Igényelhetővé vált az úgynevezett „de minimis” (csekély összegű) kártérítés azon Parajdon bejegyzett, vagy ott munkapontot működtető vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalkozások számára.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Spontán tüntetést tartottak péntek délelőtt a parajdi sóbánya előtt a Salrom alvállalkozójának számító Sal Sind Kft. alkalmazottai, kártérítést követelve az elbocsátásuk miatt.
Az összes természetvédelmi területet belefoglalták a román állam közvagyonának a leltárába. Így ma Hargita megyéből is több ezer hektár a román állam köztulajdona, köztük a 60 hektáros parajdi Sóhát természetvédelmi terület.
Tánczos Barna arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy a Salrom vállalat és az országos vízügyi igazgatóság vezetőinek menesztését kérte a csütörtöki kormányülésen. Bejegyzésében a pénzügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a Parajdon történteket.
A környezetvédelmi miniszter szerint „nagyon sok fej fog lehullani”, miután a kormányfő ellenőrző testülete lezárja a jelentését a parajdi bányakatasztrófáról.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
Elbontották a Korond-patakán megépített vízhozamlassító küszöböket, így többek között emiatt megnövekedett sókoncentrációval ömlik a patak a Kis-Küküllőbe – számolt be a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Az éjszaka folyamán le kell állítani a gyulakutai vízüzemet, illetve csütörtökön előreláthatóan a dicsőszentmártonit is, miután a Korond-patak nagyon magas sótartalommal ömlik a Kis-Küküllőbe.
A városok, falvak zajától távol, a Gyergyói-havasokban, sűrű erdő alatt fekszik Székelyföld egyik lenyűgöző természeti képződménye, a Súgó-barlang.
Egyre több a kérdőjel a parajdi bányakatasztrófa miatt kikialakított veszélyzóna kapcsán. A kitelepített lakók szerdán gyűlésen vehettek részt, ahol az elsődleges szempont az volt, hogy pontosan meghatározzák, ki tartozik bele a veszélyzónába, és ki nem.
Az elvégzett mérések alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló tizenhat településen.
Parajdiak nézték meg a Csíkszeredába tervezett vidámpark terveit, és a helyszínváltoztatás esélyéről is beszélgettek Lénárd Andrással. Tapasztalataikról kérdeztük őket, ugyanakkor a létesítmény névadásáról is beszélt lapunknak az érintett vállalkozó.
A tavalyi árbevétel 15 százalékát kaphatják meg támogatásként a parajdi turisztikai vállalkozások a gazdasági minisztérium által előterjesztett új támogatási program tervezete szerint.
Két speciális berendezés fog érkezni Parajdra ezen a héten, amelyekkel vizsgálatokat végezhetnek a sóbányánál egy biztonságos alaphelyzet meghatározása érdekében. Utóbbi folyamat hónapokba telhet, lezárulásáig viszont nem költözhetnek haza a lakók.
Legroszabb esetben is csak részleges beomlás várható a parajdi sóbányánál a szakértők szerint – derül ki Hargita Megye Prefektusi Hivatalának hétfői közleményéből. Azt is közlik, hogy az esőzések nem okoztak további problémákat.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.