Hirdetés
Hirdetés

„A golyók sípoltak a fejem fölött” – Márika néni emlékezése a háborúról

Márika néni, háború, katonák, bomba, díszkapu, Felgyújtották Szentléleket

A bombázások után a falu félig romokban állt – háztetők omlottak, családok vesztek el, de a maradók újraépítették, amit lehetett (Illusztráció)

Fotó: Fortepan / Reményi József

Kézdikőváron nőtt fel, tízéves volt, amikor a háború elérte őket. Nem könyvből tudja, mit jelent félni, elbújni, elveszíteni, és újra felépíteni a világot. Márika néni mesél – ahogy csak az tud, aki végigélte mindezt.

Nagy Lilla

2025. október 27., 15:412025. október 27., 15:41

„Akkor, mikor jöttek a magyarok, a tanító néni komája nagy tiszt volt” – kezdi Márika néni. Szinte látja maga előtt, ahogy lóháton jönnek le a katonatisztek a falu utcáján. „Olyan nagy lóháton mentek azok a nagy tisztek… Cipós Erzsi meg egy nagy cukorvirágot lódított el a tiszteknek, mikor bejöttek. A magyarok foglalták el akkor a helyet.” A falu ünnepelt. Díszkaput állítottak, virágból, fából, ahogy akkor szokás volt. A gyerekek csodálták a katonákat, az asszonyok sírtak az örömtől.

Idézet
„Díszkaput csináltak, mikor jöttek a magyar katonák. Olyat, mint most a búcsúkba. Fából, virágosan, színesen.”

A tanító néni, aki addig László Miklóséknál lakott, a tornácról nézte, ahogy közeledik a komája – katonatiszt, lóháton, egyenruhában. „Nem tudom, hány esztendeje nem látta. Itt látta meg először, Kőváron.”

Hirdetés

A háború közeledik

A faluban egy ideig még tartott a magyar világ, aztán jött a félelem. A hírek előbb érkeztek, mint a bombák. „Nem volt iskola, mert hol bombázták, hol lőttek, hol ez, hol az. Otthon voltunk, a pincében bújkáltunk.” Egy szalmazsák volt az ágyuk, a pince földjén.

Idézet
„Öten-hatan voltunk egy pincében. Leraktuk a szalmazsákokat, és ott aludtunk. A golyók sípoltak a fejünk fölött.

Úgy tudom, mintha ma volna, a pincéből kiléptem, s a fejem fölött a golyó átsípolt.”

Márika néni, háború, katonák, bomba, díszkapu, Felgyújtották Szentléleket Galéria

A felégetett Szentlélek fenyőiből építettek új házakat. Az erdő csonkjai sokáig emlékeztettek arra, milyen árat fizetett a falu a túlélésért (Illusztráció)

Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor

Az egyik rokona, keresztapja az első háborúban megsebesült. „A gránát levágta a lábát, fából volt a cipője s a sarka. Pálcával járt.” Ő már tudta, mit jelent a háború. Amikor újra lőni kezdtek, csak annyit mondott: „Végünk van. Két tűz között vagyunk.”

„Felgyújtották Szentléleket”

A harc átvonult a falun, s vele jött a tűz is. „Azt mondták, öntötték a gázt, a másik meg gyújtotta. Láttam, ahogy Szentlélek égett, majdnem fele Szentlélek leégett.” A fenyőket, amelyek a falu fölötti hegyen nőttek, kivágták, és abból építették újra a házakat.

A család a szekérre pakolt mindent, amit értékesnek gondolt: lisztet, edényt, egy kis szeretem-matériát – és menekültek volna. De az eső elmosta az utat. „A patakba beállott a szekér, s a víz majd elvitte. Megbüdült minden, a liszt, minden. Aztán többet nem mentünk szekérrel, csak a tehenekkel.”

korábban írtuk

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor jöttek a repülők, elásták, amit lehetett. „A nagy fazekat a kútba, az edényeket a földbe. Keresztapám gödröt ásott a bodzafa alatt, hogy a ládát bele tudjuk tenni. Azt mondta: ha tűz lesz, legyen mit ennünk azután is.”

Bombák és áldozatok

A repülők jöttek és rittyentettek – ahogy Márika néni mondja. „Három repülő jött a fenyők felett, rittyentett, ripegett, ropogott, azt hittük, világvége lesz. Akkor halt meg Matyi Feri bácsinak a felesége meg a két gyermeke. A kapuban eltalálta őket a bomba. Más nem halt meg, hál’ Istennek. Csak háztetők dőltek be, de az is elég volt.”

Az oroszok bejövetele

Aztán jöttek az orosz katonák. „Jöttek a házakhoz, és fejni kellett a fehérnépet” – mondja keserű hanggal. A faluban mindenki félt. „A nagyasszonyok fekete kendőt vettek a fejükre, hogy azt higgyék, öregek. A fiatal lányok elbújtak a pincékbe, a konyhába, a kertek alá.” Ő tízéves volt, de már tudta, hogy félni kell. „Azt mondták, még a tíz esztendős leányt is elvitte az orosz katona. Én is féltem. A szomszéd nénik fekete kendőbe bújtak, hozzánk menekültek, bebújtak a konyhába, hogy ne lássák őket.” Az egyik orosz katona még az apró kincseit is elvitte. „Volt egy érmécském, egy ferences szerzetes képe volt rajta, és egy fogkefém. Azt is elvitte. Az éremmel együtt.”

A fegyverek maradéka

A háború után a falu szélén ott maradtak a lőszerek, gránátok, aknák. „Nagy halomban volt lerakva, rózsaszín, világoskék, gömbölyű volt mind.” A gyerekek kíváncsian nézték.

Idézet
„Mondták, ne nyúljunk hozzá. De hát gyerek voltunk.”

„Kisasszonykák, ne nyúljanak!” – kiabálta a falu széléről egy asszony. „Sose felejtem el. Kisasszonykák, ne nyúljanak!” Szerencsére nem történt baj, de más családokban igen. „A menyvonulónak (a leendő férjének – szerk. megj.) a testvérét a szemén találta egy gránátdarab. Volt akinek a kezét, szemét kilőtte. Sok gyermeket megsebesített a robbanás.”

Márika néni, háború, katonák, bomba, díszkapu, Felgyújtották Szentléleket Galéria

Díszkaput állítottak, virágból és fából, mikor a magyar katonák bejöttek a faluba – a remény és az összetartozás kapuja volt ez, mielőtt elborította volna a háború a vidéket (Illusztráció)

Fotó: Fortepan / Konok Tamás

„A Jóisten őrizzen meg, mentsen meg”

„Ezen mi már részt vettünk” – mondja Márika néni csendesen. „Nem sokan vagyunk igazán ebből a korból.” Tízéves volt 1944-ben. „A magyarok azelőtt voltak, aztán jöttek az oroszok, s a románok. Aztán minden megváltozott.” Később, felnőttként, mikor Gyulafehérvárra ment egy papszentelésre, egy román asszony odaszólt neki: „Ne beszélj magyarul, menj Budapestre, ott beszélj!”

Idézet
„Magyarul mondtam, mit vegyen – s ő azt mondta, ne beszéljek magyarul. Mindenütt van ilyen, jó is, rossz is”

– mondja Márika néni, és vállat von.

Emlékezni, amíg lehet

Az ő története nem történelemkönyv, hanem élet. Egy kislány emlékezete, aki a pince sötétjében tanulta meg, mi az, hogy életben maradni. Egy asszonyé, aki látta, ahogy a falu ég, s látta, ahogy újra felépítik. „A golyók sípoltak a fejem fölött” – mondja újra, halkan, mintha önmagának. És az ember érzi: nemcsak egy falu, hanem egy egész nemzedék emlékezik általa.

korábban írtuk

A hűbérurak árnyékában – Márika néni meséje Katicáról és a Sólyomokról
A hűbérurak árnyékában – Márika néni meséje Katicáról és a Sólyomokról

A régi világ emlékei Márika néni szavaiban nem múltak el, csak elcsendesedtek. A hűbérurak, a szolgálók, de Katica kisasszony tragikus szerelmének története is mind ott él a meséiben.

korábban írtuk

A kis magyar világ és az akkori oktatás Márika néni emlékeiben
A kis magyar világ és az akkori oktatás Márika néni emlékeiben

A kis magyar világ mindössze négy évig tartott, de egy nemzedék emlékezetében ma is él. Márika néni visszaemlékezett a háború alatti oktatásra, a magyarországi tanítónőre, és azokra az évekre, amikor a tudás és az emberség volt a legnagyobb kincs.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett

Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.

Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Hirdetés
2025. november 26., szerda

Amikor a rendszer jobban ismert téged, mint a szomszéd

Iratok, nevek, árnyékok: egy megye a célkeresztben. A Securitate figyel, mindent, mindenkit. Magyar szó? Jelentés. Kapcsolat? Kockázat. Hétköznapból dosszié lesz. A rendszer szemében egy egész közösség a gyanú oka. És ez csak a kezdet.

Amikor a rendszer jobban ismert téged, mint a szomszéd
2025. november 18., kedd

A hit gyakorlása az elnyomó időkben

„Mikor először indultunk Somlyóra, fiatalok voltunk. Tiltott idők jártak, mégis útnak eredtünk. A hit akkor nem hangos volt, hanem csendes és kitartó. Ezt tanultuk meg azon a napon” – meséli sorozatunk utolsó részében Márika néni.

A hit gyakorlása az elnyomó időkben
A hit gyakorlása az elnyomó időkben
2025. november 18., kedd

A hit gyakorlása az elnyomó időkben

2025. november 08., szombat

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron

Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Hirdetés
2025. november 07., péntek

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
2025. november 01., szombat

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza

Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.

A jó öreg asszony – Jókai Mór első gyásza
2025. október 28., kedd

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése

Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.

Anonymus rejtélye és a Gesta Hungarorum üzenete: Horváth Gábor új megközelítése
Hirdetés
2025. október 11., szombat

A hűbérurak árnyékában – Márika néni meséje Katicáról és a Sólyomokról

A régi világ emlékei Márika néni szavaiban nem múltak el, csak elcsendesedtek. A hűbérurak, a szolgálók, de Katica kisasszony tragikus szerelmének története is mind ott él a meséiben.

A hűbérurak árnyékában – Márika néni meséje Katicáról és a Sólyomokról
2025. október 06., hétfő

Fontos, hogy a csoportkép mögött lássuk az önálló személyiségeket is

Az aradi vértanúk nem csak tizenhárom név – mind külön egyéniség volt, saját sorssal, politikai nézetekkel. Hermann Róbert történész szerint a kutatások ma már feltárják a csoport mögött rejlő arcokat, személyes sorsokat és az új részleteket is.

Fontos, hogy a csoportkép mögött lássuk az önálló személyiségeket is
2025. szeptember 30., kedd

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Hirdetés