Zajlik a Korond-patak ideiglenes elterelése, elemzik az egy hete felszerelt szeizmológiai berendezések által továbbított adatokat, ugyanakkor már Magyarország határáig jutott a sószennyezés.
Magántulajdonban lévő területek használatára is szükség lesz, hogy kiépíthessék a Korond-patakot elterelő csőrendszert – tájékoztattak a hatóságok Parajdon.
Továbbra sincs ivóvíz több Maros megyei településen a sóval szennyezett víz miatt, és élő halakat sem találnak a szakemberek, sőt elhullott hódokat is láttak már a vízben.
A magyarországi kutatók friss vizsgálatai szerint csekély, évi néhány milliméteres felszínmozgás zajlik Parajd térségében. A műholdas mérések stabil területeket és enyhe süllyedéseket is jeleznek, főként a Dózsa-bánya környékén.
Hamarosan megnyitnák a parajdi sós vizű strandot, mélykutakat fúrnának Dicsőszentmárton környékén az ivóvíz hosszútávú biztosítása érdekében, továbbá csökken a Korond-patak sókoncentrációja – derült ki a szerdai parajdi sajtótájékoztatón.
Már töltik fel a medencéket a parajdi sós strandon, a Salrom képviselője azt ígérte, hogy legkésőbb július 1-jéig megnyitják a létesítményt.
Közel 300 ezer lej folyt be egy hét alatt az RMDSZ által népszerűsített és támogatott adománygyűjtésekből, illetve jótékonysági koncertekből, a parajdiak és a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére – olvasható az RMDSZ közleményében.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakembereinek mérései szerint a magyarországi határérték alatti volt a víz sókoncentrációja a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán a hétvégén.
Lemondásra szólította fel hétfőn este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
A közösségi média ma már a kamaszok mindennapjainak a természetes része. A megosztott tartalmak azonban nem csupán szórakozást nyújthatnak, hanem szorongást is kiválthatnak.
A hatóságok továbbra is úgy csökkentik a Korond-patak sótartalmát, hogy tíz motoros szivattyú folyamatos működtetésével kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.
Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” (csekély összegű) kártérítés azon Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Spontán tüntetést tartottak péntek délelőtt a parajdi sóbánya előtt a Salrom alvállalkozójának számító Sal Sind Kft. alkalmazottai, kártérítést követelve az elbocsátásuk miatt.
Az összes természetvédelmi területet belefoglalták a román állam közvagyonának a leltárába. Így ma Hargita megyéből is több ezer hektár a román állam köztulajdona, köztük a 60 hektáros parajdi Sóhát természetvédelmi terület.