/ Parajd

Idén Parajd és egész Sóvidék élete gyökeresen megváltozott. A bányakatasztrófa nemcsak a turizmust, hanem a helyiek mindennapjait is felforgatta. Megkérdeztük az érintetteket, hogy hogyan élték meg az elmúlt időszakot.

Nem hisz abban, hogy megvalósul a Korond-patak végleges elterelése a parajdi sószorosnál, ám mindenképp szükség van egy lebetonozott mederre a kiépített csőrendszer mellett – állítja a kivitelező cég munkapontvezetője, Paul Bejan.

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. A Hargita megyei prefektúra hétfői közleménye szerint a vészhelyzet december 9-ig lesz érvényben.

Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.

Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára – közölte csütörtökön Bíró Barna Botond.

Öt hónapja történt a parajdi bányakatasztrófa, amit példátlan környezeti krízis követett. Azonban mindmáig nem tudni pontosan, mekkora pusztítást végzett a sószennyezés a Kis-Küküllőben, és hogy helyreállhat-e korábbi állapotába a folyó élővilága.

Tizenhat milliméteres talajmozgást észleltek Parajdon a Dózsa-bányánál, ezért hétfőn délelőtt figyelmeztetést küldtek erről a lakóknak. Aggodalomra egyelőre nincs ok, az elmozdulás nem számít jelentősnek.

A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól. A kormány csütörtöki ülésén hagyta jóvá az erről szóló határozatot.

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott erdélyi Parajd és térsége számára a kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség. Az online petíciót eddig több mint tízezren írták alá.

Elfogadták azt a kormányhatározatot, melynek révén egyszeri szociális támogatást kaphatnak a Sal Sind egykori dolgozói – közölte videóbejelentkezésében Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

190 ezer lejnyi adomány érkezett eddig az Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét kampány számlájára, ebből 100 ezer lejt belépőjegyek vásárlására fordítanak, és ezeket tovább hasznosítják, hogy még több turistát vonzanak a térségbe.

Cáfolta az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója, hogy gondolkodnának a parajdi sóbánya Erzsébet-tárójának megnyitásán. Egyelőre csak karbantartási munkálatok zajlanak a helyszínen.