
Ha a 19. századi naplókat és naplószerű szövegeket nézzük, feltűnő, hogy az év eleje ritkán boldog
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
2026. január 02., 16:322026. január 02., 16:32
Az év eleje különös idő. A 19. században éppúgy az volt, mint ma: egyszerre kínált újrakezdést és késztetett számvetésre. A naptár fordulása nem puszta technikai esemény volt, hanem erkölcsi és szellemi határvonal. Nem véletlen, hogy a korszak jelentős alkotói – akár naplóban, akár levelekben, akár önéletrajzi szövegeikben – újra és újra visszatértek ehhez a pillanathoz. Az év eleje náluk nem ünnep, hanem kérdés: mit kezdjek az idővel, amely megint rám szakadt?
Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)
Fotó: Forrás: Wikipédia
Ha a 19. századi magyar irodalomban és gondolkodásban valódi év eleji naplóhangot keresünk, Széchenyi Istvánnál biztosabb forrást aligha találunk. Naplói nemcsak terjedelmükben, hanem tónusukban is egyedülállók: szinte minden évkezdet önvizsgálattá válik bennük.
Januári bejegyzéseiben újra és újra visszatér a gondolat: az ember hajlamos tervekkel áltatni magát, miközben ugyanazokat a hibákat hordozza tovább. A kezdet nála nem tiszta lap, hanem ugyanannak az életnek a folytatása – csak nagyobb felelősséggel. A napló hangja gyakran szigorú, már-már kegyetlen: az év eleje alkalom arra, hogy az ember szembenézzen saját elégtelenségével.
Ez a szemlélet messze áll a romantikus újrakezdés képzetétől. Széchenyinél az idő nem megújít, hanem elszámoltat. Az év fordulója nem hoz feloldozást, csak újabb kérdéseket: vajon sikerült-e bármit jóvátenni abból, ami az előző évben elhibázódott?
Barabás Miklós: Arany János portréja (1848)
Arany János alkatilag is idegenkedett a nagy gesztusoktól, s ez az évkezdéshez való viszonyán is érezhető. Nem vezetett naplót a szó szoros értelmében, de levelei és késői feljegyzései naplószerű pontossággal rögzítik lelkiállapotait. Az év eleje nála nem drámai fordulópont, inkább halk megállás.
Az új év nem lelkesíti, inkább felerősíti az idő múlásának tudatát. A számvetés itt nem heroikus, hanem emberi: a költő nem a világot akarja megváltani, csak tisztázni, mire képes még. Ez a visszafogott, már-már rezignált hang különösen érdekessé teszi Arany év eleji megszólalásait. Az új kezdet nem felszabadítja, hanem elcsendesíti. A kérdés nem az, mi lesz más, hanem az, mi marad ugyanaz, és vajon elviselhető-e így is.
Orlai Petrich Soma: Petőfi Pesten 1848-ban
Fotó: Forrás: Wikipédia
Petőfi Sándor esetében nehéz klasszikus értelemben vett év eleji feljegyzésekről beszélni. Nem azért, mert ne írt volna eleget, hanem mert számára a naptár nem bírt jelentőséggel. Petőfit nem az év kezdete érdekelte, hanem az indulás pillanata, amely bármikor eljöhetett. Leveleiben és úti jegyzeteiben az újrakezdés nem kötődik dátumhoz. Amikor mégis az év elején szólal meg, hangja nem számvető, hanem elrugaszkodó.
Ez a szemlélet magyarázza azt is, miért nem maradt ránk tőle valódi napló. Petőfi nem rögzíteni akarta önmagát, hanem alakítani. Az idő nála nem körkörös, hanem előre törő: az év eleje csak egy újabb alkalom arra, hogy kimondja, nem ott tart, ahol tegnap volt.
Jókai Mór - Barabás Miklós litográfiája (1854)
Fotó: Forrás: Wikipédia
Jókai Mór viszonya az évkezdethez éles ellentétben áll Arany vagy Széchenyi magatartásával. Nála az új esztendő nem teher, hanem lehetőség. Előszavaiban, visszaemlékezéseiben az év eleje gyakran narratív funkciót kap: új történet indul, új világ épül. Jókai számára a kezdet nem belső válság, hanem alkotói feladat. Az idő nem szorongatja, hanem munkára ösztönzi.
Ez a derűs, alkotásközpontú szemlélet jól tükrözi a korszak polgári optimizmusát. Jókainál az év eleje nem számadás, hanem előkészítés: nem azt kérdezi, mit rontott el, hanem azt, mit lehet még megírni.
Jókai az egyetlen, aki kifejezetten szerette az évkezdetet. Előszavaiban, visszaemlékezéseiben az új év gyakran jelenik meg mint narratív kezdet: új regény, új remény, új világ
Fotó: Forrás: Wikipédia
A 19. századi magyar alkotók év eleji megszólalásait vizsgálva feltűnő, mennyire eltérően értelmezték ugyanazt a pillanatot. Széchenyi számára az új év erkölcsi ítélet, Aranynak csendes mérlegelés, Petőfinek alkalom az elszakadásra, Jókainak pedig új történet kezdete. A közös mégis az, hogy egyikük sem tekintett az évkezdetre puszta formalitásként.
Az év eleje nem megnyugtatta, hanem mozgásba hozta, ki-kit a maga alkatának megfelelően. Talán éppen ezért hatnak ma is ezek a feljegyzések és naplószerű szövegek. Nem azért, mert tanácsot adnak, hanem mert megmutatják: a kezdet sosem egyszerű. Az idő „újraindul”, de az ember ugyanaz marad, kérdésekkel, reményekkel, kételyekkel.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Homérosz Odüsszeiáját senki nem tudta volna Christopher Nolannél jobban vászonra adaptálni. Bár a rendezőt a készítési folyamat alatt a sokszínű casting miatt támadták, ez azonban semennyire nem csorbítja a végeredményt. Kritika.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
szóljon hozzá!