Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Már napközben is bejárt a parajdi házak közé az a fiatal medve, amely a sóbánya közelében élőket riogatta. Többszöri elkergetés után voltak kénytelenek kilőni.
Egy évvel a tragédia után sincs felelőse a parajdi bányakatasztrófának, miközben a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) csak a sürgősségi munkálatok felét végezte el – állapítja meg a Recorder oknyomozó portál a bányakatasztrófáról készült videójában.
Vizsgálják a kősó bányászására alkalmas munkapont megnyitásának lehetőségét Parajdon, miközben a Korond-patak elterelését szolgáló lebetonozott meder kivitelezőjének kiválasztása is zajlik a sóbányánál tavaly történt födémbeomlás után.
Az elbocsátások, cégmegszűnések nem szűnnek – a parajdi turizmus csak a korábbi kezelőbázishoz hasonló idegenforgalmi vonzerővel maradhat életben hosszú távon. Kilátások, remények, és a kijózanító valóság a korábban virágzó üdülőtelepülésen.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
A helyi idegenforgalom helyzete és az általános gazdasági nehézségek miatt újabb csoportos leépítés körvonalazódik Parajdon. A bányakatasztrófa óta a turizmus életben tartásáért küzdő település egyik turisztikai egysége került most nehéz helyzetbe.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Habár az anyagiak utalásától függ, hogy mennyire sikerül haladni a munkálatokkal, jelenleg is zajlik az utcák felújítása Parajd községben. Ezen projekt miatt kellett lezárni az utat Alsó- és Felsősófalva között, ahol egy hidat fognak elbontani.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.

A 11. Csíkszeredai Könyvvásáron arról kérdeztük a látogatókat, hogy miért térnek vissza évről évre a rendezvényre, milyen könyveket keresnek, és vásárolnak-e idén is.
A kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét csütörtöki ülésén. A települést védő gát- és záportározó-rendszer 332 millió lejből fog megépülni, amelyet állami forrásból biztosítanak.
Elégedetlenséget szült Parajdon az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megépítéséhez szükséges területkisajátítások. Az is kiderült, hogy Parajd határában nem lehet majd felhajtani a sztrádára.
Több mint 30 millió lejt költött el az Országos Sóipari Társaság (Salrom), hogy csövekbe tereljék a Korond-patakot a beszakadt parajdi sóbányánál. Folyamatban van a beruházás átvétele, ám késedelmi kamattal fogják sújtani a kivitelezőt.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
A körülményekhez képest jól haladt a szolgálati lakások megépítésével a parajdi önkormányzat, hiszen már az épületen belüli szerelések zajlanak a helyszínen. Azt szeretnék, ha pedagógusok, illetve egészségügyi dolgozók költöznének az épületbe.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.