Csövekben folyik a Korond-patak vize a sóbányánál

Az esőzések miatt öt centiméterrel nőtt meg a sóbányában lévő víz szintje az elmúlt 24 órában, amelynek jelenleg nagyjából 314 g/l a sótartalma – fejtette ki a hétfői sajtótájokoztatón Nicolae Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója. Mint mondta,

A Dózsa-bányánál június 12-e óta 98 milliméteres vízszintes és 9 milliméteres függőleges elmozdulást mértek. Az elmúlt héten a németországi szakemberek elküldték a mikroszeizmológiai elemzések havi összegzését a Salromnak, ők pedig továbbították az érintett hatóságoknak és intézményeknek. A bányavállalat munkatársai bíznak benne, hogy a dokumentumok hozzájárulnak majd az óvintézkedések csökkentéséhez, ami lehetővé teszi az evakuált lakók hazaköltözését.

Lépni kellett

Noha hivatalosan hétfőn reggelre tervezték a Korond-patak elterelését a kialakított vezetékrendszerbe, végül a hétvégi esőzések miatt kénytelenek voltak ezt már a hajnali órákban megtenni, hiszen

– magyarázta Șoltuz. Az elkövetkezőkben a kivitelező további betonozási munkálatokat fog végezni a vezetékrendszer befogadó részénél (ezeket az elterelés előtt nem lehetett megoldani), valamint fémsodronyokkal és -vázzal stabilizálja a csöveket.

Paul Bejan, a Partener Industrial Construct Kft. által végzett építkezés munkapontvezetője lapunknak elmondta, hogy e munkálatok valamivel több mint egy hetet vesznek még igénybe.

Nicolae Șoltuz újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy tárgyalások zajlanak a Salrom és az Országos Ásványkincsügynökség (ANRM) között, amelynek fő témája a parajdi sókitermelési engedély meghosszabbítása. Ennek a lényege egy új bánya létrehozása lenne.

Újabb tervek készülnek

Ovidiu Ianculescu, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt, hogy ma hajnalban 0,8 köbméter/szekundumra nőtt meg a Korond-patak vízhozama az esőzések miatt, ami délutánra 0,2-re csökkent, amely immár a kialakított vezetékrendszeren halad át.

így a katasztrófavédelem és a vízügyi igazgatóság elkezdte azok leszerelését és begyűjtését.

Az igazgató arról is beszélt, hogy megnőtt a Korond-patak sótartalma, ennek pedig az lehet az oka, hogy nagy mennyiségű állóvíz volt a vezetékrendszer befogadó részénél, ami az elterelést követően belefolyt a csövekbe.

Nicolae Șoltuz ugyanakkor emlékeztetett, továbbra is magas sótartalmú, fogyasztásra nem alkalmas víz érkezik be a sókanyonba, az elvégzett munkálatok pedig nem orvosolják ezt a helyzetet.

A felszerelt vezetékek nagyjából 10–14 köbméter/szekundumos vízhozamot tudnak befogadni, ám ha ennél több víz érkezik, azt is el kell vezetni. Ianculescu kifejtette, már el is készült egy megvalósíthatósági tanulmány a helyzet megoldására, amely szerint

E projekt megvalósítása 315 millió lejbe kerül, ugyanakkor egyelőre csak tervezési fázisban van.

Nem volt egyszerű dolguk

Paul Bejan a Székelyhonnak elmondta, a világon is egyedinek mondható munkálatokat végeztek el a Korond-patak csövekbe való terelésével. Az volt a cél, hogy a kanyonon áthaladó víz ne folyjon be a bányába és ne érintkezzen a sóréteggel. Az elvégzett munka ugyanakkor nemcsak egyedi és érdekes, de kihívásokkal tűzdelt és nehéz is volt – értékelt.

Hangsúlyozta, általában a munkanapok kellemetlen meglepetésekkel kezdődtek: egy szemétlerakót találtak a helyszínen, a megépített munkatelepi utak pedig rendszerint megsüllyedtek. Az sem könnyítette meg a dolgukat, hogy senkinek nem voltak pontos tervrajzai arról, hogy meddig tartanak a bánya üregei. Nehéz is volt meghozni a döntést, hogy olyan helyszíneken dolgozzanak, ahol már eleve meg volt süllyedve a talaj.

A haladáshoz nagyon sok építkezési anyagra és komplex építkezési megoldásokra volt szükség, hiszen stabilizálni kellett a terepet.

Paul Bejan is megerősítette,

Hangsúlyozta, a későbbiekben sem lehet majd belépni az elvégzett munkálatok helyszínére, hiszen roppant veszélyes a terep. Ők maguk is folyamatosan veszélynek vannak kitéve az építkezés során, hiszen a víz hatása miatt nagyon kivékonyodott a sóréteg a bánya felett.