Miközben kedden jó hírt kaptak a kilakoltatott parajdiak, ugyanakkor egy olyan interjú is megjelent az egyik magyarországi gazdasági portálon, ami tulajdonképpen kegyelemdöfés lehet a szebb napokat megélt székelyföldi sóbányászat számára.
Több mint két hónap elteltével szerdán délután visszatérhetnek otthonaikba a Parajdon beomlott sóbányánál kialakított veszélyzónából kitelepített lakók – erősítette meg lapunknak Hargita megye prefektusa a kedd délelőtti döntést.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, szeptember 9-éig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be csütörtökön a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány – közölte csütörtökön a civil szervezet.
Még van valamennyi víz a parajdi sóbányánál kialakított munkatelepen, de az már nem a Korond-patakból származik – utóbbi ugyanis ismét teljes egészében a csövekben folyik. A munkatelep vezetője mutatta be a Székelyhonnak az aktuális helyzetet.
Nem tettek jót az esőzések a Korond-patak elterelésének, hiszen a kialakított vezetékrendszer nem tudja elnyelni teljes egészében a megnövekedett hozamot. A történtekről nem tartottak sajtótájékoztatót, de a munkapont vezetője nyilatkozott lapunknak.
A parajdi sóbányánál megépített vezetékrendszerbe terelték hétfő reggel a Korond-patak vizét, ezzel a munkálatok egy fontos szakaszának végére került pont.
Már csak kisebb munkálatok maradtak hátra a beszakadt parajdi sóbányánál kialakított munkatelepen, hiszen az ott megépített vezetékrendszerbe terelték a Korond-patak vizét. A későbbiekben egy újabb patakmeder kialakítását tervezik.
Komoly veszélyben van a parajdi sóbánya a gazdasági miniszter szerint. Radu Miruță csütörtök este kijelentette, hogy a sóbánya födéme a lejtőkről beszivárgó víz miatt folyamatosan vékonyodik, és heves esőzések esetén a szerkezet összeomolhat.
Zajlik a Korond-patak eltereléséhez használt vezetékek stabilizálása a beszakadt parajdi bányafödémnél, ugyanakkor a rendszer kifolyó részének betonozása is folyamatban van – ezt követően a csövekbe terelhetik a patak vizét.
Parajd helyzetét tárgyalták Tusványos első napján egy panelbeszélgetésen: elhangzott, a gyógyturizmus visszaesése komoly gazdasági károkat okoz a településen, amelynek jövője egyelőre nem túl biztató.
A közösségi média ma már a kamaszok mindennapjainak a természetes része. A megosztott tartalmak azonban nem csupán szórakozást nyújthatnak, hanem szorongást is kiválthatnak.
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A vezetékek befogadó és kifolyó részénél újabb betonozási munkálatokra van szükség, így csak nagyjából két hét múlva terelhetik el a Korond patakot. Jó hír viszont, hogy megérkezett az első előzetes jelentés a földtani mérésekről.
Még az elterelést követően sem valószínű, hogy iható lesz a Korond-patak vize, hiszen annak a beszakadt bányán felüli szakaszán is magas sókoncentrációt mértek. Erről és munka haladásáról tájékozódhattunk hétfőn a munkatelepen.
Már csak néhány csövet kell összehegeszteni ahhoz, hogy átirányíthassák a vezetékekbe a Korond-patakot, ideiglenesen elterelve azt a beszakadt parajdi sóbányától. Kiderült az is, hogy a patak vize sajnos a bánya feletti részen is sós.
Közel 18 millió lejt utal ki a tartalékalapból a kormány sótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek – olvasható az RMDSZ közleményében.
A turisták közül többen érdeklődtek, hogy miért zavarosabb a víz a parajdi sós vizű strand medencéiben, amelyre meglehetősen pozitív választ kaptunk: a gyógyhatású termálvíz teszi opálosabbá a strand medencéit.