
A lazító robbantásokkal egy vízelvezető csatornát próbáltak kialakítani
Fotó: Pinti Attila
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
2026. február 24., 18:482026. február 24., 18:48
2026. február 24., 19:372026. február 24., 19:37
Folyamatosan pletykák terjengtek arról, hogy robbantások történtek a parajdi sóbánya födémjénél (a felszínen) tavaly májusban, még mielőtt a Korond-patak teljesen elárasztotta volna a mélyben lévő bányaszinteket. Ezekre eleinte nem volt konkrét bizonyíték, ám
Mivel a felvételek akár a korábbi években is készülhettek, ezért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségéhez fordultunk, ők pedig
Kérdéseinkre Constantin Dan Dobrea, a Salrom országos igazgatója által aláírt választ kaptunk.

A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.
Válaszlevelében az igazgató kitért arra, hogy már a bányakatasztrófát megelőzően voltak terveik a Korond-patak medrének szabályozására, amelyeket a vízügyi szakértők javaslatára másodpercenkénti 50 köbméteres maximális vízhozam alapján állítottak össze. Ennél magasabb vízhozam esetén csak két biztonságos megoldás volt elképzelhető:
ha ideiglenes gátakat létesítenek a sószoros felett
vagy ha teljesen elterelik a patakot.
Dobrea arról is beszámolt, hogy a 2023 és 2025 között is zajlottak beavatkozások a patak medrében, amelyek célja
A munkálatok jelentős része a bányaterületen kívül zajlott, vízügyi szakemberek irányításával.
Fotó: Pinti Attila
Rövid idő alatt jelentős mennyiségű eső zúdult le Parajd környékén 2025. május 5-én délután – folytatta az igazgató. Az említett dátumtól május 9-ig közösen végzett beavatkozásokat a patakmederben a Salrom, a Hargita megyei katasztrófavédelem és az Országos Vízügyi Igazgatóság, hogy növeljék a Korond patak vízelvezető képességét. Ennek ellenére
A folyamatos esőzések miatt ráadásul lehetetlenné váltak a beavatkozások, illetve a zónában lévő talaj vízáteresztésének megszüntetése – áll a válaszlevélben.

Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.
Ekkor a szakértőkkel egyeztetve döntés született arról, hogy
El kis kezdték az ásásokat csákányokkal, ám 0,5–2 méteres mélységben kemény sórétegbe ütköztek. Ezt követően már nagyon lassan haladtak a munkálatok.
Időközben nagyon rossz állapotba került a patakmeder, illetve a 2024-ben épült csatorna, ráadásul az időjárás-előrejelzések sem voltak kedvezők, így létfontosságúvá vált az új csatorna kialakítása a környék biztonsága érdekében.
Az igazgató kifejtette: a helyzet súlyosságát mérlegelve a Salrom felkeresett egy szakcéget,
Ezek a robbantások 2025. május 11-én történtek meg. Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta, nagyon kis mennyiségű robbanószerrel dolgoztak, amelyet szigorú számítások alapján használtak fel.
– nyomatékosított.
Fotó: Pinti Attila
Leszögezte, hogy az új vízelvezető csatorna kialakítása érdekében végzett munkálatok nem változtatták meg a bányába szivárgó víz mennyiségét. Rámutatott, hogy a robbantások előtti hat napban, azaz 2025. május 5–11. között már feltelt vízzel a sóbánya két alsó szintje (tengerszint felett 168 és 188 méteren). A detonációk után pedig újabb tíz nap telt el (május 11–21.), amire ismét két szintet (tengerszint felett 208, 228 méteren) elárasztott a víz. Az ezt követő hat napban (május 27-ig) ugyanakkor már csak néhány métert nőtt a vízszint a mélyben. Az adatokból azt a következtetést vonta le, hogy
Az eseményeket folytatva az igazgató közölte, 2025. május 11-e és 15-e között sikerült részlegesen helyreállítani két vízátvezető csatornát, ugyanakkor szigetelő fóliát helyeztek el a fő meder alsó szakaszán. Ezek a csatornák másodpercenként 35-40 köbméternyi vízmennyiséget vezettek át.
Ekkor beszakadt a meder szigeteléséhez használt védőfólia és kisvártatva a patak teljesen elárasztotta a sóbányát.
Fotó: Pinti Attila
Ezt követően egy egyedinek számító módszerrel csőrendszerbe terelték a Korond patakot, amelynek befogadóképessége másodpercenként legtöbb 15 köbméter. Ennek hivatalos átvétele jelenleg is folyamatban van. Többször elhangzott, hogy
Utóbbi tervei már elkészültek, ezeket pénteken fogják bemutatni Parajdon.

A kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét csütörtöki ülésén. A települést védő gát- és záportározó-rendszer 332 millió lejből fog megépülni, amelyet állami forrásból biztosítanak.
Constantin Dan Dobrea végezetül a Székelyhonnak küldött válaszlevelében megjegyezte, hogy
Ez utóbbiak terveit a vízügyi igazgatóság készítteti.
Dobrea ismét nyomatékosította, hogy a Salrom, illetve annak parajdi kirendeltsége minden intézkedést megtett, ami az ő hatáskörébe tartozik.

Nem hisz abban, hogy megvalósul a Korond-patak végleges elterelése a parajdi sószorosnál, ám mindenképp szükség van egy lebetonozott mederre a kiépített csőrendszer mellett – állítja a kivitelező cég munkapontvezetője, Paul Bejan.

Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.
A képviselőház és a szenátus március 10-én 13 órától együttes ülést tart, amelyen megválasztják az új ombudsmant, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetőségének több tagját és a Számvevőszék egyik tanácsosát.
Az Országos Erdőőrség 2025 decemberében 3560 köbméter illegálisan kitermelt faanyagot foglalt le, az okozott kárt mintegy kétmillió lejre becsülik – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
Megnyílt az a kijárat Csíkszeredában, amely az Erőss Zsolt Aréna parkolóját tehermentesíti és a tervek szerint az ottani forgalmat is gördülékenyebbé teszi.
Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
A kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek arányát legfeljebb 20 százalékban korlátozná, azonos termékkategórián belül pedig egységes árrést vezetne be Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A háztartások lejmegtakarításai havi összevetésben 0,1 százalékkal 266,416 milliárd lejre csökkentek, éves összevetésben pedig 5,8 százalékkal (reálértéken mínusz 3,5 százalékkal) nőttek – derül ki a Román Nemzeti Bank adataiból.
A 2026-os állami költségvetés tervezetét várhatóan a jövő hét végén terjeszti a kormány a parlament elé – jelentette ki kedden Marian Neacșu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök-helyettes.
Házkutatásokat tartottak és két férfit őrizetbe vettek kedden egy olyan ügyben, amelyben külföldön körözött gépkocsik értékesítését vizsgálják a hatóságok – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról – számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ukrajna mindannyiunkért harcol, és csodálatra méltó bátorsággal és kitartással fenntartja az egész kontinens biztonságát – üzente Nicușor Dan államelnök az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján.
szóljon hozzá!