A Salrom visszautasítja a miniszterelnöki ellenőrző testület vádjait

A közleményt aláíró Constantin-Dan Dobrea Salrom-vezérigazgató fontosnak tartja kiemelni, hogy a májusi tragédia rendkívüli természeti tényezők következménye volt: a Korond-patak vízhozama elérte a 64 köbmétert másodpercenként, messze meghaladva az illetékes vízügyi hatóság, az ANAR által meghatározott 50 köbméter/másodperces biztonsági határértéket, amely a technikai tervek kidolgozásakor érvényben volt. Ezek mindegyike a hatóságok által kibocsátott normák és engedélyek alapján készült – jegyzik meg.

A társaság emlékeztetett: a patakmedrek karbantartása és a vízhozam-szabályozás az ANAR feladata, amely az elmúlt években több százmillió lejes forrást kapott erre a célra.

A közlemény kitér arra is, hogy a Salrom az elmúlt három évben folyamatosan növelte a parajdi bánya védelmét szolgáló beruházásokat, 2025-ben pedig további forrásokat csoportosított át más telephelyekről. A vállalat szerint a CCPM-jelentés félrevezető és egyoldalú, mivel nem veszi figyelembe ezeket az erőfeszítéseket, és a 2012–2016 közötti időszak adataira hivatkozik.

Zárásként a Salrom megerősítette elkötelezettségét a sóvagyon fenntartható kezelése, az infrastruktúra modernizálása, illetve a turisztikai fejlesztések mellett, és hangsúlyozta: a jövőben elengedhetetlen a hatóságok közötti együttműködés a hasonló esetek megelőzése érdekében.

Jelentés: a Salrom alábecsülte a vízbetörés kockázatát

Mint a szombaton ismertetett jelentésében a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete rámutatott, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés hangsúlyozza, hogy a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint

ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek. Erre reagált most a vállalat.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.