítség bevonása. A filmek nem adnak kész recepteket, inkább beszélgetéseket indítanak el – családon belül, iskolai közösségekben, pedagógusok és szülők között.
Minden videó mellé készül egy összefoglaló a témával kapcsolatos tudnivalókról
Fotó: Borbély Fanni
A videók elérhetőek a YouTube-on, valamint a Spektrum és a MiOnline Facebook- és Instagram-oldalain, ugyanakkor hétről hétre itt, a Ligeten is bemutatjuk ezeket.
Mint elhangzott, a tapasztalatok szerint az igazán értékes adat az, hogy kik nézik végig egy percnél tovább – mert a prevenció hatása nem azonnal mérhető. Inkább hosszú távon, a szemléletváltásban mutatkozik meg.
A közeljövőben öt intergenerációs workshopot és egy pedagógusoknak szóló webináriumot is tartanak, mert – ahogy a projekt egyik alapelve is kimondja – ott működik igazán a megelőzés, ahol a kommunikáció folyamatos és a résztvevők nyitottak egymás felé.
Fotó: Spektrum Oktatási Központ
A videók célja, hogy ítélkezésmentesen hívják fel a figyelmet arra, hogy a családoknak tudatosan kell kezelniük a digitális jelenlétüket, sokat és őszintén kell beszélgetni az online veszélyek és lehetőségek szövevényes valóságáról. A hat kisfilm az alábbi, kiemelten fontos területeket dolgozza fel a családok szemszögéből:
Mikor kapjon a gyermek saját okostelefont?
Képernyőidő és szülői példamutatás
Digitális lábnyom és a „sharenting” jelensége
Szexting és az online visszaélések elleni védelem
Közösségi média
Online játékok, játékidő
Minden videó mellé készül egy összefoglaló a témával kapcsolatos tudnivalókról, ezeket a Spektrum honlapján és a közösségi médiában a filmeket kísérő dokumentumokban is közzéteszik.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
szóljon hozzá!