
Fotó: László Ildikó
Közleményben reagált a Salrom a miniszterelnöki ellenőrző testület vizsgálatára, amely a parajdi sóbánya elárasztásáért a vállalatot tette felelőssé. A társaság szerint a jelentés téves következtetésekéseket von le és figyelmen kívül hagyja a rendkívüli természeti körülményeket.
2025. október 21., 16:102025. október 21., 16:10
Nem kellett sokat várni az Országos Sóipari Társaság (Salrom) reakciójára: mondhatni rekord rövid idő alatt válaszolt a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének szombaton ismertetett jelentésére. A Salrom közleményében határozottan visszautasította a miniszterelnöki ellenőrző testület (CCPM) állításait, amelyek szerint
A közleményt aláíró Constantin-Dan Dobrea Salrom-vezérigazgató fontosnak tartja kiemelni, hogy a májusi tragédia rendkívüli természeti tényezők következménye volt: a Korond-patak vízhozama elérte a 64 köbmétert másodpercenként, messze meghaladva az illetékes vízügyi hatóság, az ANAR által meghatározott 50 köbméter/másodperces biztonsági határértéket, amely a technikai tervek kidolgozásakor érvényben volt. Ezek mindegyike a hatóságok által kibocsátott normák és engedélyek alapján készült – jegyzik meg.
A társaság emlékeztetett: a patakmedrek karbantartása és a vízhozam-szabályozás az ANAR feladata, amely az elmúlt években több százmillió lejes forrást kapott erre a célra.
A közlemény kitér arra is, hogy a Salrom az elmúlt három évben folyamatosan növelte a parajdi bánya védelmét szolgáló beruházásokat, 2025-ben pedig további forrásokat csoportosított át más telephelyekről. A vállalat szerint a CCPM-jelentés félrevezető és egyoldalú, mivel nem veszi figyelembe ezeket az erőfeszítéseket, és a 2012–2016 közötti időszak adataira hivatkozik.
Zárásként a Salrom megerősítette elkötelezettségét a sóvagyon fenntartható kezelése, az infrastruktúra modernizálása, illetve a turisztikai fejlesztések mellett, és hangsúlyozta: a jövőben elengedhetetlen a hatóságok közötti együttműködés a hasonló esetek megelőzése érdekében.
Mint a szombaton ismertetett jelentésében a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete rámutatott, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés hangsúlyozza, hogy a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint
ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek. Erre reagált most a vállalat.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Két mondatban a tragédiáról
Az állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
A balesetet rögzítő térfigyelő kamerás felvételt látva Székelyudvarhely polgármestere azt írta, hogy kérni fogják a Szejkefürdőn a szigorúbb ellenőrzést, az országos útügynek is jelezve igényüket.
Két személyautó ütközött és sodródott le az úttestről szerdán kora délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
1 hozzászólás