Kedves naplóm, új év van
Ha a 19. századi naplókat és naplószerű szövegeket nézzük, feltűnő, hogy az év eleje ritkán boldog
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Nagy Lilla
2026. január 02., 16:322026. január 02., 16:32
Az év eleje különös idő. A 19. században éppúgy az volt, mint ma: egyszerre kínált újrakezdést és késztetett számvetésre. A naptár fordulása nem puszta technikai esemény volt, hanem erkölcsi és szellemi határvonal. Nem véletlen, hogy a korszak jelentős alkotói – akár naplóban, akár levelekben, akár önéletrajzi szövegeikben – újra és újra visszatértek ehhez a pillanathoz. Az év eleje náluk nem ünnep, hanem kérdés: mit kezdjek az idővel, amely megint rám szakadt?
Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)
Fotó: Forrás: Wikipédia
Széchenyi István: a kezdet mint ítélet
Ha a 19. századi magyar irodalomban és gondolkodásban valódi év eleji naplóhangot keresünk, Széchenyi Istvánnál biztosabb forrást aligha találunk. Naplói nemcsak terjedelmükben, hanem tónusukban is egyedülállók: szinte minden évkezdet önvizsgálattá válik bennük.
Januári bejegyzéseiben újra és újra visszatér a gondolat: az ember hajlamos tervekkel áltatni magát, miközben ugyanazokat a hibákat hordozza tovább. A kezdet nála nem tiszta lap, hanem ugyanannak az életnek a folytatása – csak nagyobb felelősséggel. A napló hangja gyakran szigorú, már-már kegyetlen: az év eleje alkalom arra, hogy az ember szembenézzen saját elégtelenségével.
Ez a szemlélet messze áll a romantikus újrakezdés képzetétől. Széchenyinél az idő nem megújít, hanem elszámoltat. Az év fordulója nem hoz feloldozást, csak újabb kérdéseket: vajon sikerült-e bármit jóvátenni abból, ami az előző évben elhibázódott?
Barabás Miklós: Arany János portréja (1848)
Arany János: csendes számadás, visszafogott kétely
Arany János alkatilag is idegenkedett a nagy gesztusoktól, s ez az évkezdéshez való viszonyán is érezhető. Nem vezetett naplót a szó szoros értelmében, de levelei és késői feljegyzései naplószerű pontossággal rögzítik lelkiállapotait. Az év eleje nála nem drámai fordulópont, inkább halk megállás.
Az új év nem lelkesíti, inkább felerősíti az idő múlásának tudatát. A számvetés itt nem heroikus, hanem emberi: a költő nem a világot akarja megváltani, csak tisztázni, mire képes még. Ez a visszafogott, már-már rezignált hang különösen érdekessé teszi Arany év eleji megszólalásait. Az új kezdet nem felszabadítja, hanem elcsendesíti. A kérdés nem az, mi lesz más, hanem az, mi marad ugyanaz, és vajon elviselhető-e így is.
Orlai Petrich Soma: Petőfi Pesten 1848-ban
Fotó: Forrás: Wikipédia
Petőfi Sándor: az idő elutasítása
Petőfi Sándor esetében nehéz klasszikus értelemben vett év eleji feljegyzésekről beszélni. Nem azért, mert ne írt volna eleget, hanem mert számára a naptár nem bírt jelentőséggel. Petőfit nem az év kezdete érdekelte, hanem az indulás pillanata, amely bármikor eljöhetett. Leveleiben és úti jegyzeteiben az újrakezdés nem kötődik dátumhoz. Amikor mégis az év elején szólal meg, hangja nem számvető, hanem elrugaszkodó.
Ez a szemlélet magyarázza azt is, miért nem maradt ránk tőle valódi napló. Petőfi nem rögzíteni akarta önmagát, hanem alakítani. Az idő nála nem körkörös, hanem előre törő: az év eleje csak egy újabb alkalom arra, hogy kimondja, nem ott tart, ahol tegnap volt.
Jókai Mór - Barabás Miklós litográfiája (1854)
Fotó: Forrás: Wikipédia
Jókai Mór: az új év mint történetkezdés
Jókai Mór viszonya az évkezdethez éles ellentétben áll Arany vagy Széchenyi magatartásával. Nála az új esztendő nem teher, hanem lehetőség. Előszavaiban, visszaemlékezéseiben az év eleje gyakran narratív funkciót kap: új történet indul, új világ épül. Jókai számára a kezdet nem belső válság, hanem alkotói feladat. Az idő nem szorongatja, hanem munkára ösztönzi.
Ez a derűs, alkotásközpontú szemlélet jól tükrözi a korszak polgári optimizmusát. Jókainál az év eleje nem számadás, hanem előkészítés: nem azt kérdezi, mit rontott el, hanem azt, mit lehet még megírni.
Jókai az egyetlen, aki kifejezetten szerette az évkezdetet. Előszavaiban, visszaemlékezéseiben az új év gyakran jelenik meg mint narratív kezdet: új regény, új remény, új világ
Fotó: Forrás: Wikipédia
Kezdetek és különbségek
A 19. századi magyar alkotók év eleji megszólalásait vizsgálva feltűnő, mennyire eltérően értelmezték ugyanazt a pillanatot. Széchenyi számára az új év erkölcsi ítélet, Aranynak csendes mérlegelés, Petőfinek alkalom az elszakadásra, Jókainak pedig új történet kezdete. A közös mégis az, hogy egyikük sem tekintett az évkezdetre puszta formalitásként.
Az év eleje nem megnyugtatta, hanem mozgásba hozta, ki-kit a maga alkatának megfelelően. Talán éppen ezért hatnak ma is ezek a feljegyzések és naplószerű szövegek. Nem azért, mert tanácsot adnak, hanem mert megmutatják: a kezdet sosem egyszerű. Az idő „újraindul”, de az ember ugyanaz marad, kérdésekkel, reményekkel, kételyekkel.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Esküvőn is lehet bluest játszani
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
Esküvőn is lehet bluest játszani
Festett kövekből híd: közösségi élmény és az összetartozás üzenetei
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Festett kövekből híd: közösségi élmény és az összetartozás üzenetei
Nagy Tivadar: sok jót tett velem a Fennvaló
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
Nagy Tivadar: sok jót tett velem a Fennvaló
Hunyadi János korát idézik meg: Hunyadi napok Csíksomlyón
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
Hunyadi János korát idézik meg: Hunyadi napok Csíksomlyón
Múzeumi sztorik: pünkösdi üdvözlet a századfordulóról
A gyors e-mailek világában már csak nosztalgiával emlékszünk vissza azokra az időkre és az örömteli meglepetésre, amikor rokonaink, barátaink valamilyen alkalomból küldött üdvözlőlapját nyújtotta át a postás.
Múzeumi sztorik: pünkösdi üdvözlet a századfordulóról
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
Kezdődik – de hol is kezdjük? Programrengeteg a Csíkszeredai Könyvvásáron
Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
Gyerekek a táncszínházban: értik, félreértik vagy újraértelmezik?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!