/ Parajd

Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.

A körülményekhez képest jól haladt a szolgálati lakások megépítésével a parajdi önkormányzat, hiszen már az épületen belüli szerelések zajlanak a helyszínen. Azt szeretnék, ha pedagógusok, illetve egészségügyi dolgozók költöznének az épületbe.

Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.

Egyelőre nem történtek konkrét elbocsátások az Országos Sóipari Társaság (Salrom) parajdi kirendeltségnél, de decemberben több mint hatvan alkalmazottat küldtek féléves kényszerszabadságra.

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.

Nem hisz abban, hogy megvalósul a Korond-patak végleges elterelése a parajdi sószorosnál, ám mindenképp szükség van egy lebetonozott mederre a kiépített csőrendszer mellett – állítja a kivitelező cég munkapontvezetője, Paul Bejan.

Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.

Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára – közölte csütörtökön Bíró Barna Botond.

Öt hónapja történt a parajdi bányakatasztrófa, amit példátlan környezeti krízis követett. Azonban mindmáig nem tudni pontosan, mekkora pusztítást végzett a sószennyezés a Kis-Küküllőben, és hogy helyreállhat-e korábbi állapotába a folyó élővilága.

Tizenhat milliméteres talajmozgást észleltek Parajdon a Dózsa-bányánál, ezért hétfőn délelőtt figyelmeztetést küldtek erről a lakóknak. Aggodalomra egyelőre nincs ok, az elmozdulás nem számít jelentősnek.

A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.

Közleményben reagált a Salrom a miniszterelnöki ellenőrző testület vizsgálatára, amely a parajdi sóbánya elárasztásáért a vállalatot tette felelőssé. A társaság szerint a jelentés téves következtetésekéseket von le.