A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
A ház udvarán terített asztalok, kendőben táncoló menyecskék és egy új élet kezdete. Lakodalom régen
Fotó: Fortepan / Kurutz Márton
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
Nagy Lilla
2025. november 08., 19:482025. november 08., 19:48
2025. november 09., 16:272025. november 09., 16:27
Tizenhárom évesen már nem gyerek volt. Az iskola véget ért, jött a munka. Kapálás, takarás, a mező, a tehenek. „Mentünk a fonóba – mondja Márika néni –, ott szórakoztunk. Fontunk, beszélgettünk, nevettünk. Akkoriban így volt ez.”
A házban mindig történt valami. A végrehajtók is jöttek, vitték volna a templomba járó gúnyát is, csúfságból. De az élet ment tovább. Kenyerük mindig volt, mert sosem hagyták, hogy szükség legyen. Brassóból hozták a lisztet, ők sütöttek, s még másnak is adtak.
– mondja, és a szavakban ott a bölcsesség, ami csak annak jut, aki végigélte.
A tengerész katona az ablakban
A fonóban ismerkedtek meg. Pontosabban: a fonóban indult, de az igazi pillanat az ablaknál történt. „Egyszer csak valaki megveri az ajtót. Nézünk oda – tengerész katona áll az ablakban” – nevet Márika néni. Két év szolgálat után jött haza szabadságra. Az anyja futott elé, sírt, ölelte. Márika meg csak állt, s akkor még nem tudta, hogy ez lesz az ő élete története.
„Az volt az első találkozásunk” – mondja mosolyogva. Aztán ment vissza katonának, s ők levelezni kezdtek. „Nem leveleztünk végig, de elég volt az a pár levél. Mikor hazajött, kezdett járni hozzánk. Csak lopva, mert nem akartak engedni. Kapuban, itt-ott beszélgettünk. Táncok, mulatságok… akkoriban mindenütt élet volt.”
A mátkaság ideje
A lánykérés régen nem úgy zajlott, mint ma. Nem volt gyertyafény, fotó, se térdre ereszkedés. Volt helyette mátkaság.
– mondja határozottan.
A gyűrűvel együtt vitték a pitért is, mátkasági pitérnek hívták. Ott, a család előtt történt minden. Aztán jött a tervezgetés: mikor lesz a lakodalom, hol tartják, mennyi ember fér el. „Akkoriban nem volt mindenki hivatalos a lakodalomra. Most? Most megyen mindenki.”
Fábián Márika néni és férje, Mihály – hetven éve ugyanaz a gyűrű, ugyanaz az egyetértés
Fotó: forrás: Fábián Mária archívuma
Esküvő a háznál
Az esküvő otthon volt, anyósáéknál. Nem hívtak száz embert, csak a családot, a rokonságot. „Kirakták az ágyakat, mindent a házból, hogy elférjünk. A rokonok jöttek, énekeltek, táncoltak. Nem volt nagy, de szívből volt.”
„Én huszonkettő voltam, ő huszonnégy. 1955-ben már rajtunk volt a gyűrű. Ennek már hetven éve. Hát nem semmi, ugye?” – mondja, s a szeme csillog.
Hetven év egyetértésben
Márika néni ma is őrzi a régi gyűrűt. Ott van a családnál, Katikáéknál, „nehogy elvesszen”. Időnként előveszik, megnézik, beszélnek róla, emlékeznek.
– mondja. „A legfontosabb, hogy egyetértés legyen. Mert ha nincs egyetértés, akkor semmi sincs.” Egyszerű mondat, de mögötte hetven év közös élet. Kenyérsütés, gyereknevelés, tánc, fonó, levél, tengerész katona. És egy asszony, aki tudja, mit jelent igazán szeretni és kitartani.
korábban írtuk
„A golyók sípoltak a fejem fölött” – Márika néni emlékezése a háborúról
Kézdikőváron nőtt fel, tízéves volt, amikor a háború elérte őket. Nem könyvből tudja, mit jelent félni, elbújni, elveszíteni, és újra felépíteni a világot. Márika néni mesél – ahogy csak az tud, aki végigélte mindezt.
korábban írtuk
A kis magyar világ és az akkori oktatás Márika néni emlékeiben
A kis magyar világ mindössze négy évig tartott, de egy nemzedék emlékezetében ma is él. Márika néni visszaemlékezett a háború alatti oktatásra, a magyarországi tanítónőre, és azokra az évekre, amikor a tudás és az emberség volt a legnagyobb kincs.
korábban írtuk
A hűbérurak árnyékában – Márika néni meséje Katicáról és a Sólyomokról
A régi világ emlékei Márika néni szavaiban nem múltak el, csak elcsendesedtek. A hűbérurak, a szolgálók, de Katica kisasszony tragikus szerelmének története is mind ott él a meséiben.
korábban írtuk
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Csukott szemmel látni – megnyílt Verebes György kiállítása
Dichotómia mint létállapot
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Dichotómia mint létállapot
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
Van-e jövője a manapság ritkaságszámba menő órás szakmának? Madarász István székelyudvarhelyi műhelyében mesélt nekünk arról, hogy miként csöppent bele ebbe a világba.
Akinek az idő mérése szenvedély és hivatás is egyszerre | Mesterségem címere
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Ez a film nem győzköd senkit semmiről, egy küzdelmes alkotói sorsot mutat meg, és nemcsak róla, hanem egy korszakról is szól – véli Kovács Ákos, akivel az Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című portréfilm kapcsán beszélgettünk.
Ákos: ez egy csoda, hogy élünk – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!