
Egy kapu megnyílt. Mire lesz elég?
Fotó: Olti Angyalka
Az Európai Parlament (EP) keddi ülésén jóváhagyta a tavalyi romániai árvízkárok enyhítésére és ennek részeként a parajdi bányakatasztrófa okozta válsághelyzet kezelésére Bukarestnek megítélt 14,3 millió eurós támogatást – jelentette be kedden Siegfried Muresan román EP-képviselő.
2026. július 07., 21:502026. július 07., 21:50
2026. július 07., 21:552026. július 07., 21:55
A néppárti politikus szerint a támogatás fedezi a tavaly május-júniusban árvíz által sújtott középső országrész, valamint a déli és északkeleti régió energia-, víz- és csatornarendszere, a kommunikációs, a közlekedési, az egészségügyi és az oktatási infrastruktúra helyreállításának költségeit, továbbá az alapvető szolgáltatásokhoz, például az ivóvízhez való hozzáférés biztosítását.
Hozzátette, az Unió szolidaritási alapjából megítélt támogatás mellett az EP plénuma egy módosító indítványt is elfogadott, amelyben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy támogassa a román hatóságokat a parajdi sóbánya és az érintett közösség mielőbbi újjáépítésében – írja az MTI.
A módosító indítványt kezdeményező Virgil Popescu román szociáldemokrata EP-képviselő a parajdi sóbánya megmentésére irányuló összefogást hangsúlyozta, rámutatva: ezt két óra alatt 39-en írták alá, nagy többségben romániai EP-képviselők, akik
Vincze Loránt EP-képviselő szerint az elfogadott határozat kimondja, hogy a sóbánya és a térség megmaradása létfontosságú. Ez nemcsak a turizmus és a helyi munkahelyek miatt fontos, hanem a gazdaság, a közegészségügy és az ivóvízellátás szempontjából is kiemelt jelentősége van, amit védeni kell – írta Facebook-oldalán.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa hangsúlyozta, hogy Románia „azonnali és rugalmas anyagi segítséget” vár az uniótól. Azt várja, hogy
Az EP-képviselő szerint a fő cél, hogy
a Sóvidéken mielőbb helyreálljanak az alapvető szolgáltatások, és mentőövet kapjon a helyi gazdaság.
Továbbá egy megbízható védelmi rendszer kiépítését is szükségesnek tartja, amely megóvja a régiót az árvizektől.
Az EB-nek emellett további forrásokat kell biztosítania a katasztrófa következtében bajba jutott munkavállalók megsegítésére is
– írta az RMDSZ-es politikus.
Diana Buzoianu megbízott román környezetvédelmi miniszter közleményben üdvözölte az EP döntését, hangsúlyozva, hogy a támogatás megítélése „fontos győzelem Románia számára”. A pénzkeretet helyreállítási munkákra és olyan beruházásokra használhatják, amelyek növelik a régió hosszú távú ellenállóképességét az egyre gyakoribb éghajlati kockázatokkal szemben – közölte.
A parajdi vészhelyzeti bizottság épp kedden újabb 30 nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatt bevezetett vészhelyzetet a községben. A Hargita megyei prefektúra közlése szerint a vészhelyzet augusztus 7-éig lesz érvényben.
Előzmények
A parajdi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, amelyet az előző napok heves esői okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett ki. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőktől megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, és a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.
A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
Márton Áron püspök életét, székelyudvarhelyi látogatásait és a városhoz fűződő kapcsolatát mutatja be az a kiállítás, amelyet hétfő délután nyitottak meg a Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.
Késő ősszel kezdődhet el a tereprendezés a székelyudvarhelyi Tábor-negyedi kazánház előtti téren, ahol zöldövezeteket alakítanak ki, növelik a parkolóhelyek számát, és megoldják az esővíz elvezetését. A munkálatok nagyjából egy hónapig tarthatnak.
Elkészült az erdélyi írók és költők parkja az udvarhelyszéki Nagygalambfalván. A harminc erdélyi alkotó munkásságát bemutató létesítményt szombaton egész napos rendezvény részeként nyitották meg.
Elkezdték Székelyudvarhelyen az új hulladékgazdálkodási rendszer gyakorlati bevezetését: a lakóházas övezetek lakói átvehetik a chippel ellátott új hulladéktároló edényeket, és közben az új szerződéseket is megkötik. Az érintettek számára sok a kérdés.
Évek óta zajlanak a nagy mobilitási tervhez kapcsolódó útfelújítások Székelyudvarhelyen, mostanra az utolsó pályázati szakaszok is a célegyenesbe értek, miközben karbantartási munkálatok is zajlanak a városban.
Tűz ütött ki szerdán délután Székelyudvarhelyen a Szent János utcai garázsoknál. Helyszíni információk szerint több garázsra is átterjedtek a lángok.
Elbontották a székelyudvarhelyi városközpontban álló egykori tourinfo faházat, de nem tűnik el teljesen az információs pont: kisebb, modernebb és személyzet nélkül működő létesítmény kerül a helyére.
Közel kilenc éve várják a székelyudvarhelyiek, hogy rendezzék két problémás útkereszteződés helyzetét. Azóta a forgalmi rend megváltozott, a korábbi tervek elavultak, a több millió lejes beruházások pedig egyelőre stagnálnak.
A segesvári hivatásos tűzoltók szálltak ki vasárnap a Hargita megyei Újszékely községbe, ahonnan tűzesetet jelentettek.
Dolgoznak az Ilona-völgyében a 131A jelzésű megyei úton korábban nagyon leromlott állapotban lévő fahíd újjáépítésén. Hargita Megye Tanácsa abban bízik, hogy még idén megvalósul az új betonelemekből készült átkelő.
1 hozzászólás