Több millió eurót kap az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Parajd – számolt be kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.
Kő és sár borította be vasárnap délután a Parajdot a Bucsin-tetővel összekötő országút egy szakaszát, miután a heves esőzések nyomán egy patak kilépett a medréből. Az úttestet összefogással sikerült megtisztítani.
Megnyitja kapuit a parajdi sós strand pénteken, a nyitónapon minden érdeklődő ingyenesen látogathatja a létesítményt.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Katae Takashi, Japán romániai nagykövete is részt vesz Parajdon a Via Transilvanica által szervezett háromnapos ünnepségen, amelynek célja ráirányítani a világ, ország figyelmét a településre, értékeire és a túrázásra, zarándoklatra.
Több csoportos elbocsátás is volt az elmúlt egy évben, a bányakatasztrófa óta Parajdon, és a fő megélhetési forrást jelentő bánya hiányában a foglalkoztatási problémák csak nőnek. De milyen szakintézményi segítséget kaphat a település?
Furcsa üzenettel találkozhatunk tegnap óta a parajdi sóbánya bejáratánál: vödörbe helyezett gumicsizmák árválkodnak, vezetői funkciót betöltőknek szóló utalással.
Felcsendült a bányászhimnusz és megszólalt a bányászharang egy évvel a sóbánya beomlását követően Parajdon. A katasztrófa előtti utolsó percekről mesélt nekünk az esemény szervezője, hangsúlyozva, hogy egy új bánya megnyitásában bíznak.
Egy éve tört be a Korond-patak vize a parajdi sóbányába, egy éve élnek bizonytalanságban a helyiek, akiknek a bánya körül kialakult turizmusból volt a mindennapi bevételük. Pénteken erre a sorsfordító eseményre emlékeztek.
A parajdi polgármester mellett az urbanisztikus és a jegyző is büntetést kapott a Hargita Megyei Építkezési Felügyelőségtől a Korond-patak elterelését célzó munkálatok miatt, mivel hiányosnak találták a községháza által kibocsátott építkezési engedélyt.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.

A Zúgóként is ismert gyimesi Jávárdi-vízesés eddig ismert formájában megszűnt létezni.
Nem lezárni, hanem továbbmesélni szeretnék a parajdi sóbánya történetét a Só és lélek című fotókiállítással – hangsúlyozták a szombati megnyitón, ahol mintegy 250 fényképen idézték fel a bánya múltját, a kezdetektől egészen a tavalyi tragédiáig.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Már napközben is bejárt a parajdi házak közé az a fiatal medve, amely a sóbánya közelében élőket riogatta. Többszöri elkergetés után voltak kénytelenek kilőni.
Egy évvel a tragédia után sincs felelőse a parajdi bányakatasztrófának, miközben a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) csak a sürgősségi munkálatok felét végezte el – állapítja meg a Recorder oknyomozó portál a bányakatasztrófáról készült videójában.
Vizsgálják a kősó bányászására alkalmas munkapont megnyitásának lehetőségét Parajdon, miközben a Korond-patak elterelését szolgáló lebetonozott meder kivitelezőjének kiválasztása is zajlik a sóbányánál tavaly történt födémbeomlás után.
Az elbocsátások, cégmegszűnések nem szűnnek – a parajdi turizmus csak a korábbi kezelőbázishoz hasonló idegenforgalmi vonzerővel maradhat életben hosszú távon. Kilátások, remények, és a kijózanító valóság a korábban virágzó üdülőtelepülésen.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.